Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
178. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. nem is lakik állandóan helységünkban. Hogy a per megindítása csakis felsőbb egyházi hatóságaink engedélyével történhetnék, nem tudom miért? Nem eladás, nem vétel, nem kivetés, nem adósságcsinálás, atb. Az, hogy birtokát és jogát épségben megtartsa, az egyházközségnek kötelesség, amit ha elmulaszt, akkor eshetik kifogás alá, nem pedig, ha teljesít. Köszönetét mondok Szabó György egyházkerületi ügyész urnák is levélben velem közölt szives tanácsaiért. Alsóőrs, 1910 március 24. A Kálvin-Szövetség első közgyűlése. Irta: Pálóczí Horváth Zoltán dr., A Kálvin Szövetség folyó hó 8-án tartott közgyűlésén Petri Elek imájának meghallgatása után a Bethánia egylet remekül előadott karénekében gyönyörködött a közönség. „Mester, a bősz vihar dühöng . . cimü magasztos vallásos éneket adták elő dr. Kovács Lajos vallástanár vezetése alatt. Ezután a Szövetség egyházi elnöke: Kenessey Béla erdélyi ref. püspök tartott egyházi beszédet a „Fiuság leikéről“, amely erőt ad a küzdésre abban a harcban, amely az erkölcsi világrendért folyik, amelyet a bűn zavart meg. E megragadó egyházi beszéd hatáta alatt nyitotta meg Kovácsy Sándor világi elnök a Szövetség első közgyűlését, meleg szavakkal üdvözölvén a vidékről is nagy számban megjelenteket. Palóczi Horváth. Zoltán dr., Szövetség titkára bejelentette, hogy dr. Antal Gábor püspök, dr. Antal Géza pápai theol. akad. tanár, Kis József pápai esperes, Révész Kálmán abauji esperes, s többen kimentették elmaradásukat, bemutatta az országos református tanáregyesület meleghangú üdvözletét s öt tiszaroffi földmíves megható és kedves üdvözletét. Ezen bejelentések után a titkár beszámolt a Szövetség 1908 junius 16.-án történt megalakulásától egész mostanáig lefolyt időszak működéséről, tartalmas szavakban ecsetelve a Szövetség megalakulásának alapgondolatait, lelkes szavakban hiván fel a jelenlévőket további együttes munkálkodásra. Részletesen ismertette a vasárnapi munkaszünetet, a munkáskérdésekben, a cseléd kérdésben, a tanonc-otthon és diák otthon ügyében, a diakonisszaügy és a lelkészképzés reformja érdekében eddig teljesített munkát, ismertette a szociális és irodalmi szakosztály működését, a felolvasó-estélyeket s bemutatta a Szövetség legújabb kiadványait, a dr. Bokor József egyetemi magántanár a „Kálvinizmus erőssége“ cim alatt irt mély szellemű munkáját, amely kiindulási pontja lesz az ősszel a kálvinizmus különféle hatásairól tartandó ciklusnak. Bemutatta a Szövetség javára kiadandó táviratmegváltási űrlapokat, amelyek gyászkeretben és anélkül, megfelelő bibliai mondásokkal üdvözlet- és részvétnyilvánításra fognak szolgálni, a táviratnk helyett levélbélyeggel elküldve, s egyúttal jótékonycélt is szolgálnak. Ismertette a vidéki összejöveteleket s a vidéki szövetségeket, t. i. a zuglói-, balatonendrédi-, nagykőrösi-, felsőmérai-, ózdi-, tordai-, marosludasi- és székelyudvari-, valamint az erdélyi református egyházkerületi Kálvin-Szövetséget. Végül a Kálvin-Szövetség ügyvezető-titkára. ismertetve a genfi Kálvin jubileumra való utazás szervezése és az ottani ünnepélyek rendezése körüli munkásságot, reá mutatott annak hatásaira, a létesült négy alapítványra s a külföldi testvérekkel való összeköttetés fontosságára. Jelezte az újabban kitűzött célokat, t. i. a Kolozsváron és Marosvásárhelyen már létesült református kulturális és egyházi célok szolgálatában álló takarékpénztárakhoz hasonló kezdeményezése, akció indítása az iránt, hogy az egyházak tartalék-alapot gyűjtsenek az állami dotációk korlátozása, vagy megvonása esetére, egy olcsó református hetilap s a külföldi Hospitzok mintájára szállóval kapcsolatos központi helyiség teremtése. „Munkálkodjatok, míg nappal van, — így fejezte be beszédjét — mert eljő az éjjel, melyen senki sem munkálkodhatik.“ (János XI : 4 ) Ezután elfogadta a közgyűlés a Héder Sándor pénztárnok által előterjesztett számadásokat 7529*54 K-val szemben 4573 04 K kiadás volt 1909 december 31-ig s a 295651 K maradvány gyümölcsözőleg van elhelyezve. Megállapította a közgyűlés a költségvetést, amely az egy örökös-, 33 alapító- s mintegy 1000 rendesés segítő taghoz képest, még az erdélyi, körülbelül 800 tag figyelembevétele nélkül lett megállapítva. Dr. Ravasz László terjesztette elő az erdélyi ref. egyházkerületi Kálvin-Szövetség alapszabályait s a viszony megállapítására vonatkozó javaslatot, amely szerint az erdélyi Szövetség megmaradva az egyházi fennhatóság alatt, mellérendelt szervezete lesz az Országos Szövetségnek, teljesíti a Szövetség munkáját az erdélyi részekben és a rendes tagsági díjak 50°/0-át, fejenként 2 koronát szolgáltat be a központ pénztárába, amelynek ellenében megfelelő tagsági jogaik lesznek ezen tagoknak is az Országos Szövetségben. Az erdélyi Szövetség választmányába az ügyvezetŐ- alelnököt és titkárt, póttagul pedig Gonda Béla min. tanácsost és Hamar István theol. akad. tanárt küldte ki a közgyűlés. Bilkei Pap István előterjesztésére Claparéde Sándort és nejét, Doumergue Emil montaubani egyetemi dékánt éB Moódy András dr. skót lelkészt a magyar ref. egyház iránti szeretetteljes jóindulatért és felkarolás körüli érdemekért tiszteleti tagokká választotta. Szaktitkárokká megválasztotta még a közgyűlés Sörös Béla losonczi református lelkészt, Kovács J. István theol. magántanárt és Vasa Tamás főgimnáziumi tanárt. Végül dr. Kovács J. István előterjesztésére be
