Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-27 / 13. szám

106. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. 1-én kelt véleményében egy új, szabadon, a Színház­téren álló templom építési költségét 120.000'— koronára tette. Ugyanennyire tette 1904. évben Török János mérnök úr is azzal a megjegyzéssel, hogy az új templomnak díszes­nek kell lenni. Besenbach Károly építőmester úr pedig 1907. évben, a győri református templom mintájára, de annál jóval nagyobb méretűre tervezett templom építési költségét, harangok nélkül, 97.526'— koronára számította részletes költségvetéssel. A győri, 1906. évi november hó 4.-én felszentelt templom — az összes mellékkiadásokkal együtt — 87.382'— koronába került, a harangokkal együtt. (A harangokért — összesen 25 métermázsa — fizettek 9.675'80 koronát; a mellékkiadások 3.693 91 koronát tesznek ki.) A kaposvári, 1908. évi január hó 25.-én felszentelt, igen dicsért templom — teljes berendezéssel, orgoná­val, harangokkal, toronyórával együtt — 127.946 korona 94 fillérbe került. (Úrasztala 160'— korona, szószék papszékkel 1.300'— korona, orgona 5.400'— korona, toronyóra 1.120’— korona; összesen 7.980*— korona.) Miután pedig a föntebb említett egyszázharminc­­egyezerötszázkilencvenkilenc korona három év múlva (esetleg a főtiszteletű és méltóságos egyházkerület 4.000*— koronája hián) már rendelkezésünkre áll: ennél­fogva már három év múlva hozzáfoghatnánk egy olyan díszes templom építéséhez, amilyen a kaposvári, ha ugyan a város nekünk is adna alkalmas telket, mint ahogy adott Kaposvár az ott csak 1881. évben meg­alakúit gyülekezetnek egy 900 Q-öles sarok-telket; ahogyan adott Győr telket és 6.000*— korona készpénzt; ahogy adott Eger is telket, a megye pedig 10.000'— koronát ... Ha adna! Hisszük, hogy jól tudja és illendően méltányolni is fogja a város azt a tényt, hogy mi nem valami alakuló gyülekezet vagyunk, amelynek nincs múltja, nincs semmi érdeme a város fejlődésé­ben, ellenkezőleg — Pápát éppen a reformátusok főiskolája tette e nagy vidék központjává; ez az iskola pedig hosszú időn át a helybeli református egyházé volt! Ez az érdemes múlt elismerést és méltánylást érdemel! Reméljük, hogy meg is kapjuk! Orgonafelavatásí ünnepély* Irta: Soós István, a kastéíyosdombói református egyház segedlelkésze. Egyszerű, de lélekemelő ünnepélyt rendezett a Somogyvármegye szélén, mintegy a magyarság védő­bástyájaként elterülő kastélyosdomhó-gárdonyi egyesült református gyülekezet. Együtt ünnepelte a minden évben lelkesedéssel megtartani szokott március 15.-ét és Isten kegyelméből megérni engedett orgonafelavatáei ünnepélyét is. A kicsi, de lelkes, buzgó gyülekezetnek mindeddig nem volt orgonája, s hogy ezután díszes orgonája ünnepélyes hangjai dicsérheti Istent, azt Isten után a minden felekezeti különbségen felülemelkedő, de Istenben bizó, vallásos, római katholikus földesurának : nagyságos Somogyi Dezső urnák köszönheti, ki, midőn ezen fejedelmi adományával megajándékozta e gyüle­kezetét, a mai anyagias világban oly ritkán hallható, pártatlanul érző, nemes, vallásos szivéből fakadó ki­jelentést tette: „Abból adom, mit Isten nekem adott s annak az Istennek adom, ki mindnyájunknak Istene.“ Álljon különben itt az ő nemes, vallásos lelkének bizonyságául következő adománylevele: „ Adománylevél, mely szerint alulirt, áthatva azon szívélyes fogadtatástól, melyet a Dombó és Gárdony község lakosai irántam tanúsítottak, midőn 1908. évben boldog emlékű Iyánkovits-féle birtokot Isten kegyelméből szereztem ; s nemzetünk nagy ünnepét, március 15.-ét a gyülekezet lakosaival ünnepeltem, ennek emlékére, viszonzásül, a gyülekezeti templom tornyában elhelyezendő órát Kastélyosdombó község­nek és a templomban felállítandó orgonát Isten dicsőségére a református Kastélyosdombó és ennek társegyháza : a drávagárdonyi gyülekezetnek ado­mányozom, szivemből kivánva azt, hogy : a toronyóra a község lakosainak nem csak munka­idejét irányítsa, hanem emlékeztessen mindenkit az élet óránkénti elmúlására s ezzel az örökkévalóságra készülésre ; az orgona mélabús hangjai mellett elbangzott} vallásos, Istent dicsérő énekek pedig a mindenség Urához, a mindnyájunk Istenéhez emeljék az ájtatos­­kodó hívek szívét, lelkét — lelkünk idvességére. Adja a jó Isten, hogy mint én azt szívemben Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, hímzési előnyomja-, rövidárú-, csipke-, szalag- és divat­cikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom