Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-11 / 24. szám

Huszonkettedik évfolyam. 24. szám. Pápa, 1911 junius 11. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4-50 K),hirdetések,reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Küzdelem a jellemért. A főiskola növendékeinek elmondotta Wilder Róbert. Tárgyunk küzdelem a jellemért. Első dolog, ami megragadja figyelmünket, ennek a küzde­lemnek egyetemes volta. Egyetlenegy diákkal találkoztam utazásaim közben, aki azt jelentette ki, hogy nem kell küzdenie kisértésekkel. Mikor elbeszélgettem vele, arra az eredményre jutot­tam, hogy vagy nem mondott igazat, vagy nem férfival van dolgom. Sokan megkisérlették úgy megszabadulni a kisértésektöl, hogy kiszakították magukat az emberi társadalom életéből. De a magánosság­ban ezt a küzdelmet nem kevésbbé valóságosnak találták. Nem voltak képesek maguktól elmene­külni. Egyiptomi szent Antal mondotta, hogy a sivatag cellájának küzdelmei nagyobbak, mint az alexandriai nagyvárosi életé. Miért van meg­engedve ez az egyetemes küzdelem? Nehéz kér­dés ez. Valószínűleg az emberi akaratban van a megoldása a problémának. Az ásvány- és növényvilág határozott, szi­gorú törvények uralma alatt áll. Az állatvilág az össztön törvényeinek engedelmeskedik. Az ember magasabban áll ezeknél, az ember akar­hat, választhat. De milyen értelme, milyen jelen­tősége van a választó és akaróképésségnek, ha nincs alkalom a gyakorlásra? Ha be volnánk zárva most ebbe a terembe s nem volna alkal­munk a kimenetelre s valaki azt kérdezné, hogy válasszunk, hogy benn akarunk-e maradni vagy ki akarunk-e menni, nem volna-e gúnyolódás ? Hogy a választás lehetséges legyen, két útnak kell előttünk állani. Az erkölcsi választáshoz szükséges a jónak és rossznak az útja. De mihelyt előttünk áll a két út, azonnal megindul a küzdelem. Küzdelem a jellemünkért, hogy a jó úton maradjunk. De akármi legyen is a magyarázat arra a kérdésre nézve, hogy miért van megengedve ez a küzdelem, a felöl semmi kétség sincs, hogy megvannak az előnyei. Küzdelemből származik az erő. Melyek a világ legerősebb népfajai? Vájjon nem azok-e, akik kénytelenek az északi éghajlat zordonságával küzdeni? Nem pedig azok. akik az egyenlítő meleg égövében laknak. Az ókori emberek azt mondották, hogy ha valaki legyőzi ellenségét, annak ereje az ö karjába száll át. Akármint lett légyen is ez, annyit tudunk a tapasztalatból, hogy valahányszor küz­delembe indulunk és ellenállunk a természet erőinek, testizmaink megerősödnek. Nem ke­vésbbé tudjuk azt is, hogy valahányszor küz­dünk a kisértés ellen, erkölcsi erőnk erősödik. Egy természettudós egyszer egy császár­­lepkének a gubóját tanulmányozta. Egész télen át ott tartotta laboratóriumában. Tavasszal meg­mozdult a lepke a gubóban. A rovar oly keser­vesen küzdött a kiszabadulásért, hogy hamis szánakozással felvágta a gubót. A lepke ki­szabadult, de nem tudott repülni. Szüksége lett volna a küzdelemre, hogy megerősödjenek szárnyai. Nekünk is küzdelemre van szüksé­günk, hogy erkölcsi erőre tegyünk szert. Van-e más mód és más út annak a gyönyörnek meg­szerzésére, amit az erkölcsi győzelem utján szerzünk. Mi tehát a küzdelem a jellemért? Itt van néhány kisértés, amit diákok említettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom