Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-25 / 52. szám

52. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 451. oldal. várván“, — a kamat megengedhetetlenségét dogma­képen állította fel s Kálvin fejtette ki először a pénz kamatoztathatóságának elvét, azt ethikai határok közé szorítva. Elitélte az uzsorát s kivánta, hogy a szegé­nyeken kamat nélkül segítsünk, megengedte azonban a pénznek normális használati ellenértékét szedni, épúgy, mint a földbirtokok' haszonbérét, a ház bérét. Létesítette az első keresztyén bankot s ezzel megadta a lökést a pénz forgalmi értékének. Érdekesen fejte­gette az előadó a Kálvin-féle ethikai és altruisztikus kapitalizmussal szemben a modern kapitalizmus önző céljait, mely a pénzszerzést öncélnak tekinti s helyes közgazdasági és jogi érzékkel mutatott rá az ezzel szemben való küzdelem szükségességére, amely épen a szövetkezetekben és közhasznú takarékpénztárakban találja meg kialakulását. Az érdekfeszítő előadást a szövetség külön füzetben fogja kiadni. Egy héttel előbb, dec. 4-én Hódmezővásárhelyen tar­tott a szövetség ügyvezető alelnöke és titkára előadást vallásos estély keretében. Juhász Sámuel s. lelkész imája után Cséplce Andorné, Farkas Lajos, Plon József és Csépke Andor Haydin vonós négyesét adták elő nagy gyakorlottsággal és szép egyöntetű előadásban. Bernát István ügyv. alelnök ismertetvén a szövetség céljait, Pálóczi Horváth Zoltán dr. részletesen tájékoz­tatta a közönséget a szövetségről, a vasárnapi munka­szünet, diákotthon, cselédnevelő-intézet, tanonc-otthon s a diakonissza intézmény szükségességéről. A genfi ünnepélyeket s azok hatását ismertetvén, rámutatott a külfölddel való összeköttetés erősbbítésének fontossá­gára, mely a XVI. században is sok erőt adott a magyar kálvinista egyháznak. Boros Áron tanító szóló­éneke után Bányay Sándor ref. főgimn. vallástanár üdvözölte a Kálvin-szövetség kiküldöttjeit s a szövetség életrevalóságát és támogatásának szükségességét ki­emelve, fennen járó imával rekesztette be az estélyt. Az estély után szükebbkörü értekezleten Papp Imre lelkész, Papy József főgondnok, Losonczy Endre és Tereh Gyula lelkészek, Bányay Sándor vallástanár, Zehery Lajos járásbiró és Somlyódy István (a szegedi egyház főgondnoka) részvételével beszélték meg a szövetség megalakulásának módozatait“. Öcsémnek* (Fia születésekor.) Áldott az Isten! óh de megáldott, Imádkozz’ hozzá édes jó Öcsém ! Boldogabb ember nem lehet nálad. Teljesülve édes forró vágyad, — Új csillag gyűlt ki életed egén. Tenéked már két csillag világol, A hűség és reménynek csillaga. Szeresd nődet, szeresd e gyermeke S a boldogság tölti be lelkedet, Átok szivedben nem fogan soha ! Szeresd nődet, kivel megáldattál, Hűségéért hűséget adj neki, Gyermekednek anyját lássad benne Szeresd forrón, habár gyarló lenne — Hisz életét tinéktek szenteli. Oltár legyen családi éltetek, S lobogjon rajt a békesség tüze, Együtt dobbanva éljen szivetek, Egy szent célért hűséggel küzdjetel S, fiad lesz a boldogság gyermeke. Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidárú-, csipke-, szalag- és divat­cikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás! Puha fészked, mit egy éve raktál, Óh! most lett a boldogság temploma! Testvér szívvel imádkoztam érte, Az lett a ti szerelmetek vértje, — Meghallgatva a paptestvér szava. Szivetek most már kétfelé szakad, Kétfelé csap a láng, a melegség. E kis gyermek vonza azt magával, S nem törődve az egész világgal, Számotokra ő már a mindenség. Tegyetek így — és jól lesz az téve, S ne bánjátok, hogy fél szivetek van Egymás számára elég lesz az már, Csordultig tellett az örömpohár, — Félszivetek életet kért — ottan. Vigyázzatok e gyermek útjára, Neveljétek Istennek, Hazának. Ültessetek szivébe jó magot, Emléktek’ is áldja, ha azt kapott, — Ez a titka a főboldogságnak. Pósa Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom