Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-05 / 6. szám
6. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 47. oldal. Dem ok ratikus közoktatás. — Folytatás. —• Hogy az állami alkalmazottak száma milyen ijesztő arányokban szaporodik, egy politizáló gazda, gr. Zselénszky Róbert számította ki; 1892-ben állami alkalmazott volt 60.776; 1907-ben 119.703*; 15 év alatt a létszám megkétszereződött, 100%-al emelkedett, a mi évenkint 6‘6% növekedés. Ha így haladunk, hogy minden 15 év alatt megkétszereződik a létszám, könnyen ki lehet számítani azt az időt, mikor minden ember állami alkalmazott lesz, de akkor ki fogja ezeket eltartani ? Az állami alkalmazottak — fogyasztják, fölélik az állam erejét s végső következményként az állam felbomlását készítik elő; az állam érdekében áll önálló, maguk erejéből megélni képes polgárok nevelése; erre pedig a közoktatás korszerű átalakítása, én úgy mondanám, demokratizálása szükséges, első sorban a mezőgazdasági szakoktatás terén, amely most még eredetének feudális szellemét lehelli. Ha a t. tanári kar osztozik fejtegetésemben kialakult nézeteimben, s kívánja, velem együtt a mezőgazdasági szakoktatás demokratizálását, segít a középiskolák zsúfoltságán ; s ha u. e. elvet következetesen alkalmazzuk az ipari- és kereskedelmi szakoktatásban, a modern állampolgári jogok sérelme nélkül megszabadítjuk a gimnáziumokat mai népességüknek 4/B-től, ezeknek boldogulását biztosítottuk; mi pedig, mai létszámunk V5-vel, megmaradunk a tud. egyetemre előkészítő intézetnek. b) A gimnázium és az ipariskolák. A minősítési törvény megváltoztatását szokták a zsúfoltság megszüntetésére alkalmas eszköznek tekinteni; ezen a minősítési törvényen a fejlődő élet erős réseket tört már. . Közfelfogás szerint nálunk önkénytes az lehetett, aki a középiskola 8 osztályát elvégezte. De aki kereskedelmi érettségit tett, ami 7 év alatt érhető el, az is lehet önkénytes ; a kertészeti tanintézet növendékei — 6. középiskola után, de 4 évi szakiskolai tanulással, tehát 10 év árán ugyan, mégis elérték az önkénytességi jogot, érettségi nélkül. A felső építő-ipariskola növendékei (4 évi középiskola -j- 3 évi szakiskola), szinte 7 év alatt szerzik meg az önkénytességi jogot; u. így a felső ipariskolák, amilyen pl. a kassai, szegedi, pozsonyi stb. felső fémipariskola. Okleveles néptanító is lehet önkénytes, szintén gimn. érettségi nélkül; hogy e jogot mégis kevés néptanító veszi igénybe, az az oka, hogy nagyobb kedvezménynek tekintik, ha mint póttartalékosok, csak 2 hónapig * „Köztelek“ 1910 nov. 23. számában. szolgálnak. Ez a joga, úgy tudom, megvan a földmives iskoláknak is (t. i. a póttartalékosi szolgálatra). Az önkénytesi jog tekintetében tehát megszűnt a középiskolai érettséginek kiváltsága; a honvéd-, illetve hadügyminiszter nagyobb demokrata, mint földmivelésügyi, vagy közoktatási kollégája. A tudós pályák értékét különösen az ipari- és kereskedelmi foglalkozásban devalválta a fejlődő élet. Kevés oklevelet kiszolgáltató főiskola van, amely olyan közérdekű előnnyel büszkélkedhetnék, mint pl. a pozsonyi elektro-tekhnikai szakiskola; a középiskola 3—4 osztályából toborozza növendékeit s 2 év alatt kiképzi őket szakmájukban olyan alaposan, mint, legalább nálunk, ez ideig, a műegyetem sem; a végzett növendékeket mindjárt elkapdossák úgy, hogy az igazgató maga ajánlja a végzett növendékeknek és szüleiknek, hogy legalább 1 évig ne vállaljanak állást, hanem praktizáljanak, tanuljanak tovább, — még jobb helyzetet biztosítanak maguk, 1. pl. a helybeli villanytelep kezelőjének járandóságait stb. alkalmazottakét. Pedig ez az elektro-tekhnikai szakiskola a mi viszonyaink között, igen drága, tandíja havonkint 30 kor., tehát az első évben 300, a másodikon 350 kor.; ez összegen kívül van 20 kor. felvételi díj s évente 30 kor. laboratóriumi díj; tehát az egész tandíj 2 évre 610 kor.; a konviktus havi 90 kor., egy évre 900, illetve 960 kor. Egy tanuló pályavégzése kerek 2500 koronába kerül. De az ellenszolgáltatás megvan, mert az első éven, mikor állást foglal el, megkeres annyit; tehát a költekezés jó befektetés. A vezető mérnök pedig, akinek magántulajdona az iskola, 90.000—100.000 kor. évi bevételhez jut, amiből az intézetet fenntarthatja s fejlesztheti. Kívánatos volna ilyen szakiskola szervezése másutt is, közérdekből, hogy t. i. olyan gimnáziumi tanulók is látogathassák, akik az óriási tandíjat nem bírják; tisztán üzleti alapon is érdemes lenne felállítani, amit kevés tanintézetről mondhatunk el, de pl. a mi városunkban a konviktus sem kerülne havi 90 koronába, hanem ennek legföllebb a felébe, talán harmadába. A szükséges erőforrás is meglenne hozzá, a villanytelep, melynek gépei nappal úgy is hevernek, tehát a tanítás céljára fel volnának használhatók, minden különösebb költség nélkül, a város engedélye volna csak hozzá kieszközlendő. A heti órákat (32t36 32i37- _ 34-|-341/2j elláthatja 4 szakember; a műhely-gyakorlatokat 2 ember, 2—3 művezető, előmunkás meg szolga — s készen van a személyzet. Csodálom is, hogy a pozsonyi példát eddig seholsem utánozták; kapdosnak fühöz-fához, mint Pápán, mikor a drága villanytelepnek vezetésére alkalmas embert kell beállítani. Természetes, hogy egy új szervezetű ilyen szakiskola nem mondhatja, hogy 3-ik vagy 4-ik középosztályból vesz föl, mert a külömböző előképzettség zavarja az egységes oktatást; azután, póttanfolyamok helyett az önkénytesi jog megszerzésére jobb a tanulási Alapíthatott 1864-ben. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapíttatott 1804-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipöraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopád-munka) kiváló gondot fordít. z=zr Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. ~r Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
