Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-04 / 36. szám
36. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 301. oldal. tőkefogyásra, az határoztatott, hogy az egyházmegyénkre eső Baldácsy-segély 200-— koronán felüli részét a gyámoldának juttatja, és ismételve felkéri a lelkészeket, hogy társadalmi utón, estélyek vagy összejövetelek által igyekezzenek adományokat gyűjteni a gyámolda javára. Az érdekelt özvegyeket pedig úgy segélyezi, hogy a tőke kamatait egyenlő arányban felosztja, s azon özvegyek, kik az országos gyámoldai járadékban részesülnek, csak a kamat hányadát élvezik, azok pedig, kik nem tagjai az országos gyámoldának, élvezik a kamat hányadát és ehhez az érdekelt lelkészek és tagok által befizetendő évi 5 —5 korona segélyből összegyűlt adománynak rájuk eső részét. Felhivatik a gyámpénztárnok e határozat végrehajtására. Felhivatnak az egyházak presbitériumai, hogy az egyházak tőkéinek biztosítására, az egyházi adóhátralékok behajtására, a be nem hajthatók törlésére az intézkedéseket haladéktalanul tegyék meg. Az egyházmegyei számvevők pedig utasíttatnak, hogy a gondnoki számadások alkalmával helyenként tartani szokott kollációk (áldomás) költségeit töröljék. Száz J. nyugalomba vonult tanító helyére Kenessey István királyszentistváni tanító egyházmegyei tanítóképviselővé választatott, kit az egyházmegye szívélyesen üdvözölt. — Alumniumi segélyben részesültek : Szenese László, Hetessy Sándor és Gózon Ferenc pápai föisk. tanulók egyenlő arányban. — Baldácsy-segélyre ajánltattak Magyarbarnag és Nagyvázsony-Leányfalú, az eddig segédlelkészekuek juttatott segélyt pedig azon lelkész özvegyek számára kérjük, kik az országos gyámolda kötelékébe nem tartozván, koldus fillérekből tengetik életüket. — Bende Gyula tihanyi lelkész súlyoB keteg neje gyógykezelésére segélyre melegen ajánltatik. — Rendkívüli segélyre ajánltatnak : Szeness Mária, Bott Emma, özv. Cseh Gáborné, Pázmándy Endréné és Szalay Benőné lelkétz-árvák, illetőleg özvegyek. — Államsegélyre ajánltatnak : Öcs 200 K, Lovas 300 K, Arács 300 K, Kádárta 216-50 K, Balatonudvari 100 K ra; továbbá Várpalota iskolaépítés és Kádárta templomépítés céljaira rendkívüli államsegélyre. — Arács 1200 K és Lovas 1000 K közalapi segélyre. — Bott Miklós tanító gyámoldai számvevővé választatott. - Az egyházmegye tanügye magas színvonalon áll, az iskolák többsége jeles, azonban Köveskállán, Balatonarácson és Balatonszőllősön az iskolák szellemi értéke, a tanítás eredménye oly csekély volt, hogy megütközést keltett, és felhivatnak az illető iskolák tanítói és iskolaszékei, hogy a tanításra nagy szorgalmat és felügyeletet fejtsenek ki; mert ha jövőben is ilyen szomorú eredményt mutetnak fel, fegyelmi fog ellenük elrendeltetni. — A várpalotai hitoktató-lelkész felhivatik, hogy az iparostanoncok hitoktatását a legnagyobb gonddal végezze, velük nyilvános vallásvizsgát tétessen, melyen az egyházmegyei vallásvizsga-biztos ott legyen és erről az egyházmegyére jelentést adjon be. — Az iskolák osztályozása továbbra is fenntartatik, s felkéretnek a körlelkészek és -tanítók, hogy az osztályozást gondos tanulmány és megfigyelés alapján végezzék. — A tanügyi bizottság a következő 5 évre (1911—1915.) megalakult, elnök Jákóy Pál, alelnök Bott Miklós, körlelkészek Peti Sándor, Farkas Endre, Szüos József, Váczy Dezső, körtanítók id. Varga Lajos' Kenessey István. Bott Miklós, Fejes Aladár, világi tagok Somogyi Gyula, Tatay Sámuel, Báthory József, Papp Lajos. — A balatonalmádi állami iskola Vámosberénytől 3’/2 km.-re fekszik s a vámosberényi lelkész, mint hitoktató, csak 60 korona évi díjban részesül az államtól, felkérjük az egyházkerületi közgyülÓBt, hogy e terhes szolgálatért megfelelő díjazásról gondoskodni méltóztassék. Általában megdöbbentő és igazságtalan állapot az, hogy bár szentesített egyházi törvényünk VI. t.-c. 17. § a kimondja, hogy „a nem református vallású vallástanítók, az ugyanott alkalmazott más vallású hitoktatókkal, egyenlő díjazásban részesülnek*1, mégis e törvény végrehajtva nincs. És számtalan iskola van, hol a római katholikus hitoktató az államtól óránként 100—70 K-t, a református hitoktató pedig 50-60 K t kap. Kérjük a főtiszteletü egybázkeriileti közgyűlést, hogy a vallásvizsga-biztosi költségek fedezésére 100 K-t utaljon ki. — Folytatása következik. — Vegyes közlemények* Kálvin városából ismét kedves vendég érkezik e hóban Magyarországba. A „Protestáns Egyházi és Iskolai Lab “-ban olvastuk az örömhírt, hogy eljön hozzánk a genfi egyetem theologiai fakultásának nagynevű, lángszavu dékánja*: Fulliquet György és sorra látogatja theologiáinkat: Pápát, Sárospatakot, Debreczent, Kolozsvárt és Budapestet. Én is ott voltam azon a felejthetetlen magyar estélyen az Auditóriumban és hallottam ennek a csodálatos prófétai léleknek izzó, gyújtó szavait, melyekkel teljességgel elragadta azokat is, akik nem értik a francia nyelvet. Ilyen temperamentumos szónokot én még nem hallottam. De annál inkább örültem, hogy őt hallottam. Hozza Isten szerencsésen! Nagy öröm nekünk az ő érkezése! * A „Sárospataki Református Lapok“ azt is írja, hogy Fulliquet úr nem csak a theologiai fakultás dékánja, hanem „a szent-Péter-székesegyház lelkésze“ is. No lám, itt nem tartják összeférhetetlennek e két állást, mint ahogy összeférhetetlennek tartotta a mi egyházkerületünk éppen 10 évvel ez előtt azt, hogy a gyakorlati theologla tanára egyúttal a pápai lelkészi állás teendőit is ellássa a szervezet szerint rendelkezésére álló nagy segédlettel (főiskolai szénior és a papnövendékek). Úgy tudjuk azonban, hogy azok, akik tanárok is, meg lelkészek is, mindegyik állás után csak /eZ-fizetést kapnak Genfben, No, a pápai lelkész se kapott volna két fizetést, mert a lelkészi készpénz-fizetés, meg a földjövedelem a templom
