Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-19 / 8. szám

8. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 63. oldal. elvont magaslatain járkál, s ott szövöget a fogalmak pókfonalaiból egy soha meg nem történt „történeti“ fejlődést. Hanem — ellenkezőleg — azt, hogy le tud szállni az általánosból a különöshöz, a fogalmiból a történetihez, az eszmeiből a valóhoz — és ott a fej­lődés ezernyi kusza szálát fejtve-bontva, felismeri és páratlan szemléletességgel, sokszor valósággal drámai jelenetezésben fel tudja mutatni a vezető törvény­szerűséget, a mozgató eszmét. Ő nemcsak histórizál, nem is csak konstruál a levegőbe : ö lát. Egy filozófus biztonságával és egy művész ihletésével. Esztéta történettudós. Keze között az egyháztörténelem hősi éposszá, a keresztyén szellem történetévé válik: a szelle­mévé, az Igéévé, amely egyének lelkében, népek, nem­zetek, társadalmak fejlődésében, karaktere kialakulásá­ban vívta és vívja szünet nélkül a maga megváltó csatáit. A történet nem egyéb, mint a jelen élő szel­leme, a múltban megalapozva és igazolva. A jelen nem más, mint a megelevenült történet, a megdicsőült avagy megtagadott múlt . . . Ezek előtt a látó szemek előtt támadt fel, éledt meg a mi magyar kálvinizmusunk nagy múltja. Ez Doumerguenél nem jelenthette néhány banális adat­nak a porból való kiásását (bár meglepően gazdag és változatos nyers anyaga fölött is teljes biztonsággal rendelkezik), de jelentette a magyar kálvinista lélek történetének megírását. Egy finom, a legkisebb érin­tésre is vibráló lélek, egy egyetemes látókörű, gazdag szellem érintkezett ezzel a kálvinista lélekkel, ennek hasonlíthatatlan, sajátos történeti milieujével, amely­ben napokat töltve „átélte — mint maga mondja — Magyarország egész történetét, ennek a lovagias, ennek a kálvinista, ennek a vértanú, ennek a toleráns nem­zetnek a történetét, minden ő dicsőségével és minden ő szenvedéseivel egyben“. Ezért, hogy megértett ben­nünket. Meg úgy, ahogy nem vérünkből való vér még soha. De amikor megértette magyar kálvinista jelle­münk sajátosságát; amikor az ő lelkében ihletszerüen megismétlődött az a felséges és bűvös történeti folya­mat, amely a genfi világhatalomból, a kálvini keresz­­tyénségből a magyar nemzetet megtartó „magyar vallás“-t csinálta : akkor és ugyanazon a réven mást is végzett. Beleállította magyar kálvinizmusunkat, Ő, a kálvinizmus hasonlíthatatlan ismerője, az egyetemes kálvinizmus, s ezzel együtt, bátran mondhatjuk, a világtörténelem távlatába. És így, amig a magyar kál­vinista lélek fölidézésével megnyerte az alapot a mai magyar kálvinizmus megítéléséhez : ez a kulturhistóriai távlat, ez az egyetemes pillantás az értékmérőt is megadta neki hozzá. Doumergue Emil személyében egy óriási eleven kulturhatalom: a XX. század kál­­vinizmusa s ezen át az egész nyugati kultúra Ítéli meg a magyar kálvinizmust; a Kálvin János élő szelleme Ítél szülöttei fölött. Hogyan Ítél ? A köteles diszkréciót meg kell őriz­nem a még egészében kiadatlan munkával szemben. Azok a kevesek, akik egy-egy kis részét, a fakultások­ról szólókat ismerik, talán igazat fognak adni nekem (akinek — kéziratban — az egészet megadatott meg­ismernem) amikor azt mondom, hogy ez a könyv, a maga plasztikus leírásaival a külföldnek szól ugyan, nem is csak a francia külföldnek pedig: a szerző neve egymagában kezesség arra, hogy a műnek német, angol és hollandus fordításai is keletkeznek mielőbb, — de meglepő értékeléseivel első sorban nekünk. Doumergue könyve rólunk: felfedezés lesz a nyugati protestántizmus előtt, de hatalmas okulás lesz magá­nak a magyar kálvinistaságnak; eszköz a magunk jobb megismerésére, ösztönzés nemesebb megbecsülé­sére, felhívás igazabb megítélésére. Néha — üdvös elitélésére. A könyv 1000 (ezer) példányban, díszes köntösbe öltözötten, körülbelül 12 történelmi illusztrációval ellátva fog megjelenni, amint már jeleztem, egész múltúnkat, jelenünket, sőt — az elevenbe vágó Ítéletei­vel — jövőnk kérdéseit is felölelve. (A magyar Kál­vinizmus története; jelen állapota — szervezet; tan; élet; — az öt fakultás és városaik; befejezés, követ­keztetések.) Árát Langereau úr, a toulousei kiadó, Doumergue úr jó embere, mindössze 2 (két) frankban szabta meg, ami ilyen kiállítás mellett és a franczia viszonyokat tekintve, igazán ajándék — ár. Egyre azonban feltétlenül szükség volna. Hogy a mű a franczia nyelvű protestántizmus köreiben min­den nehézség nélkül terjedhessen: az 1000 példány­ból legalább 200-nak az árát — 400 frankot (380 K-t) — okvetlenül előre biztosítani kellene. Tekintve, hogy a magyar kálvinista egyházat a mű megjelenéséhez és minél intenzívebb megismertetéséhez kettős érdek, egyformán súlyos és életbevágó két kötelesség fűzi : a maga megismertetésének és megismerésének nagy érdekei és kötelmei: úgy hiszem egészen természete­sen tartom e 400 frank biztosítását, illetve a meg­felelő 200 példány megvásárlását és elhelyezését a művelt magyar kálvinisták kötelességének s jogának. Azért legyen szabad illetékes köreink figyelmét teljes tisztelettel felhívnom erre a tényre és erre a Kis József: KONFIRMÁCIÓI KÁTÉ a református vallása növendékek: számára. — Negyedik kiadás; az új tan­­terv szerint bővítve. — Ára 33 fillér. — Kapható KIS TIVADAR könyv­es papirkereskedésében PÁPÁN, Fö-utca 31. szám. — Telefon 9. es 16. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom