Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-29 / 5. szám

5. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. iskolában tanult. De talán nem ez a cél? Legföllebb, ha csakugyan nem akarunk belőle egyebet, mint szó­fogadó cselédet képezni. Vagy mit szólunk, ha a föld­­mives-iskolát vagy vincellérképzőt bevégzők vagy ezek szülei, hozzátartozói egyszer tömegesen követelni talál­ják, hogy — ők is tovább tanulhassanak pályájukon, tovább képezhessék magukat pl. a kertészeti tanintézet­hez hasonló középfokú tanintézeteken ? hogy majd fölmehessenek az akadémiákra is? Azt feleljük nekik: Hja, paraszt, az más; az akadémia — nem a ti számotokra való! Pedig ha az egyetemeken lehet egy­­pár ezer hallgató, a gazdasági főiskolákon is lehetne ugyanannyi 100, márcsak a gazdaságos kihasználás miatt is; így fölemelkednék a 7 gazdasági főiskola hallgatósága mai létszámának 2—3-szorosára, s már ezzel is könnyebb volna a 13000 egyetemi hallgató, jogász, pap, tanár stb. megélhetése, mert több volna a termelő, a tanult gazda. Tanulhatnánk Németországtól, ahol pl. az alsófoku, nem ugyan gazdasági, de ipari szakiskolák száma vagy 300-ra megy! Dániától, amely mezőgazdasági terményeivel főszállítója Angliának! Hogy tartoznak pedig mindez adatok a gimnáziumra vagy reáliskolára, egy példával megvilágosítom. A budapesti kertészeti tanintézetbe, „a középiskola VI. osztályának sikeres bevégzéséről, vagy polgári iskola VI. osztályának jeles eredménnyel való elvégzé­séről“ tanúskodó bizonyítvánnyal lehet jelentkezni, ha az illető 1 évet mint kertész-tanuló töltött el. Az a 60 fiú tehát, aki a kertészeti tanintézetbe jár, inkább megy a gimnáziumba, ahonnan bizonyos a felvétele, mint polgáriba, ahonnan föltételes; a neki szakmájába vágó földmives- vagy vincellér-iskolák pedig eszébe se jutnak, mert ezek csak — cseléd­képzők. Hogy ez a 60 fiú nem teszi zsúfolttá a középiskolá­kat, szent igaz; de mire ezek feljutottak a VI.-ba, elhullott mellettük 4—5 ennyi s ez már valami. Ezenkívül pedig a mai alsó és felső fokú gazdasági szakiskolák között nem egy középfokú tanintézetnek kellene lenni. Említettük föntebb, hogy a 7 mezőgazdasági főisko­lán m. e. 1000 ifjú tanul; mindezek középiskolai érett­ségit tettek (egy éven körülbelül 4000 ifjú tesz közép­iskolai érettségit); minthogy ezeknek az ifjaknak gaz­daság a szakmájuk, a gimnáziumban vagy reáliskolán csak fölöslegesen szaporítják a létszámot; jobb volna nekik mindjárt az elemi iskola után gazdasági szak­iskolákba lépni, ha t. i. ezek között megvan a szerves kapcsolat, a demokratikus kiegyenlítés, mint pl. bár­mely iskola és a gimnázium között. Ma hiába végzi el valamely, akár jeles fiú, pl. a kertészeti tanintézetet, nem mehet följebb, pl. gazda­sági akadémiára, bányamérnöknek, erdésznek, állat­orvosnak, pedig 10 évet tanult s ebből 4-et saját különleges szakmájában; előnye van fölötte annak, aki csak 8 évet tanult, nem neki való tárgyakat, a gimnáziumban vagy reáliskolán. 39. óldal. Ez, vagy semmi se, okozza nálunk a zsúfoltságot; ez az arisztokrata szellem termeli gyárilag a szellemi proletárokat. — Folytatása, következik. — Sarudy György. Helyreigazítás. Néhány sorban helyre kell igazítanom e lap 4-ik számában olvasható Meg jegy zések-eX. Teszem ezt sine ira et odio, nem úgy, mint a rossz szemüvegen néző, alap nélkül akadékoskodó —s. tette, mert nem abban van a tévedés, ahol ő kereste. A Szilágyi Benjámin István Synodália cimü kézirat­­gyűjteményében a szóban forgó „Bars megyei kánonok“ 32-ik cikke után az elérő aláírások így következnek: Michael Bukonvi, minister verbi Dei apud Sylizensi. Michael Magyarádi, concionator ecclesiae in Kuraly. Joannes Dávid B. omnium nimirum E. V. A. Andreas Dániel, minister ecclesiae Kálnensis. Johannes Taxonius, pastor ecclesiae Sáróviensis. Michael Bradinus, indignus minister verbi Dei, humillime iné subiicio praescriptis articulis. Abel Corvinus, pastor ecclesiae Varsányiensis. Elias Corvinus, pastor ecclesiae Peröcséniensis. Michael Farnadi, minister ecclesiae loci eiusdem. Tehát ebből hét egyház lelkészének a nevét tudjuk meg és ebben van Mokos tévedése, mert felsorolt ugyan hét egyházat így: „(Elfeledték) az ezek után subscri­­báltakat is, akik lelkipásztori munkálkodásuk szinteréül Zselizt, Kuralyt, Kálnát, Sárót, Varsányi, Peröcsényt, Farnadot stb. jegyezték nevök mellé. Magyarádi Mihály, Dániel András,' Taksonyi János, Corvin Ábel és Illés, Farnadi Mihály stb. stb. nevét történetíróink nem ismerik“. De hat lelkészt nevezett meg, és így szerinte Magya­rádi lett zselizi, Dániel karolyi, Taksonyi kálnai, Korvin Ábel sár ói, Korvin Illés varsányi, Farnadi peröcsényi pap. A tévedés onnan származik, hogy Bukonvi Mihályt kihagyta, aki zselizi lelkész volt, s a következő egyház lelkészét szerepelteti mindenütt, tehát hat egyház lel­késze megnevezésénél, és a hetedik helyen említett egy­ház lelkésze nevének elhallgatásánál van a tévedése és nem ott, hol „—s.a kereste. Igazságot mondtam, s nem mehetek „—sV-el gombostűt keresni, a szénaboglyában. A Brádi Mihály neve után levő latin szöveget fej­­csóválás nélkül is megérti mindenki, — a Dániel B. után levő hiányos mondatot már kevésbé ; de nem oly lényegesek ezek, mert egyházat nem tudunk velük megjelölni. dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a. VÁGÓ Állandóan

Next

/
Oldalképek
Tartalom