Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
Huszonegyedik évfolyam. 21. szám. Pápa, 1910 május 22. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő cimére küldendők. :---Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 8 K, félévre 4 K), hirdetések, reklamációk: Faragó •János főmunkatárs címére küldendők. Az Ifjúsági Egyesületek igaz képe. Irta: Lie. Rácz Kálmán, a pápai református főgimnázium vallástanára. A Református Szemle 17. számában dr. Ravasz László tollából „Ifjúsági Egyesületek* címen megjelent cikk olyan ferde világításban állítja az olvasók elé a dunántúli egyházkerület által helyesnek ismert ifjúsági egyleti mozgalmat, hogy nemcsak a lap olvasóit tévesztheti meg, hanem egy egész kerületet néhány egyéniség által „ félrevezetett “-nek tüntetvén fel, kétszeresen is kötelességemmé teszi azt, hogy mint akinek felolvasása a dunántúli kerület véleményének kialakulására hatással volt: úgy e kerületnek igazolása, mint általában a való igazság céljából helyet kérjek e lapban (t. i. a R. Sz.-ben) szerény soraimnak. Vajha, meg is értenök egymást ! Egy vakmerő vádra kell felelnem első sorban is. A cikkíró azt varrja a nyakunkba, mi „egypár dunántúli egyéniség“, „vezető köreink tájékozatlanságával visszaélve, torz-szülött intézményünket be akarjuk csempészni a magyar református egyházba“. Hát oly nagyon alacsony színvonalon áll egy egész egyházkerület a maga 300 lelkészével, hogy az nem volna tájékozva a külföld nagyarányú mozgalmairól és arról a munkáról, amely már a magyar kálvinista kevélység bástyáját is áttörve, a mi ifjúságunk vallási gondozása terén is több év óta foly ! Ki hinné el, hogy egy ilyen nagy testület csak úgy találomra, egy egyszerű felolvasás hallatára az egész kerületre kőtelező határozatot mondana ki, ha ez a vágy még a felolvasást megelőzőleg nem töltené el a lelkeket! Meg aztán a mi kerületünk 1909. év október havában már másodízben foglalta el ezt az álláspontot, a közbeeső időben a Protestáns Szemle 1908. évi 8. számából még a távollevők is megismerhették a mozgalom természetét és célját, de meg egyházkerületünk vezérférfiai éppen a Komáromban már azelőtt is virágzó Ifjúsági Egyesület munkáit is kellően ismerhették. Bizony nem vaktában, hanem komoly megfontolással ment bele egyházkerületünk ez ügy sürgetésébe és nem' „becsempészni“, de a szívek megnyerésével behozni óhajtja e jó munkát egyházunkba az a lekicsinyelt „egypár dunántúli egyéniség“. Amit dr. Ravasz közelébb a „párizsi alap “-on. álló ifjúsági egyesületekről mond, az csupa torzkép, és ha „monstrum“-ot akart festeni, sikerült munka, de nem a valóság. „Sötét és szomorú“ nem a mi irányunk, amit ö ilyen színnel mázol be, de sötét és szomorú az, hogy olyanról beszél valaki egész komolyan, szinte olympusi magaslaton, amit nem ismer, mert ha ismerné, rosszhiszeműséggel kellene vádolnom. Azt írja a „párizsi alap “-on szervezkedett ifjúsági keresztyén egyesületről, hogy * Még a múlt hó 30.-án megirt cikkünket ezzel az indokolással utasította vissza a Református Szemle: „Nem engedjük, hogy saját lapunk hasábjain inzultálják munkatársainkat.“ Mindenesetre érdekes és speciális jelenség, hogy az erdélyi ref. egyházkerület hivatalos lapja megengedi egy belmissziói irány támadását, sőt kigúnyolását, pellengére állítását, de a helyreigazító válasznak helyet nem ad. Úgy látszik, féltette olvasóit az igaz szótól, a tisztán látástól. Egy egész kerület inzultálása, tudatlannak feltüntetése : ez semmi s védekezni e gyanúsítás ellen erdélyi értelmezés szerint annyi, mint inzultálni. Még különben szándékozunk e tárgyról bővebben is szólni. Lie. Rácz Kálmán.
