Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
16. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 139. oldal. tett irányú munkáját az állam vállalta magára, hanem az által is, hogy az egyházhiveknek egy egészen új társadalma lépett a régi helyére. Kipusztult a régi, lélekben is nemes, művelt „nemes“ osztály és nyomában felnőtt a jobbágy utódoknak új társadalma. Ennek az új társadalomnak a kultúrája nem több 60 évesnél. Ez a társadalom, a munka öröklött szeretetétől hajtva, rengeteg vagyonhoz jutott. Egyedüli törekvése a vagyonszerzés volt, a lélek kiművelésének, az erkölcsi kötelességeknek a szükségét nem érezte. Falusi népünknek kezében van a nagy vagyon, de lelke rideg, műveletlen. Egyházunknak és a kormánynak legelső feladata ezt a legerősebb, legvagyonosabb társadalmi osztályt a valláserkölcsi alapon nyugvó népnevelés által a lelki műveltség birtokába juttatni. Ha sikerülni fog falusi népünkből egy művelt középosztályt nevelnünk, akkor visszaáll az egyház régi fénye, a nemzet régi erőssége. A mai falusi népre a lelkész a vallás vagy a palást tekintélyével hatni nem képes. A lelkészben a nagyobb szeretet, több tudás, krisztusi alázatosság fegyverei biztosíthatják csak a győzelmet. Végtelen nehéz feladat hárul a mai protestáns lelkészre ! Ebből a szempontból kiindulva én a gazdaságtan, társadalomtudomány, általános művelődéstörténet ismereteinek részben már elfogadott tanítása mellett a jogtudomány alapvető ismereteit is felveendőnek tartom a lelkészképzés tananyagába. Sietek kijelentenii hogy teljesen magamévá teszem öreg lelkészatyánkfiának azt a felfogását, hogy a lelkésznek a hívei jogügyeinek ellátásából nem szabad rendszert csinálni. Nagy gyakorlati értékű, gyönyörű idézete örök érvényű igazságot foglal magában. „Ember, kicsoda tett engemet közietek bíróvá vagy osztóvá?1' Helyes az a felfogása is, hogy a lelkész csak „beszélgess“-en. Méltóztassék azonban nekem, mint jogász embernek, megengedni azt az állításomat, hogy a lelkész minden jogi ismeret hiányában nem lesz képes a hívője lelkére tekintélyt gyakorló módon beszélgetni. Rendkívül nagy tehetség, őserő lakik a mi népünkben. Éles szeme észreveszi a tájékozatlanságot. > Bizonyos az, hogy lelkésznövendékeink nem fogják a legnagyobb szorgalom mellett sem elsajátítani a jogi ismereteket oly mértékben, hogy híveiknek a felmerülő jogviták eseteiben rendszeres jogi tanácsadói lehessenek. De nem is erre van szükség. Elég az, de erre aztán elengedhetetlen szükség van, hogy lelkészeink a törvények szellemét, lelkét ismerjék. Mert lélek, erkölcs, a Krisztus vallásának töredékei vannak ám elrejtve a törvény rideg betűi mögött. Melegen érző nagy sziveknek, bölcs elméknek értékes termékeit foglalják össze ezek a világi törvények. Arra kell kiképezni magukat lelkészeinknek, hogy a törvényeket olvasni, az azokon végighúzódó nagy gondolatokat megérteni és a kér. ifjúsági egyesületekben, vagy a mindennapi érintkezés alkalmaival híveikkel közölni tudják. Nincs az a törvény, amint általában nincs tudomány, amit a Krisztusi vallással összhangzásba hozni ne lehetne. így, a vallás világánál válik igaz műveltséggé népünk lelkében a törvénynek és minden tudománynak ismerete. Mi a büntetés célja, miért kell erre a bűncselekményre nagyobb büntetést szabni, mint amarra ? miért kellett eddig jobban üldözni a lopás- és miért ma inkább a csalás bűncselekményét, micsoda nagy érdekeket véd az állam a magzatelhajtás bűncselekményének büntetésével? Lehetetlen meg nem látnunk lelkűnkben azt a képet, ami ezen ismereteknek a néppel való közlésének eredményében már előre lerajzolódik. Majd ismertetés tárgyává teszi a lelkész a mezőrendőri törvényt. A gazda-körben megvitatják a törvény előnyeit, hátrányait, a gazdasági egyesületekhez, annak kapcsán a törvényhozáshoz javaslatokat tesznek. Én azt gondolom, népünkben a nemes önbizalom érzését neveljük, ha látja, hogy így ő alkotó tényezőjévé válik a törvényhozásnak. És ha a nép látja a törvényekben a vallás, az erkölcs, a nép iránti szeretet megnyilvánulását, akkor ő maga is meghódol ezeknek a nagy érzéseknek, nagy gondolatoknak és felébred benne a vezéreknek, tekintélyeknek tisztelete. Az örökösödési rendszernek, a tulajdonjog fontos kérdéseinek a faj, a nemzetfentartás kérdéseibe való belekapcsolódása ismét megérdemli a fáradságot, hogy ebben az irányban is megnyissuk népünk lelkében a gondolkodás csatornáit. A jogtudomány az érdekösszeütközések kiegyenlítésének módszere. Benyúlik azért mindenhová, ahol csak ez az érdekösszeütközés előállhat. Általánossága, ezerféle változata pókháló szövetként fonja körül az egyén minden lépését, épen ez okból a jogi ismeretek iránti szükségérzet a legélénkebb, leggyakoribb, a jogismerők tekintélye a társadalomban legnagyobb. A nép érdekkörét üstökén ragadni az élet és vagyon felett rendelkező jogszabályok művészi kezelése által nem lehet közömbös a lelkészre. Azonban művészi kezelésre van szükség, amit az elméleti tanítás nyújt csupán és semmiképen sem a „Fogas Manó gyakorlatai fogásai“-ra fektetett 3 koronás fércmunka. A theológián szerzett elméleti képzettség meg-Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora ! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott I87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott Í87í-ben.
