Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-03 / 27. szám
214. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. Az elfogadott indítványhoz csatlakozott Gyalókay László, ki az értekezlet által az egyházi főhatóságokat arra kéri, hogy tőlünk induljon ki valami kezdeménye zés, hogy az adósegély által jobb helyzetbe jött gyülekezetek maguk is emeljék a lelkészjavadalmat vagy személyespótlék, vagy jól felszámított stóla-váltság címén addig is, míg a magasabb fizetés várva várt ideje el nem következik. Az értekezlet egyhangúlag hozzájárult az indítványhoz. Ugyancsak Gyalókay László indítványára felterjesztéssel él az értekezlet, hogy az országos lelkész! nyugdíjintézet minél előbb emelje föl az árvák- és özvegyek illetményét, mert a mostani csak nyomorogni engedi e jobb sorsra érdemes véreinket. A vágvídékí lelkészt kör értekezlete* Dta : Tudósító. A komáromi református egyházmegye vágvidéki körének lelkészei mült hó 22.-én tartották ez évi lelkészi értekezletüket Zsigárdon, az ottani lelkész vendégszerető házánál. „Betegség, gond, s idő“ többeket távol tartottak ugyan a megjelenhetéstől, de azért elég népes volt a gyűlés, mert a „hivatalosak“-on kívül nem hivatalosak is voltak jelen szép számban. Ám a tartalmat illetőleg sem volt meddő az értekezlet, amiben különben az érdem oroszlán-részét az eleven-eszű, mozgékony esperesnek kell adni, aki e körnek is elnöke s tagja. Esperes úr nyitotta meg délelőtt 10 óra elmúltával az értekezletet és vezette be a tanácskozást egyházi életünket hiven jellemző, annak különféle mozzanataira ügyesen kiterjeszkedő beszédeivel. Az élénk visszhangot keltett elnöki bevezető után Vargha Károly jókai lelkész ült a felolvasó asztalhoz és „az 1908. évi XLI. törvénycikk és az egyházak“ cím alatt tartott felolvasásában talpraesett indítványt tett a nevezett törvénycikknek módosítása iránt. Amit az értekezlet egyhangúlag magáévá tett és az indítványnak lapban való közlését, s az indítvány tárgyában az egyházi hatóságok hivatalos megkeresését elhatározta. Ezután felolvastatott egyik vidéki református egyházi lap: „A hit practicus ereje“ című cikkelye. Alely élénk eszmecserét váltott ki a jelenlevő tagokból, melynek eredménye abban domborodik ki, hogy igen „hív sáfár“-oknak kell lennünk, ha egyházainkat a mai kor társadalmi forrongásában megtartani s erőseknek látni akarjuk. De erre nézve a lelkész személyes erős hite, „conditio, sine quo non“. Alert ha igaz, hogy „si vis me Here, dolendum est primuru ipsi tibi“ úgy áll az is, hogy hitet csak erős hit kelthet, mert a hit nemcsak hallásból van, hanem látásból is Látnia kell ahhoz való cselekedeteket. Alert a hit anélkül úgy is meghalt, azaz semmit nem ér. Tehát pásztorok : „erősen és megmozdíthatatlanul álljatok, tudván, hogy a ti munkátok nem hiába való az Urban “ Végül istenitiszteletünk reformja, lelkészek templomon kívüli működése, azok fizetése rendezésének elodázhatatlan ügye kerültek megbeszélés alá. Alajd a helyi lelkész: Soós János humoristico-satyricus felolvasása váltott ki derült perceket a hallgatóság soraiból, ami végül azon komoly indítvány alakjában nyert befejezést, hogy világi embereink tisztviselőségre való alkalmazásánál vigyázók legyünk, nehogy „bakot lőjünk!“ A fehér asztal gyönyörűségeinek, „vadat, halat, mi jó falat, szem s szájnak ingere“, minden szemet elkápráztató s minden Ínyencet kielégíthető bőséges — majd két órán át tartó — kimerítése után, mellyel a kedves háziasszony magának „aere perennius“ emléket emelt, a gyűlési tagok szívélyes jó kívánságokkal egymás iránt az esti órákban szét oszlottak. Protestáns Az amerikai református egyház törvénykönyve. Az amerikai református egyház (Reformed Church in the U. S.) magyar egyházmegyéjének megbízásából lefordítottam, történelmi bevezetéssel ellátva, kinyomattam és így a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tettem az amerikai református egyház törvénykönyvét, mely eredetiben a következő angol címet viseli : „ The Constitution of the Reformed Church in the U. S.u — Ez a constitutio az amerikai református közegyháznak és benne az amerikai magyar református (u. n. nemcsatlakozott) gyülekezeteknek is érvényben levő törvényírodalom* könyve, melyet az amerikai református egyház legutóbbi yorki zsinata szentesített és érvénybe léptetett. 1908-ban megszaporodott amerikai magyar református gyülekezeteink érdeke hozta magával ezen törvénykönyv kinyomatásának szükségességét. De ettől eltekintve is, midőn az amerikai magyar reformátusság egyházi hovatartozandóságának kérdése oly sajnálatos harcot, pereskedést váltott már ki az amerikai és a hazai ref. egyház főhatóságai között (miket el lehetett és el is kellett volna kerülnünk, ha az anyaszentegyház legmagasabb és legszentebb érdeke tartatott volna szem-
