Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-20 / 34. szám

294. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. A komáromi egyházmegye közgyűlése. Julius 26-án Révkomáromban tartotta az egyház­megye ez évi közgyűlését, melyen a nagy és népes egyházmegye alkotó tagjai csaknem teljes számban vettek részt. A távollevők között sajnosán nélkülözte a köz­gyűlés Antal Gábor püspök urat, ki egészsége meg­óvása céljából a tengerparti Lussinpiccoloban üdült, őt tiszteletteljes érzelmeiről a gyűlés táviratilag biz­tosította. Reggeli imára a komáromi hitrokonok templomában jöttünk össze, hol is Sohár Kálmán lelkésztársunk emelte imájával lelkünket teremtő Istenünkhöz, kérve gyűlésünkre az Ő megáldó Szentlelkét. Ennek végez­tével a templomban tartandó gyűléshez rendezkedtünk be, mivel a tikkasztó hőség szinte lehetetlenné tette volna a kisebb helyen való tanácskozást. Esperes úr buzgó fohásza után a gyűlés határo­zatképessége megállapíttatott, gondnok úr a gyűlést rövid szavakkal megnyitotta. Tanítók eskütétele után a lelkészi fizetésnek az adósegély alap utánni emelését célzó indítvány tár­gyaltatott, s az a kerületre felterjesztetni határoztatott. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés Gyalókay László e. m. főjegyzőjének azon elhatározását, hogy tiszti állásairól lemond, egyedül az e. megyei tanács­­biróságot tartja meg. — Méltányolván indokait, őt a kerületi képviselőség, gyámoldai, igazgató tanácsi- és segélyosztó bizottsági jegyzői tiszt alól fölmentette, de a főjegyzőség további megtartására kérte, amit Ő a közóhaj előtt meghajolva teljesített is. Kerületi képviselőül egyhangúlag Udvardy Gyula madari lelkész, helyébe első póttagul Gálffy Géza gelléri lelkész választattak meg. Sajnálattal látta távozni az egyházi élet teréről is a közgyűlés eddigi aljegyzőjét, Osváld Kálmánt, volt apácaszakállasi lelkészt, jó emlékét a közgyűlés meg­őrzi, s az aljegyzői állás betöltése iránt szükséges lépések megtételére az Elnökséget felhatalmazza. Az esperesi jelentés kerülvén tárgyalás alá, a gyűlés elösször is elismerésének adott kifejezést a jelentés tartalmas és az egész egyházmegye egy évi hitéletét felölelő részletes és kimerítő volta felett; s ennek vezérlő fonala nyomán elrendelte, hogy a konfir­mációi ünnepély mindenütt az egyházmegye területén a jövőben emléklapok és újszövetség ajándékozásával legyenek összekötve a konfirmáltak részére, az ő részükről pedig a szertartás szükségére való adako­zással történjék, mely a gyülekezet által tőkésítendő lesz mindaddig, míg az ajándék tárgyak ára a tőke kamatából ki nem kerül, s azután e célt fogja min­dig szolgálni. A kongregációk káros munkájára hivjá fel jelen­tésében Esperes úr a közegyház figyelmét, s különö­sen ama sajnos jelenségre, hogy ma már az állami iskolákba is befészkelte magát e túlzó egyesület, s munkájával veszélyezteti a felekezetközi békét, s az ál lám által való istápolása sérti a vallásegyenlőségi törvényt. Feliratot indítványoz, hogy az egyházi leg­felsőbb hatóság hasson oda, miszerint e veszélyes egyesület az állami iskolákból kitiltassék, s a saját területére szoríttassék vissza. Jelenti Esperes úr, hogy az egyházmegye terü­letén az ismétlő iskolásoknak az új tantervben köve­telt oktatása, s vizsgáztatása szinte a lehetetlenséggel határos nehéz küzdelmek és akadályokba ütközik, úgy hogy csak egy helyen, Deákiban adtak az ismét­­lősök vizsgát, a többi helyeken még hatósági segéllyel sem lehetett a növendékeket vizsgára előállítani. Az utasítást mindenütt megadta az elöljáróságnak, de azok nem sok eredménnyel biztatták. Valóban szerencsétle­nebb idea alig született még emberi agyban, mint a tantervnek ez a része, mely az ismétlő iskolások vizsgáztatására vonatkozik, mert ez nem számol a 15 éves gyermek fejlettebb értelmével, mely a gyülekezet színe előtt esetleges tudatlanságát sokkal jobban érzi, semhogy bármily eszközzel is ódákényszeríthető lenne, hogy pár óráig le üljön a szégyen padra. Arra pedig, hogy ez elől tudással, tanulással meneküljön, a heten­kénti két délután, s a vasárnap délelőtti pár óra kevés, számítva az elvégzendő nagy tananyagot, mely rész­ben új, s számítva azon körülményt, hogy a hét többi napjain végzett mezei munkával való foglalkozás ki­zavarja elméjéből azt a csekély ismeret mennyiséget is, mit a tanórán elsajátítani képes. — A tanterv vál­toztatása iránt felir egyházmegyénk a kerületre. — Folytatása következik. — Gyalókay László főjegyző. Vegyes közlemények. Tanári kinevezés. A dr. Kőrös Endre távozása folytán pápai ref. főgimnáziumunknál megüresedett magyar-német szakos r. tanári állásra a Nagymélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Futó Jenő okleveles tanárt nevezte ki. Futó másfél tanéven át helyettes tanári minőségben már működött az intézet­nél s ezen idő alatt kedves egyéniségével kartársai szeretetét, alapos képzettségével s kötelességeinek lelkiismeretes teljesítésével pedig elöljárói elismeré­sét a legnagyobb mértékben kiérdemelte. Kinevezte­tése alkalmából őszinte örömmel üdvözöljük! * Iskolai beiratás. Pápai ref. főgimnáziumunkban az 1911—12. tanévre szóló beiratás szeptember 1—4 napjain lesz. A beiratás a következő okmányok alap­ján történik: a) Születésib) Iskolai-, c) Újraoltási bizonyítvány. Aki tandíjmentességért folyamodik, 16 K.-át, aki pedig nem folyamodik, 46 K.-át fizet a beiratás alkalmával. — A tandíjmentességi folyamodá­sokat a Nt. és Tekintetes igazgatótanácshoz cimezve

Next

/
Oldalképek
Tartalom