Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
16. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. Ha a hallgatók számából indulunk ki, körülbelül hasonló eredményhez jutunk; az összes bölcsészek száma 1908-ban 1619 volt; körülbelül V5-ük szerzett tehát oklevelet, ami rendszerint az 5-ik évre esik. A helyettes és gyakorló tanárjelöltek száma u. a. iskolai évben 410 volt, akiknek m. e. 2/g-a, 283 volt már okleveles, vagy ugyanannyi, ahány oklevelet azon iskolai év folyamán kiadtak. A bölcsészek száma tehát annyi, hogy az összes világi kathedrákat azonnal betölthetnék; ha valami oknál fogva pl. az összes világi tanárokat egyszerre elbocsátanák, helyük azonnal be volna tölthető a bölcsészekkel, annyi sokan vannak. Megint egy ok, a fentebbiek mellé, amiért a kormány és a törvényhozás előtt úgy leszállóit az agiónk; sokan vagyunk, nagy a kínálat a tanerőkben; más szóval olyan szegényes a mi országunk kultúrája, hogy aki ma tanári pályára lép, oklevelet szerez, a biztos proletársorsnak néz elébe s mert a törvényhozás kultúra teremtésére képtelen, ügy tesz, mint a szívtelen üzletember, ha pang a piac, redukálja a termelést, elbocsátja munkásait, a megtartottak bérét is leszállítja, a munkaidőt felemeli, szóval mindenképen sanyargatja, puhítja alkalmazottjait, hogy lépést tarthasson az üzleti élet változásaival. — Folytatása következik. — Sarudy György. Yegyes közlemények. Elvek — élet. A Sárospataki Ref. Lapok dec. 25-iki számában olvastuk a következő feljajdulást: „Ignotus, (Veigelsberg Hugó) e modern iró és gondolkodó, a Nyugat cimü folyó irat. közelebbi füzetében, egy paedagógiai munka ismertetése kapcsán, a következőleg foglalja össze a maga és hitsorsosai nevelési és erkölcsi elveit: „Az erkölcsös nevelés minden erejével azon van, hogy az embert élhetetlenné gyengítse, az élet versenyére alkalmatlanná bágyaszsza. Az erkölcsös nevelés kifejti az ember életképességeit, de egyben beleneveli a tekintetet is, hogy ne éljen velük. Ha a nevelő becsületes akarna lenni növendéke iránt, azt kellene mondani neki: Ne légy szamár! Egyszer élsz csak, ne tekinteteskedd el az életedet. Ne törődj mással, mint magaddal, mert ha magad nem törődöl magaddal, más ugyan nem törődik! Tedd meg te, amit felebarátod magának kivan. Hajolj meg a hatalmasok előtt s nyargald le a gyengéket; hízelegj az aljasaknak, mert ezek árthatnak s komiszkodj a neineslelküekkel, mert ezek nem állnak bosszút. Vedd el a gyengétől, amije van, mert az erős nem adja oda. Adj a gazdagnak, mert az fizet s ne adj a szegénynek, mert annak nincs miből fizetnie. A mások becsületessége a legjobb üzlet s a pénz nem boldogít, ha nem az enyém. És így tovább. Tulajdonképen az volna a tökéletes becsületes nevelő, aki növendékét tökéletes gazemberré nevelné“. Boldogtalan modernizmus!“ Hát szó, ami szó, Ignotus tanácsain bizony fenn lehet akadni; sőt botránkozni is lehet rajtuk méltán. Csúnya elvek azok. Hírből se kellene ilyeneket hallanunk, még kevésbbé ismernünk. De az őszintesége mégis csak őszinteség. Legalább igaz színében ismerjük. Tudjuk, hogy ellensége elveinknek, meggyőződésünknek. Szembe szállhatunk hát vele; lecáfolhatjuk. Őszinteségéért magasabban áll a farizeusoknál; akarom mondani: a farizeusok alatta állanak neki. Azért ezek sokkal veszedelmesebbek, mint ő. Az isteni igazságok hitelében, az élet tisztaságában koránt se tesznek annyi kárt az Ignotus-féle elvek, amiknek embertelen, kapzsi volta egyszerre szembeötlik és visszatetszik, mint az előkelő helyeken ülő nyájas arcú, szép szavú farizeusok és Írástudók, akik olyan szépen beszélnek, készek is beszélni mindig, de akik az önmegtagadást és hűséget csak másoknak ajánlgatják, csak másoktól követelgetik. A gonosz példa sokkal ártalmasabb, mint a gonosz beszéd. Ezért intette Jézus is a tanítványait így: „Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás“. Ha tehát feljajdulunk az Ignotus „boldogtalan modernizmusa“ ellen — pedig fel kell jajdulnunk: fel kell jajdulni, még jobban fel kell jajdulni a nyájas szavú farizeus ellen is! Részvéttel értesülünk arról a balesetről, ami magyar református egyházunk igaz barátját: Claparéde Sándor urat érte. Nevezetesen : kocsira akarván ülni, olyan szerencsétlenül lépett, hogy visszaesett és eltörte bal vállkulcscsontját. Reméljük, hogy mielőbb visszanyeri egészségét. Adja Isten ! Az erdélyi egyházkerületben immár harmadik kiadásban jelent meg az új ,,Egyházi énekeskönyv Midőn olvasóink figyelmét felhívjuk rá, egyúttal közöljük, hogy az énekeskönyv árusítását Kilyén Sándor úr végzi. (Kolozsvár, Király-utca 51.) Ára 1 kor. Tizen felüli megrendelésnél csak 90 fillér. Kiállítása igen csinos és praktikus. Evangélikus Lap. A folyó év január 1-én az ág. hitv. ev. egyház körében új egyházi, iskolai és társadalmi lap indúlt meg a fenti címen. Szerkesztik : Balogh, Nagy és Társai cipészek Pápa, Kossuth- és Major-utca sarok. — Elvállalunk minden e szakmába vágó munkát, n. m.: úri- és női cipők, valamint csizmák készítését bármily kivitelben, — Hibás vagy érzékeny lábakra (orthopéd) cipők := pontosan, külön figyelemmel készíttetnek. -----
