Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-10 / 28. szám
226. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. vonulván, a 37. dicséret 1. és 2. verseinek eléneklése után Hodossy Lajos egyházmegyei jegyző úr buzgó és alkalomszerű imádságban kérte Isten segedelmét az egybegyűltek munkálkodására. Ezután Chernél Antal egyházmegyei gondnok úr jelentést tevén az esperesválasztás lefolyásáról, amely szerint a gyülekezetek nagy többsége Szűcs László senyeházi lelkész urat választotta meg, felhívta nevezettet a hivatalos eskü letételére. Az esperes úr a törvényben előirt esküt letévén és az elnöki széket elfoglalván, lelkes szavakban vázolta azokat az irányelveket, amelyeket ő működésében követni kíván. Ő előtte — úgymond — minden munkájában két vezérlő eszme leszen az irányadó : a törvény és a szeretet ! Ezeket egyesíteni kívánja minden téren, a törvényt tiszteletben tartja és tartatja, de nem ridegen kívánja azt alkalmazni, hanem a szeretet nemes érzésével párosítva. Majd szavait Isten áldásának buzgó kérésével fejezi be. A szívből jövő szép szavak belopództak mindnyájunk szivébe és a tartalmas esperesi székfoglalóra az osztatlan tetszés megnyilvánulása volt a válasz. Fiilöp József tanácsbiró úr üdvözölte azután meleg szavakban az egyházmegye nevében az esperes úrat. A gyűlés ezután tárgyalta az esperesi jelentést. Hála Istennek, több ebben az örvendetes, mint az elszomorító dolog ! Örömmel értesültünk arról, hogy a barabásszegi egyház kezd új erőre ébredni, ennek legékesebb bizonysága az, hogy modern, új iskolát épített; az ezen egyházhoz tartozó Csonkahegyháton szintén új iskola épííl 14.000 korona költséggel es itt a hivek e célból, önként, állami adójuknak ötszörösét fizetik építési költségekre. Kercza orgonát állított és templomát igen ízlésesen megújította, e célból 9500 koronát kivetettek, 1192 korona pedig önkéntes adomány. A barabásszegi református lelkész gondozása alatt levő Zalaegerszegen fiókegyház alakult; a református hívekben felébredt az ősi luzgéság, szervezkedtek, gondnoknak megválasztották Korbai Károly polgármester urat, a presbitériumot megalakították és főtörekvésük odairányul, hogy missziói egyházzá szervezkedhessenek. Az esperesi jelentésnek fenti adatait örömmel vette tudomásul a közgyűlés. Elszomorodással értesült azonban azon bajokról, amelyek a németfalusi egyházban vannak. A lelkész és a tanító hivatalos kötelességüknek mindenben megfelelnek, mégis az ottani gondnok folytonos izgatása, durva inzultusai miatt a presbitérium és a hivatalnokok között áldatlan állapotok uralkodnak. A gondnok egy Ízben az esperes urnái is megjelent és ott is bizonyságot tett arról, hogy mennyire méltatlan e tisztségre, nem átallván még ott sem durvaságokra vetemedni. Ennek az ügynek az egyházmegyei fegyelmi bíróság előtt lön folytatása. Egy világi és egy egyházi tanáosbiróságra szavazás rendeltetett el. Főiskolai igazgató-tanácsba Szűcs László esperes űr, egyházkor, pótképviselőnek Hodossy Lajos kerczai lelkész úr, tanügyi bizottsági elnöknek Vikár János 8zalafői lelkész úr, egyházmegyei ügyésznek dr. Gueth Gyula országgyűlési képviselő választatott meg. A tanügyi bizottság jelentéséből örömmel győződött meg a közgyűlés arról, hogy összes iskoláinkban a tanítási eredmény teljesen megfelelő volt. A francia sarc-alap kamata ez évben Szíjj Albertina kustánszegi tanítónőnek Ítéltetett oda, mint aki 125 tanköteles oktatásában mintaszerű eredményt ért el. Az államsegélyre Kercza, a Baldáchy alapra Nagyrákos, közalapi segélyre Körmend és Kustánszeg lettek ajánlva. A bírósági ülésen két kisebb jelentőségű közigazgatási ügy lett letárgyalva ; azonkívül a németfalusi gondnok fegyelmi ügye, aki a gondnokságtól itéletileg elmozdíttatott. Délben a gyűlés tagjai a nagyvendéglőben gyülekeztek össze, ahol mindnyájan az esperes urnák voltunk igen szívesen látott kedves vendégei és itt bizony már az asszonyok is szóhoz jutottak, jelen lévén a legtöbb papné és papleány, továbbá az esperes urnák kedves régi barátjai családjaikkal. Nagyon természetesen, a felköszöntők is megindultak és késő este egy szép nap emlékével oszlott szét a lelkes hangulatban levő társaság. Nagyrákos, 1910 június 28. Amerikai levéL I. rész. — Irta : Kuthy Zoltán, new-yorki ref. lelkész, a magyarországi ref. egyház amerikai esperese. Magyarországból felette sokan vagyunk már Amerikában. Alig van Magyarországnak oly városa, vagy faluja, ahonnan ne lenne valaki a messze Amerikában b viszont majdnem minden amerikai városban is van egy-két magyar ember. A folyó í 910. évben népszámlálás volt Amerikában s a lapok azt Írják, hogy közel 1,000.000 kivándorolt „magyarországiét Írtak össze. E számban aztán benne van a magyar , tót-, ruthén-, cseh , vend-, szerb-, horvát-, oláh- és szász nemzetiségű; a ref., ág. h. ev., r. kath., gör. kath. és zsidó vallású is: mindenki, aki Magyarország területéről vándorolt ide. Van valami meglepő abban, hogy Budapest után a legtöbb „magyar“ nem egy másik magyarországi városban, hanem Amerikában: New-Yorkban van. Hála a magyarok Istenének, hogy New-York „magyar“-jai alatt csak „magyarországi“-akat kell értenünk. A magyarországi református egyháznak is szépen fejlődő, szinte hatalmasan erősödő nemzeti és vallási missziója van Amerikában. Ez a misszió egy egyházmegyét ölel fel, 21 rendes anyaegyházzal és ugyanannyi rendes, magyarországi képesítésű lelkésszel. A templomaink is saját tulajdonaink. A kivándorolt
