Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-02 / 14. szám
118. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. és igazán a világ hatalmasainak akkor is, ha nincs jogi doktorátusuk. Tehetséget, buzgóságot, igazságért szomju lelket semmiféle szakoktatás nem adhat. P. o. Baltazár sem jogi doktorátusának köszöni erős jogérzékét, tehetségét, hanem sokkal inkább a jogi doktorátusát köszöni tehetségének. Akinek az ő egyénisége olyan, mint teknőben a viz, úgy billeg, amint a teknő ingadozik : az nem fog az egyházát ért jogtalan eljárás miatt egyet sem lépni, még ha száz jogi doktorátust tett is. Vagy ha lép is egyet, elég lesz neki egy ferde szemhunyorítás, mely megsejteti vele, hogy mások cirkulusait turbálja: visszafordul és szépen meglapul. Aki jobban felindul azon, hogy pipája összetört, mint azon, hogy a közegyházat egy jogtalan sérelem, arculcsapás érte : az nem fog patensküzdelmet vezetni, ha száz jogi doktorátust tétettek is vele. És azért hozni még jogi szakoktatást is a theológiai rovására, mert akadhat néhány egyén, aki jogi képzettségével is kitünhetik : olyan volna, mintha a tibeti nyelvet be akarnánk kötelezőleg hozni theológiai oktatásunk keretébe, mert hátha akad egy félszázadban olyan ember, aki ezt eredménnyel tanulná és fejlesztené tovább, hiszen Körösi Csorna Sándor is a mi ref. akadémiánkról került ki. Az a néhány ember, aki közülünk nyelvekkel. vagy történetbúvárlattal, vagy jogi szaktudománynyal stb. foglalkozik, megkeresi hozzá a módokat és eszközöket is. Aki pedig ilyesmikkel nem foglalkozhatik, mert esetleg kedvet, tehetséget és időt nem fordíthat reájuk, annak ott lehet a jogi szakoktatás, ott lehetnének még a parochiális könyvtárban is a jogi szakkönyvek, vagy a héber biblia, vagy Kálvin művei eredeti nyelven: azért, sohasem lesz az illetőből sem Károli Gáspár, sem Révész Imre, sem Baltazár Dezső. Még egyháza érdekében sikra szálló lelkipásztor is csak az lesz, akit erre kvalifikál mindenek előtt az a Lélek, mely ha nem hiányzik, játszva keresi elő munkájának külső eszközeit. De ha ez hiányzik, ott lehet a jogi szakképzettség egész arzenálja. — Vége következik. — Egyházmegyei gyűlés Amerikában. Történelmi nevezetességű évszám lesz az amerikai magyar református egyház életében az 1911-ik esztendő. Az a kis mustármag, amelyet 1904 őszén a magyarországi ref. egyház plántált át az amerikai talajba, az amerikai magyar ref. missziói munka felvételével s az amerikai magyar ref. egyházmegye megszervezésével, — megküzdve az idők viharaival, alig hat esztendő leforgása alatt szép fává növekedett fel, ágakat, lombokat is hajtott. Hat egyházból 22 egyházzá fejlődött. S noha még mindig nincs meg a kívánt egység az amerikai magyar reformátusság között és még mindig vannak más denominációk alatt is egyházak, vannak a hazai készültségü lelkészek közül is „sántálók“, mindamellett is megállapítható, hogy ma már a magyar misszió a legerősebb egyházi szervezet a magyar reformátusság között és működése is a leghatásosabb. Az egyházközségek szaporodtával — amúgy is óriási területen lévén azok elszórva — roppant terhes volt az egy egyházmegye igazgatása s vezetése is, űgyannyira, hogy maga a missziói felsőbb hatóság, a konventi elnökség is belátván ezt, készséggel hozzájárult ahhoz (miként a Dunántúli Prot. Lap is megírta egy rövid hír alakjában ez évi 6. számában), hogy az egyházmegye ketté osztassák s 1911-től kezdve két egyházmegye (keleti és nyugati) végezze azt a szép és fontos missziói munkát, melyre a magyar misszió faji, nemzeti és vallási szempontból hivatva van itt az idegenben. S a két új szervezetben bizonyára végezni is fogja még nagyobb súllyal, mint eddig végezte. A két egyházmegye működésének megkezdéséhez azonban szükséges volt, hogy előbb még a régi egyházmegye megtartsa utolsó gyűlését és letárgyalja a közös ügyeket, majd kimondja az egyházmegyének — mint ilyennek — a megszűntét és azonnal megalakuljon két szervezetben. Ez a történelmi határnap február 21-én következett be, amikorra Kuthy Zoltán esperes összehívta az egyházmegyei gyűlést Buffaloba, New- York államba, ahol egyúttal más helyi egyházi ünnepségekkel is összekötöttük a gyűlést. Ezekről óhajtok beszámolni röviden e lap hasábjain is a nagyt. szerkesztőség szives engedelmével. Buffalo New-York állam északi részébe esik, alig egy jó félórányira a világhírű Niagara vízeséstől, tehát egész közel Kanadához. Itt eleinte a presbiterián misszió kezdett egyházi munkát a magyar reformátusok között, de a nagy Ígéreteken kívül egyebet nem kaptak tőle. Ezért örömmel is csatlakoztak a magyar misszióhoz, mikor az már kezdett meggyökeresedni. Sok megpróbáltatáson ment azután keresztül a kis egyház, mignem 1909 végén egy derék ifjú lelkészt nyert Tóth Sándor személyében, aki erős kézzel, lankadatlan buzgósággal és Krisztusi szeretettel reorgani.Alapíttatott 1864-ben. A Vidék legrégibb) és legnagyobb cipő üzlete .AJapíttatott 1864-ben. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. ===== Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. ; Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
