Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
344. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. Egyházkerület! tanügyi bizottság ülése* Az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság szeptember 26—27. napjain ülésezett. Az ülés 26. pontból álló napirendjének főbb tárgyai a szokásos népiskolai és vallástanítási jelentések mellett a következők voltak : Az egyetemes konventnek a kántortanítók külön kántori javadalmának megállapítása tárgyában a kerületekhez intézet felhívása értelmében az az egyházmegyék a jövő évi közgyűlés elé terjesztendő jelentése beküldésére felhivattak. A barsi egyházmegyének a beteg tanítók helyettesítésének költségei fedezetére szolgáló alap tárgyában ismételten fölterjesztett indítványa véleményes jelentéstétel végett az egyházmegyékhez utaltatott. A barsi egyházmegyének azon határozatát, hogy az 1910 — 11. iskolai évben az egyházmegye Összes népiskoláiban „egyhuzamos“ tanítás, — s a veszprémi egyházmegyének azon határozatát, hogy a hajmáskéri reform, elemi iskola államosítása megengedtessék, a bizottság jóváhagyó megerősítésre nem ajánlotta. A belsősomogyi egyházmegye előterjesztésére javasoltatott, hogy mivel a népiskolai Tanterv és Rendtartás a lelkészi hivatal részére az egyházkerületi jegyzőkönyvben is megvan, az egyházkerület határozata alapján kinyomatott s az iskolák részére szétküldött külön példányokat a lelkészek az iskola tanítói szakkönyvtárának adják át. Ugyanezen egyházmegyének az új Tantervnek megfelelő tan- és vezérkönyvek mielőbbi előállíttatását célzó indítványát a bizottság pártolással terjeszti a közgyűlés elé, de az uj Tanterv életbeléptetésének további elhalasztását nem javasolja. Pálóczi Czinke István rimaszombati reform, lelkésznek „Imádságok és Vallástételek“ című művét (ára vászonborítékban 30 fillér), mint a reform, vallásos nevelésnek célszerűen használható segédeszközét, a bizottság vizsgái jutalomkönyvül, konfirmációi emlékül és a szórványokban élő híveink között való terjesztésre a legmelegebben ajánlja. A tanítóválasztási Szabályrendelet oly irányban lett kiegészítve, hogy az egyetlen pályázó közül sem az első, sem a másodízben kitűzött választási napon sem választana, akkor az egyházmegyei közgyűlés titkos szavazással rendel az egyházközségbe tanítót. Czukrász Róza fonomimikai ABC könyve használható ; a felekezeti népiskolák számára kiadott értesítőkönyvecskéket (829) d. minta, a m. kir. tudományegyetemi nyomdából darabonkint 14 fillér netto áron, portómentesen kaphatók) a folyó iskolai évtől egyházkerületünk minden népiskolájában vezetni kell. Az új tanterv énektanítási részében levő nyomtatási hibák kijavíttatására az egyházmegyei tanügyi bizottságok elnökeinek figyelme felhivatott. Végül beterjesztette e bizottság az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság szervezetére s munkakörére vonatkozó Szabályrendelet-javaslatot, s ezek után az egyházkerület bizalmát megköszönvén, felkéri azt e bizottság újraalakítására. A közgyűlésen, a népiskolai tanügyi bizottság javaslatainak tárgyalása folyamán, az egyházkerületi irodalmi bizottság is előterjesztette jelentését a beszédértelemgyakorlatok s a vallástanítás vezérkönyveinek megírására hirdetett pályázat eredménytelenségéről ; továbbá arról, hogy a vallástanítás kézikönyvéül beérkezett pályaművek egyike a bírálók megjegyzései értelmében teendő pótlások esetén elfogadható s jutalmazandó leszen, a történettanítás kézikönyvéül beérkezett pályaművek közül pedig Szeghalmi Gyula polg. isk. tanító pályaműve némi pótlással elfogadható s jutalmazandó. A közgyűlés mindkét bizottság jelentéseit s javaslatait tndomásul vette illetve jóváhagyta és a népiskolai tanügyi bizottság tagjaivá öt évre megválasztotta : Németh Istvánt, Thury Etelét, dr. Kőrös Endrét, Szűcs Dezsőt, dr. Horváth Józsefet, Faragó Jánost, Pethes Jánost, Végh Istvánt és Tóth Kálmánt mint rendes tagokat, — póttagokul pedig: Dr. Segesdy Ferencet s Fülöp Józsefet, a tanítói karból póttag a lemondás folytán választandó új tanító-képviselők egyike leend. Az újonnan választott tanügyi bizottság elnökévé Németh Istvánt, alelnökévé Szűcs Dezsőt, jegyzőjévé Tóth Kálmánt választotta. T--------n. Az ös-keresztyénség prófétai jelleme. Tanulmány összebasonlító-vallástörténeti, bibliakatheologiai és exegetikai alapon. Irta: Varga Zsigmond ref. s.-lelkész. Kolozsvár, Stief Jenő és Társa könyvsajtója. 1910. 367 lap. Munkája célját a szerző a bevezetésben igy jelöli ki : „A mai keresztyénséget a réginek ismerete nélkül megérteni nem lehet. A mi egyéni és egyházközségi hitéletünk szinte kétezer esztendős múltnak az eredménye. Tehát ezt a múltat, az ebben szerepet játszó tényezőket kutatni és ismerni annyit tesz, mint a mai keresztyénséget geneticus fejlődésében és előállásában megérteni igyekezni. A valláserkölcsi élet terén a históriai kutatásnak épen ebben áll a rendkívüli haszna és jelentősége. Innen érthető meg korunk bibliai tudósainak az a lázas törekvése, hogy a keresztyén hit- és életfejlődésnek azt a legkevésbbé ismert kor. szakát, az ős-keresztyénség periódusát is minél tisztább világításba igyekeznek állítani, mert nyilvánvaló, hogy az alapítás korának, viszonyainak és körülményeinek biztos ismerete nélkül, jelen hitéletünk állapotának Protestáns irodalom.
