Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-24 / 52. szám
52. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 449. oldal. keresztyén vallás. A keresztyén vallás üldözése és terjedése. A kér. egyház szerv ezete, elfajulása. A pápaság romlottsága. Egyházi átok és tilalom. A babona. A keresztes háborúk. A pápaság sülyedése. Vallásjavítási kísérletek. Máglyák. Bűnbocsátó levél. Vallásjavítás Németországban. A helvét reformáció. Vallásjavítás Magyarországon. Ellenreformáció. Tridenti zsinat. Jezsuiták társasága. Bertalan éj. Inquizició. Biblia, a kér. vallás alapja. A biblia Magyarországon. Protestánsok üldözése Magyarországon és a békekötések. Pozsonyi vésztörvényszék. 1790—91. XXVI. t.-c. 1848-1867. Toldy István a jezsuitákról. Felvilágosodás. Sajtó felszabadulása. Tiltott könyvek jegyzéke. Rövid összefoglalás az előbbi részek tartalmából, majd részletesen megfelel ama kérdésére, hogy: Mi a különbség a reformátusok és az ág. hitv. evangélikusok között ? Majd még részle tesebben felel azon kérdésre, hogy: Mi különb ség van a protestáns és a pápista felekezet között ? Végül öt időszakra osztva adja a kér. egyháztörténet vázlatát. Az utolsó lapon közöl egy betegségben és egy felgyógyuláskor mo ndandó verses fohászt. Igazán méltó befejezése annak a könyvnek, amelyet missiói útra szánt. Ilyen és ehhez hasonló könyveknek ingyen való teriésztését ajánlotta a komáromi e. m. lelkészértekezlete a paroc hiális könyvtár bizottság és a magas konvent figyelm ébe. Bizony ilyenekkel szilárdítanánk igazán anyaszentegyházunk fundamentomát. Minek a fényes torony, ha inog az alap ?! Záradékul közlöm a füzet II. kiadásának előszavát: „Az első kiadás elfogyott pár év alatt; többen kértek, sürgettek új kiadásra ; megre ndeléseket tettek sokan : p. u. maga a tataié, m. lelkészértekezlete 300 példányt. Az óhajtást teljesítem ; mert ezt a könyvecskét magam is olyan kis missionáriusnak tartom, mely ott is működik, hova a prédikáció el nem hallik; azoknak is világosságot terjeszt, kik nem járnak templomba; megismerteti a főbb vallások közötti különbséget; megerősíti a magáében s kitanítja a mások dogmáira való feleletre. Aki ezt olvashatja: ki nem lép a ref. egyházból. Ezért arra kell törekedni, hogy eljusson minden hajlékba. Lelkészek, tanítók eszközölhetik ezt. Az egyház adja ajándékba minden házasuló párnak, minden szegény konfirmandusnak, hadd vigyék magukkal a családokba. Ezt a csekély áldozatot minden egyház meghozhatja. Ne csak sóhajtozzunk a közönyösség, a reverzálisok, a kilépések miatt, hanem tegyünk is valamit“. Hetesy Viktor ezen előszavára legméltóbb válasz János evang. Vili. részének 14. verse : nHa én magam tészek is magam felöl bizonyságot, az én bizonyságtételem igaz“. Vágmelléki. Mai számunkhoz az 1912. évi előfizetési díjak beküldésére utalványt mellékeltünk. Tisztelettel kérjük annak szives fölhasználását. Az alsóörsi Rálvineum-ünnepély. Kerületünkben ez idei téli időszakban a legelső Kálvineum ünnepély Alsóörsön e hó 10-én szép anyagi és erkölcsi sikerrel végződött. Az anyagi siker fokmérője, hogy a kellemetlen idő mellett is, egy ily kicsiny községben tartott ünnepély tiszta jövedelme 110 kor. 98 fillér lett és küldetett be a Kálvineum részére. Az erkölcsi sikert mutatta a szép számmal Összejött figyelmes közönség érdeklődése, tetszésnyilvánítása, mellyel a műsor számait végigkísérte. Szűcs József helybeli lelkész előadása II. Rákóczi Ferenc jelentőségét és korát ismertette mindenütt pontosan tárgyilagos történelmi alapon és oly életteljesen, hogy a régmúlt dicsőség lelkesítő, vagy könnyeket okozó eseményei, ragyogó hősei, vitéz harcosai a hallgatóság előtt mintegy megelevenedtek, a fejedelem gyermekkorától egész a most 200 éve történt kibujdosásig, illetőleg a kassai és késmárki sírboltok 1906-bar történt bezártáig. Találóan illeszkedtek a történelmi keretbe azok a gyönyörű hazafias és kurucnóták, melyeket a környék fiatal tanítói : Köntös Dezső, Rásky Imre, Karsay Béla, Laszip György, Tóth Sándor énekeltek négyszólamra, hozzáértő szakemberekre valló biztossággal és mély érzéssel. Nagy tetszést nyert Molnár Ferencné úrnő is, aki Váradi Antal „Judás“-át szavalta, finoman árnyalt, figyelmet lebilincselő előadással a leiró részleteknél, megrázó hatással a drámai kitörésekben. Kroll Franciska a „Levél“ c. magáujele-; net kiváncsi, levélbontogató asszonykáját ügyesen és kedvesen játszotta, folyton jóleső derültségben tartva a hallgatókat, kik szívesen adóztak a tetszés tapsaival. Kiss Imre a „Krasznahorka büszke vára“ és „Ha férfi lelkedet . . .“ kezdetű két magánénekével, művészi előadásáért, kitűnő hangjáért egyformán kiérdemelte a bőven kijutott elismerést. Kovács Jolánka a Farkas Imre „Rákóczi induló“ és Szabolcska „Grand Caféban“ c. költeményét szavalta. Ez utóbbihoz kiegészítőül, Megbízható szőllőoltvány darabra átválogatható, kapható: SCHWARZ EMIL badacsonyi szöllöbirtokosnál Tapolczán. ===== Ugyanott kapható sima- és gyökeres-, hazai- és amerikai szöllövesszö. =
