Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
Huszonkettedik évfolyam. 20. szám. Pápa, 191 i május 14. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős .==• szerkesztő címére küldendők. ===== Megjelenik minden vasárnap, Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4-50 K),hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Tájékoztató A kultuszminisztérium közelebb egy érdekes statisztikát állított össze és adott ki, amelyben — nyilván — tájékoztatni óhajtja az ország közvéleményét afelöl, hogy mennyi igazság van abban a meg-megújuló panaszban, hogy éppen e minisztériumban a középiskolai ügyek kezelője félreismerhetetlen klerikális politikát csinál. Nyilván ennek a gyanúnak, panasznak, sőt vádnak elnémítására állították össze a kimutatást és közzé is tették a félhivatalos könyomatosban, amint következik: „A vallás- és közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztálya összeállítást készített arról, hogy Magyarország állami középiskoláinak igazgatói, rendes- és helyettes tanárai miként aránylanak Magyarország lakosságának felekezeti viszonyaihoz képest. A statisztikai beosztásban összesen 1270 középiskolai igazgató, rendes- és helyettes tanár szerepel. A kimutatás szerint Magyarország lakosai közül az 1909. évben katholikus vallásu volt 60.37 százalék, az állami középiskolai tanárok közül katholikus volt 1911. március 1-én 63.53 százalék, tehát 3.16 százalékkal több, mint a felekezeti megoszlás. Ágostai hitvallású evangélikus az ország lakosságának 7.20 százaléka, a középiskolai tanárok és igazgatók közül ágostai hitvallású evangélikus 9.68 százalék, vagyis 2.48 százalékkal több, mint amennyi a felekezeti arány szerint jutna. Református hitvallású az országnak 14.20 százaléka, mig az állami középiskolai tanárok és igazgatók közül ezen vallásfelekezethez tartozik 14.33 százalék, vagyis 0.13 százalékkal több. Görögkeleti vallásfelekezetü az statisztika. ország lakosainak 12.70 százaléka; tanárok és igazgatók 1.2 százalék görögkeleti vallásu, vagyis 11.68 százalékkal kevesebb tanár és igazgató tartozik ezen vallásfelekezethez, mint amennyi percentuális megoszlás szerint ezen vallásfelekezet hivöire esnék. Az ország lakosságának 0.40 százaléka unitárius hitvallást követ. Az állami tanárok és igazgatók közül unitárius vallásu 1.88 százalék, vagyis 1.48 százalékkal több. Izraelita vallásu volt az 1909. év végén az ország lakosságának 5.04 százaléka, mig az állami és középiskolai tanárok közül 9.49 százalék zsidó, vagyis 4.45 százalékkal több izraelita tanár van, mint amennyi reájuk a vallásfelekezeti megoszlás szerint jut. Más, ezen kimutatásban fel nem sorolt hitvallást követ az országban 0.09 százalék. A kimutatásban fel nem sorolt vallásfelekezetek között 0.07 százalék tanár van, vagyis 0.02 százalékkal kevesebb. Ezzel szemben azt látjuk, hogy abból a 2,342.836 koronából, amelyet a m. kir. kormány az 1910. évben a felekezeti középiskoláknak a fenti címeken való segélyezésére fordított, az egyes vallásfelekezetek szerint a következő a percentuális megosztás : > A katholikus vallásfelekezetekre jutna 60.37 százalék ; ténylegesen kaptak a katholikusok 36.46 százalékot, vagyis 23.91 százalékkal kevesebbet, mint amennyi reájuk jutna. Az ágostai, hitvallású evangélikusok kaptak 21.73 százalékot, vagyis 14.53 százalékkal többet, mint amennyi az ágostai hitvallású felekezetre, amely felekezet hivöinek száma az ország lakosságának 7.2 százaléka, jutna. Ugyancsak tetemes emelkedés
