Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
130. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. a tábornokok közt pedig valóságos fehér holló számba megy! Pedig a tisztek 30°/rt-a, amint azt a mélyen tisztelt cikkiró úr is elismeri, jelenleg is magyar honos. Más itt a baj s nem a magyar középiskola hazafias irányú nevelése. A legtöbb fiú külömben is a IV. osztály elvégzése után megy a katonai pályára, tehát akkor, amikor még nem hallhatott sok ,házaffy‘ szólamot. Hiszen történetet csak a III. és IV. osztályban tanúit, azt is meglehetős röviden. Az a 14 éves fiú, amikor a középiskolától a katonai iskolák átveszik a gyermeket, nem visz magával olyan erős benyomásokat, amiket onnan kitörülni nem lehetne. A tapasztalás mutatja is, hogy a katonai iskolák minő átalakító hatással vannak az ifjú lelkére. Valamivel változik a helyzet azoknál, akik a VIII. osztály elvégzése után mennek a katonai pályára; de ezeket még kevésbbé szeretik. Abban igaza van a cikkirónak, hogy : „Másutt sovinizmus és hadsereg iránt való lelkesedés párhuzamos fogalmak“ —; de azt már nem fogadom el, hogy: „Nálunk a helytelenül alkalmazott és értelmezett hazafias nevelés akadálya annak, hogy elegendő magyar foglaljon helyet a hadsereg tisztikarában.“ Soha se szerettem a túlzást, az iskolában meg, ahol minden tettnek, minden szónak súlya van, éppen kerülendönek tartom s elítéltem, valahányszor tapasztaltam. De mindennél fontosabbnak tartom, hogy az iskola a tiszta igazságot hirdesse. Mikor középiskolába jártunk, igazság gyanánt tanúltuk, hogy Mátyás nagy király, Zrínyi Miklós nagy hadvezér, Rákóczi hazáját hőn szerető ember, Széchenyi, Kossuth, Deák nagy államférfiú volt. így tanítjuk ezt mi magunk is. Küzdelmeinket, szabadságharcainkat mindig a jogosság színében tüntették föl előttünk tanáraink. Mi is úgy tüntetjük föl tanítványaink előtt. Irodalomtörténetünk nagy alakjainak a működésében mindig a magyar nemzeti szempontot láttuk kidomborítva, mint tanulók. Azt keli tennünk nekünk is, mint tanároknak. Erre kötelez bennünket külömben a saját érzésünkön kívül a tanterv s az ahhoz fűződő utasítás is ! Vegyük sorra iskolai ünnepélyeinket! Október 6.-án, ha a vértanukról beszélünk, elhallgathatjuk-e, hogy izzó hazaszeretetüknek, lettek a mártírjai? November 19.-én, az Erzsébetemlékünnepen nem azt kell-e kidomborítanunk, hogy boldogult királynénk bizonyos körökkel szemben mindig a mi pártunkon volt s a mi törekvéseinkkel rokonszenvezett? Március 15.-én vagy akár április 11.-én azt hirdessük-e, hogy utolsó szabadságharcunk lázadás volt s nem a legszentebb önvédelmi harc? Junius 8.-án azt magyarázzuk-e az ifjúság előtt, hogy a nemzet megbánta bűneit s a kiegyezéskor vezeklett? Magyar tanártól úgy-e magyar hazafias érzést várunk? Hiszen emlékezhetünk még a kaposvári tanár esetére! Ha van nemzet a világon, melynek szüksége van rá, hogy fiaiban olthatlan lánggal égjen a hazaszeretet szent tüze, a magyar nemzet bizonyára az. A haza szeretetnek köszönhetjük, hogy megértük az ezer esztendőt. Csak a hazaszeretet ápolása folytán számíthatunk rá, hogy a másik ezeresztendőt is megérjük. A legtöbb olvasókönyvünkben ott van a Kozma Andor szép költeménye, melyben a magyar hazaszeretetről szólván, ezeket mondja : S hej, nagy tudomány az, más nép között ritka, Uralkodó nemzet uralmának titka: Népünk millióit át egy érzés járja, Az, hogy a magyarnak nincs a földön párja. S legkisebb izéig szent hitűi ezt vallva, Mi kicsiny fajunknak nagy az ő hatalma. Nem tart nagyra senkit, nem ijeszti semmi, Soha szolga nem lön, mert nem is tud lenni. Ezt tanúltuk, ezt tanítjuk az ifjúságnak minden nap. A hazafias hév egyik-másik tanárt Megérkeztek a legújabb tavaszi és nyári férfi-divatkelmék 1 Rendkívüli dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben, ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. Vágó Dezső szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító Pápán, Fő-tér 19.
