Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

641 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 642 — Áttérés. A legutóbbi lapszúrabau „két tanító áttérése“ ciraű közleményhez hozzá fűzhetjük még egy harmadik tanító áttérését is. Mattántsevits Gyula alsó­­péli (szintén barsmegyei) volt r. kath. tanító, — fiatal házas élete ott földulatván, — e miatt meghasonolván nemcsak ottani helyzetével, házastársával, de fölebbvaló­­jával is, ez év febr. 12- én áttért. A garamlöki lelkésztárs vette fel református egyházunkba. Szülői s ő maga is, ott hagyva még azon időben állását — Esztergomban tartózkodott, illetve lakott. Utóbb Nagy-Kőrösön letette jó sikerrel a hittanból s egyházi énekből a pótlólagos vizsgálatot, alkalmazást nyert Szlavóniában — Sándorová­­con — mint tanító, most már ott működik. — Az egyetemes konventi előadó felkéri az összes református lelkészi hivatalokat, hogy az egye­temes adóalapból adandó segély iránti kérvények fel­szereléséhez szükséges rovatos iv nyomtatványokból a netatán náluk levő készletet beküldeni szíveskedjenek, mivei a központi irodában a készlet fogytán van s az újabb segély iránti kérvényekhez szükséges ivek újra nyomatása nagyon költséges volna — Szlavónia és a reformátusok. Az als baranyai és bácsi református egyházmegye már ezelőtt harminc esz­tendővel kiterjesztette missziói munkásságát a szlavóniai magyarságra is. Azóta ott tizenkét református egyház alakult, mely hallgatólagosan bekebelezletett az egyház­megyébe. Ez egyházmegyének augusztus 24-én Baján tar­tott közgyűlésén azonban tekintettel az idők folyamán 12-re felsi aporodott szlavóniai egyházra, az egyházmegye régi címé" alsóbaranya — hács — szlavóniai egyházme­gyére változtatták át. így a tizenkét Szlavónia egyházuak az egyházmegyéhez tartozandósága már annak címében is kifejezést nyer. Az egyházmegyének ez a határozata már abból a szempontból is bir fontossággal, hogy Szlavónia kifejezetten hozzácsatoltatik a magyar református egyház szervezetéhez. Amikor lépten-nyomon olyan törekvésekkel találkozunk, melyeknek az a céljuk, hogy Horvát- és Szlavonországokat leszakítsák a magyar állam testéről, valóban örömmel kell tudomást vennünk a reformátusok ama határozatát, amely épen ellenkezőleg, erősíteni akarja a szakadó fonalat, hogy az egyházmegye címének már kimondásával is hangoztatva legyen a szlavón országrész­nek a magyar birodalom testétől való elválaszthatatlan­­ságba. — Az egyetemes konventi előadó felkéri az ösz­­szes református lelkészi hivatalokat, hogy szíveskedje­nek vele közölni azon eseteket, melyekben a kelhiva­talnokok dijlevelei fel nem bélyegzés miatt lelet alá vétettek. Szíveskedjenek a leletező pénzügyi hatóságot, vagy hivatalt megjelölői és egyúttal közölni az ügy­számot is, mely alatt a lelet folytán folyamatba tett eljárás iratai találhatók. Erre az előadónak a célból van szüksége, hogy a dijlevelek általános bélyegmentes­ségének kieszközlése céljából adatokat gyűjtsön. — Református elemi iskolák Kálvin-ünnepé­­lyének programmja- E cim alatt a folyó évi október hó 31-én elemi iskoláinkban megtartandó Kálvin ünne­pélyre egy kis füzetet szándékozom kiadui, mely tartal­mazni fog az ünnepélyen használható megnyitó és záró beszédeket, továbbá ismertetést a reformációról, Kálvin életéről s 3 alkalmi költeményt, de ki lesz jelölve 3 alkalmas ének is. Szóval egy kész programmot adok 15 rövid pontban, melyek mindegyike égy-egy növendék által könnyen előadható. A füzet ára 50 fillér lesz, hogy több példányban is megrendelhető legyen, de szerzett számos tapasztalatom után a megrendelést csakis az ár előzetes beküldése esetén fogom elintézni. Kívánatos lenne a mielőbbi jelentkezés, hogy a nyomatandó példányok számára nézve tájékozva lehessek. Körmend (Vasmegye), 1900. szeptember hó 6-áu Fülöp József ref. lelkész. — A Patronage-kongresszus iratai címen im­már a 3. füzet jelent meg a m. kir. igazságügyminisz­térium jóvoltából. E 3. füzet 282 lapra terjed, rend­kívül értékes tartalommal. A magyar állami gyermek­­védelmet dr. Huffy Pál, az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője ismerteti a 91—217. lapokon, köz­ben az egyes intézetek fényképfelvételeit is közölve. Érdekes jelentések vannak közölve az ország külön­böző városaiban működő Rabsegélyző és Patronage- Egyesületeiről . . . Megjelent folyó hó 10. és 11-én Budapesten a Magy. Tud. Akadémia dísztermében tar­tandó kongresszus programmja. Ebből is látható, hogy igen érdekes és tanulságos lesz a kongresszus. A ta­gok kedvezményes vasúti jegyeket kapnak. —' Értesítés, Sz. Kies Károly Bibliai képek c. művének Dem a IV ik, mint azt közöltük, hanem a VI ik kötete fog legközelébb megjelenni. — Református tanoncotthon. A budapesti ref. egyházközség a Kálvinszövetség kezdeményezésére „Bu­dapesti ref. tanoncotthon cimmeU internátust létesít oly 14 éves kort és 145 centi magasságot meghaladott s legalább 4 elemi iskolát végzett fiuk számára, akik jóravaló és teljesen megbízható mesterek mellett magu­kat valamely iparágra kiképezni óhajtják. Az egyház­­község elöljárósága kötelezettséget vállal a felvett nö­vendékek jó ellátásáért és valláserkölcsi gondozásáért. Tájékozásul a következőket közöljük- 1. A tanonc­­otthonba felvett fiuk oly iparágra helyeztetnek el, mely­hez kedvük és hajlamuk van s oly iparosokhoz adat­nak, hol a kellő kiképzés biztosítva leend. Próba idő 14 nap ; a beszegődtetés csak az esetben eszközöltetik, ha a fiú beválik. A beszegődtetés és felszabadulásnál a szülők vagy gyámok jelenléte nem szükséges, mert a kötendő szerződés a szülők vagy gyámokhoz postán is elküldhető aláirás végett. 2. A tanoncotthonban a fiuk reggeli, ebéd és vacsorával láttatnak el s tisztességes bánásmódban és felügyeletben részesülnek. Vasár- és ünnepnapon rajziskolába és templomba járni szintén felügyelet alatt tartoznak. 3. A fiuk teljes ellátásáért a mester heti 5 koronát, a szülők pedig heti 2-50 K-t fizetnek (esetleg több hétre előre is befizethető). Ruhá­zatról és mosásról, iskolai szerekről a szülők gondos­kodnak. Azon néhány napig — mig az otthon gond­noksága a fiút el nem helyezte valamely iparoshoz —

Next

/
Oldalképek
Tartalom