Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
18. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 157. oldal. hogy eggyel több, vagy kevesebb változatú, pedálos vagy csak manuálos legyen-e az orgona s mily változatok lesznek benne? Néha még az orgonaépítö jóakaratu felvilágosítása is sikertelen, nem hisznek neki, mert „csak a maga malmára hajtja a vizet*. S aztán lealkudnak aránylag csekély összegben egy-egy nagyon sokat érő változatot, vagy belemennek azt gondolva, hogy jó üzletet kötöttek, oly módosításba, mellyel az egész művet elsilányítják. Kántoraink zenei szakképzettségét elismerve is, ha őszinték akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy nem mindenik ért közülük, még ha különben kifogástalan orgonisták is, az orgonához, mint hangszerhez, az egyes változatok jellegéhez, hangárnyalatához, hangkifejtési képességéhez s azon alapelvekhez, melyek az egész mű megalkotásánál szem előtt tartandók. Papjaink pedig zenei nevelésben nem részesültek s aránylag nagyon csekélynek van alkalma és hajlama ezekkel a dolgokkal megismerkedni. A megrendelő gyülekezetnek meg épen halvány sejtelme sincs ezekről. Tehát e szerint a munka jósága egyedül a vállalkozó becsületességétől és szakértelmétől függ, amelyek viszont, mint fentebb említettem, sokszor hajótörést szenvednek a megrendelők tájékozatlanságán és okszerűtlen krajcároskodásán. Még az egyházi zenét oly nagy odaadással ápoló kath. egyházban is jóvá kell hagyatni minden szerződést a megyés püspökkel, illetve annak szakértőjével, mennyivel inkább szükséges az nálunk, hogy megfelelő szakértők kezén átmenjenek ezek a manapság különösen annyira drága, költséges építkezések. Ha áldoz a gyülekezet, legalább jó és kifogástalan orgonát kapjon érte. Annyira természetes ez, hogy bátran mellőzhetek minden további indokolást. Részemről még ehhez azt akarom megjegyezni, hogy tanácsos volna az építkezés előtt az egyházaknak az illető szakértőtől tájékozást kérni, a templom belsejének hozzávetőleges nagyságát, építésmódját, az istenitiszteletek látogatottságát velők közölve megkérdezni, hogy ő hozzájuk mennyibe kerülő orgona volna szükséges. Ezt hozzávetőlegesen minden szakértő fogja tudni és szívesen megteszi. így legalább megtudja a gyülekezet, mielőtt a munkába bele fogott volna, hogy mekkora kiadás előtt áll és számot vethet erejével. Tapasztalat szerint ugyanis, ha már odajutott a dolog, hogy a tervezetek a gyülekezet előtt állanak, az atyafiak beletüzelik egymást az építkezésbe s minthogy nincs kellő fedezet megfelelő nagyságú orgonára, legtöbbször úgy segítenek a bajon, hogy kisebbet rendelnek, ami esetleg a templom térfogatához s a gyülekezet nagyságához mérve céljának sohasem felelhet meg. Még közönséges alkalommal, ha kevesebben vannak istenitiszteleten, úgy ahogy megteszi a szolgálatot, de midőn 300—400 vagy még több hivő énekel, úgy elvész, mintha nem is volna. — Vége következik. — Szabó Bálint hetesi lelkész. Könyvismertetés. ii. Jánosi Zoltán papi dolgozatainak V. kötete. Most kaptuk az ifjabb papi generáció egyik kimagasló alakjának, Jánosi Zoltán debreczeni lelkésznek XII. kötetre tervezett papi dolgozataiból az V. kötet, mely alkalmi beszédeket foglal magában. Jánosit eddig kiadott beszédeiből úgy ismerte meg a. közönség, mint vérbeli szociáldemokratát, aki nemcsak a gyűléseken ad hangot nézeteinek, hanem azokat a templomi szószékből is hirdeti. Kevésbbé erős szellem és alapos készültség mellett, mint az övé, nagyon balul üthetne ki ez a vállalkozás, de az ő tűz lelke és rendkívüli képzettsége sikeresen birkózik meg a nehéz feladattal. Ha egyben-másban hagy is fel kívánni valót s ha forró heve és szenvedélye olykor szélsőségbe ragadja is, egészben véve beszédei ritka értéket képviselnek s mint úttörők a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. Jánosit a genfi Kálvin-ünnepélyen elmondott kálvinista érzéstől és hazafias hévtől áthatott, fennenszárnyaló imádsága után, — melyet Claparéde Sándor franciára fordítva adott ki egy emlékfüzetben, — egy franczia \a.pperfervidum ingeniumneik, túlhevülő szellemnek nevezte el. És ebben sok igazság van az ő előnyére is, hátrányára is. Örökösen izzó lelke szinte a viharok szárnyain jár s villámok és mennydörgések között jelentkezik. Mikor olvassuk, vagy hallgatjuk, a vihar csudás fenségét, de egyúttal bénító erejét is érezzük. Szeretnénk, ha kevesebb lenne beszédeiben a vihar tombolásából és több a békítő, vigasztaló szivárványból s a jótékony ég megnyugtató azúrkékjéből. És aztán óhajtanánk, hogy kevesebb lenne a világi tudományból is. ^Beszédei néhol valósággal tudományos értekezéssé szélesülnek ki. A kötet 20 beszédet foglal magában az évben gyakrabban előforduló alkalmakra. A végén két beszéd Regner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott 187í-ben, — Cím- és betűfestészet I — Modern kivitel! — Szolid árak ! — Alapíttatott Í87í-ben.
