Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-13 / 7. szám
7. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 57. oldal. Bár minden hivő nyer Szentlelket és charismákat, de ők csudálatos nagy mértékben nyerték azokat1 annyira, hogy mint a Szentiélektől inspiráltak az üdv kérdéseiben minden időkre nézve zsinórmértékek ; nem az ő emberi mi voltukért, hanem a Szentlélekért, aki Ő általuk szólott vala.2 így hát az ő rendeleteik nem pusztán emberi rendeletek. Azért az ő parancsolataikat meg kell tartani.a Mivel az Úr Jézus maga és a Szentlélek az apostolok által elmondtak mindent, amik az idvességre feltétlenül szükségesek, ennél fogva a világ végezetéig több hitcikk-fejleményre, amennyiben azok az idvességet érdeklik, szükség nincsen, se senkinek arra hatalom nem adatott, hiányozván az apostolok különös és rendkivüli mérvű charisraája, ereje és hivatali mivolta. Ámde az idvesség fundamentális dolgain kívül vannak az idvességhez szorosan nem tartozó, inkább lelki szemeink hiti át körét tágító dolgok, amelyekben igenis volt, van és lesz fejlődés.1 Ezt magától az Úr Jézustól tudjuk, ki még sok dolgot mondhatott volna el, de azt az O szavai szerint akkor még el nem bírták volna. Ezek bizonyára az idvességre nem tartoznak, valamint az anyaszentegyháznak több, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati dolgai is, melyek jó részéről a biblia nem is szól. Ezekre nézve csak szellemében lehet a biblia zsinórmérték. — Folytatása következik. — 1 II. Kor. 12 :12 ; Zsid. 2 :3-4., stb. 2 Ap. 15 : 28 ; I. Thess. 2 : 13 ; I. Pét. 1:12., stb. 3 1. Tim. 6 :14; II. Pét. 2:11; 3 : 2., stb. 4 E ponton van nagy igazsága és jelentősége gróf Tisza István beszédének, különösen, ha figyelembe vesszük irtózatosan egyoldalú megkötöttségünket hittételeink tekintetében. Egyik oldalon : a főigazságokkal szemben (Krisztus, biblia, stb.) fékét vesztett szabadosok ; a másik oldalon: a mellékes kérdésekkel szemben, különösen ahol a gyűlölt, vagy lenézett egyházakéira való csak távoli emlékeztetést is eredményezne valami dogma, vagy egyszerű hitfelfogási fejleményt, ott már még azok az ultraliberálisok is görcsös vonaglásban anathémáznak, akiknek még a Krisztus is csak — mese. Ezen egyoldalú liberálismust érzik ám nemcsak a szakszerű theologusaink, hanem magas műveltségű világi férfiaink is. A Krisztust, bibliát tudományosan letagadni szabad, legalább is elnézett dolog. De kísérelné meg csak bármilyen szakképzett, éles eszű theologus azt fejtegetni, hogy a pokol nem örök, mert a halál utáni tisztulás, vezeklés, folytonos fejlődés, tökéletesedés után következik el ezen egyetemleges boldog, győzedelmes állapot: „Isten lészen minden mindenekben“; micsoda protestáns anathéma kisérné az ilyen fejtegetést. Nem ám a tárgyért magáért, hanem egyes egyedül csak azért, mert egy ilyen féle tan a purgatóriumra emlékeztet. Holott a purgatorium s különösen annak a papi hatalomra való vonatkozása egészen valami más dolog. Ez csak egy példa. Elő hozhatnék sokat De hogy agyon ne köveztessem, alkalmat kell várnom, hogy valami tudományos szaklaphoz meneküljek. E becses lap érdemes szerkesztőjét nem illetheti vád. Neki is a körülmények parancsolnak. Ilyen parancsoló anathémiával tiltó, nyűgöző körülmények ellen irányulnak a gróf Tisza István féle liberális beszédek. Igaza is van. Protestáns Jánosi Zoltán papi dolgozatai. — IV. kötet. — Ára 6'— korona. — Debreczen, 1909. — Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. — 8. r. — 256. 1. Jánosi Zoltán, Debreczen egyik nagytudományu és ékes bepzédü református lelkésze úgy ismeretes az országban, mint a demokrata eszméknek lelkes bajnoka, aki ezeknek az eszméknek a szószéken is kifejezést ad. Mert azt tartja, hogy a templomot sem lehet elzárni a kor forrongó eszméitől. Tavaly papi dolgozatainak III. kötetében egy csomó szociáldemokrata prédikációt adott ki. Ezek akkor mindenfelé nagy feltűnést kel tettek és különféle commentálásokra adtak alkalmat. Az a nézet azonban általános volt, hogy Jánosi egy nagy tudományi!, erős meggyőződésű és kiváló szónoki irodalom* erejű lelkész, aki még azokra is nagy hatással van, akik különben beszédeinek irányával vagy tenorjával nem értenek egyet. Kiváló irói tulajdonságait, szónoki erejét a múlt nyáron a Kálvin ünnepélyek alkalmával Genfba tartott magyar református istenitiszteleten is ragyogtatta, amikor azokat, akik ott voltuk, egyfelől égig emelt, másfelől könnyekig meghatott remek imádságával, mely most kiadott kötetében 'is olvasható : a „Függelékben“. Jánosi nem külső eszközökkol dolgozik és hat. — Beszédeinek mintegy érőből kovácsolt, súlyos tartalma ad azoknak becset és jelentőséget. Az ő 'hangja rendszerint fátyolozott, többször rekedt, de ezt a külső hiányt elfelejtjük beszédeinek ragyogó szépségei mellett. Ijf. Stern Lípót Páp él, Kossuth-Lajos-utca. Mindennemű kézimunka, hímzési elönyomda, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!
