Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-27 / 48. szám

48. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 417. oldal. Az a több, mint 60 esztendő, amely ennek a költe­ménynek a megirása óta lefolyt a magyar ifjúság erkölcsi állapotán nemcsak nem javított, hanem ron­tott. Szomorú, de kétségbevonhatatlan adatokat szol­gáltat erre az igazán megbizható, mert számokkal dolgozó tudomány, a statisztika. Az ifjúkori bűnösök száma elijesztő mértékben növekszik, az általuk el­követett büntettek száma szinte megdöbbent. Ha egy ideálista 60 évvel ezelőtt felsóhajtott: „Jaj az olyan kertnek Jaj még annak is, mert megverte az Isten, Ahol, 'mint ti vagytok, magyar ifjak, ilyen Virágok teremnek!“ „Felhő alakjába lelkem átöltözik, Úgy száll a hon fölött nyugattól keletig Sötéten, csendesen ; Ha volna mennyköve, mint van a felhőnek, Csapásitól, ifjak, sokan hevernétek A port élettelen.“ Vájjon kedvezőbb helyzetben vagyunk-e mi most ? Mindazon által nekünk egy pillanatra sem szabad meg­feledkeznünk arról a krisztusi mondásról, hogy „az egészségesek nem szűkölködnek orvos nélkül“. Ha csakugyan olyan az ifjúság, hogy méltó volna a bűn megtorlására, akkor is a keresztyéni szeretet és vigasz­talás igéihez kell fordulnunk, akkor is nekünk ki kell ragadni az ifjakat abból a helyzetből, melybe jutottak — talán nem is a maguk hibájából. Hány ifjú hagyja el igazi ideálizmussal a szülői otthont ? Hány jut olyan társaságba, mely tönkre teszi ? És hány megy lefelé az erkölcsi sülyedés lejtőjén ? Ekkor nem a költő megtorló, boszúálló sorai, hanem az idézett rész jut eszünkbe: itt orvosra van szükség. A harag nem az emberi lélek mélyéből fakad Petőfi­nél sem. Verse végén már ő is így szól: „Ti bálványimádók, hiúság rabjai! Jertek, gyilkot fogok szivembe mártani, Hadd feccsenjen vére Szét fejeitekre . . . tán sikere lészen, Tán megtértek tőle . . . jertek hozzám ezen Új keresztelésre !“ Ő is kész verse végén még a szive vérét is feláldozni. Talán nem is ez az az áldozat, amit ma tőlünk kívánnak ? De ha az ember egy eszme támogatásánál lenézés­sel, gúnnyal találkozik, vájjon, nem a szive vére feccsen-e ? Ha az ember, aki nagyra törekszik, aki az ifjúságot akarja megtartani, s a társadalom részéről közönyt talál, ez nem nagyobb kinszenvedés-e, mint a költő által mondott egyszerű gyilok ? Hiszen naponta kénytelenek vagyunk elsíratni egy-egy kedvenc gondo* latunkat! De ennek nem szabad bennünket visszariasztani, elcsüggeszteni. Nekünk azt az eszményt, hogy az ifjúságot ki kell ragadni a körülvevő bűn hálójából, hogy meg kell tartani a hazának, családnak és az egyháznak, nekünk ezt az eszményt semmiféle hideg közöny miatt egy percre sem szabad szemünk elől téveszteni. Ennek az eszménynek szolgálatában áll az ifjúsági keresztyén egyletek intézménye, melyek létesítésére itt hazánkban is több, mint egy negyed­­százada történtek lépések. Ezek az egyletek azt céloz­zák, hogy az ifjak összeállva, egymást buzdítva készítsék elő az evangéliom alapján a jövőre nézve. E célt minden szülőnek,* honfinak és egyháztagnak támogatnia kell. Lehet-e magasztosabb gondolat, mint azok előképzése, akik hivatva vannak arra, hogyha az öregebbek kezéből kihull a fegyver, ők vegyék fel azt, akik hivatva vannak az öregek helyén támadt ür be­töltésére ? Ezek az egyletek párizsi alapon szervezked­nek, 1855-ben Párizsban létesült az első ilyen meg­állapodás . . . Szónok beszéde további részében ismertette az egylet célját, mely szerint a tagoknak egymást támogatva, az erőteleneket gyámolítva kell működniök az Isten országa terjesztésén. E cél tehát felül emelkedik a felekezetek tisztán konfessziónális válaszfalán. Minél erkölcsösebb férfiakat nevelünk, annál inkább hasznát veszi a haza is munkánknak. Megemlékezett arról a meleg szeretetről, mellyel őt New-Yorkban ezelőtt 5 évvel fogadták, s melyért nem tud eléggé hálás lenni. És mindazt a szeretetet, amiben ott része volt, a ifjúsági keresztyén egyletek genfi központi bizottsága főtitkárának az ajánló-leveleinek köszönheti. Ekkor látta be, hogy mily nagy súlya van az ifjúsági keresztyén egyesületeknek széles e világon. — Szavait így fejezte be: ... Ez a hála, másrészt annak átérzése, hogy az ifjúsági keresztyén egyletek fejlődése csak üdvös lehet magára az ifjúra, az egyházra, a nemzetre, ez indít arra, hogy most, midőn az ifjúsági egyletek célját röviden vázoltam, ezeknek az egyleteknek támogatását a közönség szives, jóakaró, meleg szeretetébe ajánljam. Dr. Antal Géza szavait az összegyűlt fényes közön­ség nagy érdeklődéssel hallgatta, s hosszantartó éljen­zéssel adott tetszésének kifejezést. Azután Fermaud Károly úr állott fel s tartott igen meggyőző, lelkesítő TÉLI ESTÉKRE mwwwwwi a legszívesebben látott olvasmányok: Koszorú, Kálvin János Művei, Házi Kincstár, Magyar Könyvtár, Olcsó Könyvtár füzetei. — Minden egyházi- es világi irodalmi újdonság megjelenése után azonnal kapható : KIS TIVADAR könyvkereskedésében PÁPA, Kő-utca 21. szám. — Könyvjegyzék ingyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom