Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
16. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 137. oldal. A theológiák új tanulmányi és vizsgálati rendje. — Vége. — A gyakorlati theológiára, s a lelkészképzés gyakorlati céljára nézve rendkívüli fontos újítás lesz még az új tanulmányi rendben. A tervezet szerint ugyanis a kúra pasztorális és belmisszió elmélete és gyakorlata a III. vagy IV. éven hetenként 1—2 órát vett volna fel. A múlt tavaszi konventi gyűlés azonban, a 12-ik órában, de még épen jókor adta vissza a tervezetet, hogy egyebek közt: „A kúra pásztorális és belmisszió mind a négy évfolyam kötelező tárgyai közé felvétessék. És pedig az I. évben heti 3 órán adassék elő a kúra pasztorális és belmisszió elmélete, amely a lelkészi tevékenység ezen ágazatának célját, feladatait, teendőit s egyúttal mindazon egyházi és társadalmi mozgalmakat, munkákat és intézményeket behatóan ismertesse, amelyek hazánkban és a külföldön a hívek lelki gondozása, valláserkölcsi nevelése, a szegények, betegek, árvák, elhagyatottak, erkölcsi züllésnek indultak gondozása révén kifejlődtek s a társadalom különböző osztályaihoz tartozó híveket a krisztusi szeretet gyakorlati munkájában hivatvák egyesíteni. A II., III. és IV. évfolyamon hetenként egy délután és egy este oly gyakorlati munkára fordítandó, amely a theológiai akadémiák ifjúságát megfelelő sorrendben fokról-fokra vezesse be a fent elősorolt lelkészi és egyháztársadalmi tevékenység egész mezejébe“. „Felhívja (konvent) az egyetemes tanügyi bizottságot, hogy ezen módosítást a tanulmányi rendbe iktassa be, a fent jelzett követelményeknek megfelelő tankönyv megírására s a gyakorlati munkálkodás szervezésére vonatkozó javaslatát terjessze be az egyetemes konvent jövő tavaszi (1911.) ülése elé“. Végre ki van hát mondva, hogy a kúra pasztorális és belmisszió elmélete és gyakorlata az egész theológiai oktatást kísérő, a theológiai nevelést átható tényező legyen. Egyházunk jövője, lelkipásztori működésünk sikere követeli ezt. Egy gróf Tisza Istvánnak kellett jönni megint, hogy ez a fontos dolog ki ne maradjon. Az ö indítványa volt ez is, az ö tekintélye és hathatós szava vitte keresztül, hogy ne láthasson napvilágot az új tanulmányi rend, inig helyet nem foglal benne az a módosítás, „mely ha a kivitel is oly életképes lesz, mint aminö az eszme igazsága, akkor korszakos reformnak veti meg az alapját“. (Prot. Szemle, 1910. 347. 1.) Gróf Tisza István alig egy éve rázott fel bennünket az igaz vallásosság és hit fényes apológiájával. A hitetlen világ ellen, de egyszersmind a dogmák tekintélyét az evangéliumok felett is többre becsülő vallásosság ellen is tartotta ez apológiát. Most megmutatta az igaz vallásosság és hit cselekedeteinek irányát. Megvilágítani akarta e két föllépéssel, milyen legyen a mai keresztyén ember s lelkipásztor hite és munkája. „Az eszme igazsága“ megerősítést nyert. Következik, hogy a kivitel életképes legyen. Itt azonban egy akadályt kell még elhárítani. A kúra pasztorális és belmisszió gyakorlatának nincs tere. A gyakorlati theológia tanára hogyan és hol mutassa be és gyakoroltassa tanítványaival a gyülekezet körében végzendő kúra pasztorálist és belmissziói munkát? A helybeli gyülekezet körében. Igen, de az egy kissé furcsa és egyházjogi szempontból kifogásolható, hogy egy másik lelkész gyülekezetében végezzen ilynemű munkát a gyakorlati theológia tanára. A gyülekezeti munkáért a lelkész felelős. Beavatkozhatik-e, munkálkodhatik-e, kisérletezhet-e bárki a más gyülekezetében, a más felelősségére? Nem. Budapesten, ahol annyi a hivatalos lelkészektől be sem látható, annál kevésbé gondozható munkamező: ez föl sem tűnik. De p. o. Sárospatakon, Pápán mégis csak olyan színezetű volna a dolog, mintha két pap beszélne egy templomban. És végezhet-e ily módon, a más gyülekezetében beható munkát a gyakorlati theológia tanára ? Beható munkát semmi esetre sem. Pedig holmi vendégszereplés számba menő, tessék-lássék megjelenés semmit sem ér. Folytonos, rendszeres, eredményes, felelősségteljes kúra pasztorális és belmissziói tevékenységről van szó! Legyen gyülekezeti lelkipásztor a gyakorlati theológia tanára. A helybeli gyülekezet lelkipásztorát kell alkalmazni a gyakorlati theológia tanszékére, össze kell kötni a két állást. Máskép a gyülekezetben útmutató, irányító, alkotó munkát nem mutathat fel a tanár tanítványai előtt. A legideálisabb állapot az volna, ha mint Genfben, úgy nálunk is minden theológiai tanár egyúttal gyülekezeti lelkipásztor lehetne. Élet és iskola, gyakorlat és elmélet így jutna közelebb egymáshoz. Minden tudományszak tanárának lennne alkalma felmutatni tanítványai előtt, milyen fegyvereket, milyen eszközöket adhat a lelkipásztor kezébe az illető tudomány, milyen kölcsönhatása van annak a lelkipásztori mun-Alapittatott 1864-ben. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapittatott lS64-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. == Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. ..— ~ Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
