Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-12 / 11. szám
92. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 19U. kalaplevéve haladnak el mellette. Mennyivel inkább kellene tisztelettel elmenni Krisztus keresztje alatt! Mindenkinek észre kellene venni és mégis mily sokan mellőzik, pedig az élet kérdése ez: ki nekem és rám nézve a Krisztus ? ! A másik szintén sorozatos előadás cime: „A győzelmes élet útja“. Forgács Gyula megrázóan mutatta meg a vereség forrását: a lelkiekben való vastag tudatlanságot és a bűnt, de egyszersmind utalt a győzelem forrására is, amit Wallrabenstein Jakab ev. lelkész tárt fel teljes tisztaságában. A további részek: „Győzelem a belső világ küzdelmeiben (Forgács Gyula) és „Győzelem a környezet felett“ (Pongrácz József), tették szerves egésszé a sort. B. Papp István nemzetünk bajairól, az irodalom helytelen irányairól tartott megkapó és magvas előadást. Ezen tárgy t. i. „A kér. diákmozgalom jelentősége“ második részének előadója, Endrődi Jenő tanár, a diákságban felhalmozott lehetőségekről és harmadik pontjának előadója Benkő István, a szövetség elnöke, a diákévek értékesítéséről adott igen hasznos és tanulságos képet. A keresztyénség jelenkori problémáit: Sebestyén Jenő theol. m. tanár a természettudományi támadásokat, Raffay Sándor a történettudomány magatartását helyezte kellő világításba. Prőhle Károly ev. theol. tanár a „Keresztyénség és a szociálizmus“ cimü értekezését és Réz Mihálynak a konferenciához intézett levelét olvasták fel 3-án délelőtt. A missziói problémákat, melyek iránt hazánkban oly kevés az érdeklődés, dr. Kovács Lajos theol. m. tanár: „Kelet-Ázsia belépése a világtörténelembe“, különösen Japánnak már most is elfoglalt vezető szerépet és Takaró Géza kőbányai lelkész: „Krisztus és Mohamed küzdelme Afrikáért“ címen, melyről az előadó Afrika felső részében személyesen győződött meg és látta a mohamedánok silány életét, olyan világításban láttuk, hogy éreztük, bár még nem nagy mértékben, az e téren is a magyar diákságra váró feladatok fontosságát. Ez alkalommal az áldozatkészség is megnyilvánult, megmutatni akarván rokonszenvüket China diáksága iránt, 56 koronát gyűjtöttünk magunk között a „Chinai Diákmozgalom Önkéntes Missziói Szövetségének“ céljaira. Majd a szeretetvendégség alkalmával, melyet a testvér, lánydiákok mozgalmával együttesen tartottuk, 142 K jött össze a hazai mozgalom céljaira. Rendkívül szükséges is volt ez, mert még anyagilag szegények vagyunk és ráutal a szükség adományok gyűjtésére. (Központi Iroda Budapest, IX., Üllői-út 1.) Nemcsak lelkesedni tud a magyar ifjúság, hanem áldozni is idejét, pénzét és majd életét is az Isten országa terjedése érdekében. És mindezt örömmel és abban a biztos tudatban, hogy bőven kárpótol az Úr. Minden délben a bibliaolvasó körök mostani és leendő vezetői gyűltek össze s a következő tárgyakról tanácskoztak: a) „Körök vezetése“, b) „Közös imaórák“', c) „Vezetők nevelése“, d) „Iratterjesztés“, e) „Vasárnapi iskolák“, f) „Missziók tanulmányozása*. A gyakorlati rész megismerésére nagyon hasznosak voltak és az ekkor folytatott eszmecsere igen sok kevésbbé ismert tárgyat tett világossá. Két illusztris vendége is volt gyűlésünknek, az egyik dr. Szabó Aladár, aki a 2-án tartott tea-estélyen és 5-én bucsuzásul hasznos utravalókkal telt lángoló beszédet intézett hozzánk, a másik dr. Antal Géza theol. tanár és országgyűlési képviselő, aki ez alkalommal is kifejezte ügyünk iránti érdeklődését és meleg rokonszenvét. Nagy elhatározásokkal és erős meggyőződéssel távoztunk a gyűlésről, mert láttuk, hogy az Úr velünk van és mindennémü harcainkban ott áll a hátunk megett és erőt ad, ha gyengülünk, bátorságot, ha csüggedünk és Ö maga vezet bennünket a kitűzött cél felé. Éreztük, hogy Ö közöttünk volt és velünk marad mindörökké. — Vége. — B. I. A főiskolai igazgató-tanács ülése. Főiskolánk igazgató-tanácsa, mint már e lap múlt számában említettük, e hó 2-án ülést tartott. Miután a fölvett jkönyv már a nyomda alól kikerült és minden gyülekezetünkhöz már meg is küldetett, azért itt csak az elvi természetű, szélesebb körű érdeklődésre számot tartó határozatokra mutatunk rá. Az igazgató-tanács pártolólag terjeszti az egyházkerületi közgyűlés elé Czike Lajos főiskolai gondnok következő indítványát : „Faragó János főgimn. igazgató, aki igazgatói tisztét már tiz év óta önfeláldozó buzgalommal, becsületességgel, igazságossággal, a főgimnázium anyagi és szellemi ügyeinek előrevitelében fáradhatatlan munkássággal látja el, érdemei méltánylásául igazgatói hivatalában állandósíttassék“. A leánynevelő-intézetben a tanítónőképző-intézet IV. évfolyamának megnyitása folytán szükségessé vált építkezések tárgyában a tanári kar javaslata alapján s Állandóan dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. VÁGÓ DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a.
