Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-12 / 7. szám
56. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. rozatoknak. Csak arra kellene törekedni, hogy a tudósítások tényleg csak a határozatokat és indítványokat s ne a gazda szívességét, az ebéd jóságát s a háziasszony kedvességéről való áradozásokat foglalják magukban ; és csak arra törekedjenek, hogy az egyes egyházmegyék reformátu s tanítóságának véleményét a maguk valóságában tudassák az egyházkerület többi tanítóival. Ugyanilyen tudósításra lenne szükség az egyházmegyei tanügyi bizottságok határozatairól is. Eddig úgy az egyházmegyei tanító-egyesületek, valamint az iskolakörök működési körének csak egyik oldaláról beszéltem, arról amelyik különösebben a tanügyi bizottságok munkálkodásával való együttműködést mulatja. A másik oldalon volnának azok a methodikai kérdések, amelyek speciálisan egyházkerületünk református iskoláira vonatkoznak. Itt is van elég teendő. Ott van az új tanterv egyes részleteinek, különösen pedig a hit- és erkölcstannak és a történelemnek az egyes osztályok szerint való keresztülvitele, amelynek a megbeszélését annyival inkább ajánlhatom a tanítóság figyelmébe, mert az egész tanterven vörös fonálként húzódik végig az a törekvés, hogy a kerület iskoláiban a lelket ölő magolás, a leckefeladás, a „magyarázás“ néven szereplő egyetemhez illő „előadás“ helyét a tanító és tanulók kölcsönös és közös munkájából álló „tanítás“ foglalja el. Ha csakugyan „tanítani“ akarnak a tanítók, akkor nincsen más hátra, mint mélyedjenek bele a „formális fokozatok“ tanulmányozásába és gyakorlatilag mutassák meg egymásnak, hogyan kell ezeket az egyes tanítási egységeknél, első sorban a beszéd- és értelemgyakorlatoknál és a bibliai történetnél alkalmazni. Aztán ott van a koncentráció elvének a tanmenetek készítésénél való gyakorlati alkalmazása és első sorban osztályonként, azután av osztatlan népiskola egészében való keresztülvitele.* Mind a két kérdés olyan, amelyet tanítóinknak tanulmányozniok kell s azután a gyakorlatban is be kell mutatni. Akár az egyik, akár a másik kérdés megbeszélése és bemutatása nem egy, sem két iskolaköri gyűlést vesz igénybe, hanem többet és elegendő munkát is ad egy évre az iskolakor s ezzel együtt az * Irodalom .* Krausz: Herbárt-Zitier didaktikája. (Népnevelők könyvtára 13—14. tüzet. Ára 2 K.) Vdgvölgyi: A tanítás (okozatainak elmélete és gyakorlata. Árai K. Rein: Pickel—Scheller : Theorie u Praxis 1—Vili. kötet. Wiget: Die formalen Stuten. Sallivürk: Die didaktische Noi malformen. Akkenpann: Über Konzentration. Dorpfeld : Zwei dringlicke Reformen. Spielmann : Konzentration des Unterrichtes. egyházmegyei tanító-egyesület minden tagjának. E mellett mindakét kérdés megoldását a népoktatásügy fejlesztésére olyan fontosnak és életbevágónak tartom, hogy az egyházkerület méltán megkívánhatja a tanítóktól, hogy ezek felett komolyan gondolkodjanak é^ tanácskozzanak. Ha tanítóink az egyesületi életet komolyan veszik s ha a munkálkodásból mindenki kiveszi a maga részét, akkor, de csakis akkor remélhetjük, hogy a református iskolák valamint a múltban, úgy a jövőben is vezérszerepet visznek a népoktatásügy terén. Pethes János. A nő és a társadalom.* — Balogh Jenő államtitkár felolvasása. — A Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetsége vasárnap délután gróf Károlyi Lászlóné szül. Apponyi Fanni grófnő Muzeum-utcai lakásán szövetségi összejövetelt tartott, amelyen Balogh Jenő dr. kultuszminiszteri államtitkár nagyérdekü előadásban ismertette a nővédelem ügyét s ezzel összefüggésben a társadalom kötelességeit. Az összejövetelen a szövetség tagjain kívül számosán vettek részt közéleti kiválóságaink közül, akik akár hivatali állásuknál fogva, akár átérzett hivatásból foglalkoznak a nőkérdéssel. Balogh Jenő dr. államtitkár az előkelő hallgatóság osztatlan nagy figyelme közben kezdte előadását. A régi görög mitosznak, mondta, van egy alakja, Minotauros, amely fiatal leányokat és ifjakat követelt magának áldozatul és azután elpusztította őket. Ez bizonyosan csak allegória, de ebben az allegorikus képben láthatjuk a jelent is, különösen nagyobb városokban tapasztalhatjuk a nőknél a züllést. Ennek elejét venni a törvényhozás és közigazgatás kötelessége. Mindenekelőtt a bajok okait kell kutatni. Az emberiség egyik nagy hérosza, Arisztotelész, azt mondotta, hogy a nem egyenlőkkel nem szabad egyformán elbánni. Azon embertömegeket, melyekkel az életben találkozunk, osztályozni kell és különböző előnyökben kell részesíteni. A bűnös útra tévedt nőket különféleképen lehet jó útra terelni, a kisebb bűnösöknél segíthet az orvosi tudomány. Nagyon gyakran tapasztalhatjuk, hogy fiatal leányokat munkába adnak már és dolgoztatják őket. * A Budapesti Naplóból vettük át e tudósítást. Szerk. Regner Pál templom- és díszfestő Páp<L Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Aíapíttatott í87í-ben. — Cím- és betüfestészet ! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott J87í-ben.
