Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
157 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 158 mondja, hogy léleknek *természeti mivolta“ ez az isteni erő. „Természeti mivolta“ kifejezés itt nincs helyén még akkor sem, ha — amint van is — a gondolat jellegzetezítése a cél. Az isteni lényeg a természetszerüséget kizárja. Füzetemben felibe is Írtam: „lényegére.“ E beszéd záradéka — amire szerző összes beszédeiben kiváló gondot fordít — különösen sikerült. Ezekben az innepi beszédekben egy az alapgondolat. A váltság. Az örök, igaz kegyelmi ténye az örök rosszért. Tervszerűen fűzött tanítások az összefüggés külső látszata nélkül. Amennyire magukon hordják ezek a szerző egyéniségének jellegét, ép úgy megtetszik az böjti, szükaratás előtti, böaratási s aztán ujkenyérre való beszédeiben. Ez alkalmaknál pedig nehéz szabadulni némely u. n. sablonos gondolatoktól. Sőt e beszédek sem mentesek egészen. Ám a gondolatok gazdagsága, a kifejezési formák újszerűsége e beszédeket is kitünően használhatóság színvonalára emelik. A következő bűnbánati beszédet oda helyezhetjük a nagypénteki után. A bűn miatt magát nyomorultnak érző ember aggodalommal tekint a mennyei Atya könyörülő szeretetére. Ezen eszme kifejtésére van szánva e beszéd s hatása alatt eltűnik az aggódás sötétsége, felderül a bizalom napja, mely lélekre fényt, szivbe meleget áraszt. „Az Ősz a halál árnyéka“. Ez cime, tárgya egy őszi prédikációnak. Tárgyát, célját szem előtt tartja mindig. Szerkezetileg is kifogástalan, igen jó mű. Van aztán a füzetben 14 közönséges beszéd, melyeknek mindegyike megérdemli, hogy röviden megismertessük. Figyelmet megragadó beszédek ezek, bár a tárgyválasztásban divatos különcködés, secessiós hajlam nincs. Sőt igen közönséges tárgyára nézve a legtöbb. így : „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes“ — talán a legtöbbször prédikált ige. Ám e szerző felfogása, képeinek találó volta és szerves egységet képező kidolgozásában uj ösvényekre jutunk az isteni tökéletesség s embernek erre törekvése megismerésében. Legyen bár e beszéd ékes és szép, mégis nem ez által, hanem a következő beszéd föltétele szerint, az Ur tanítása alapján ismerjük meg az élet Ösvényeit. Szerzőnk el is vezet ez ösvényekre. 1. A gyermek véli : minden az övé. 2. A férfi úgy tudja : ő mindenkié. 3. Az öreg attól fél : ő a halálé. Nagyon szép, analízisében is figyelemre méltó beszéd ez. Sserkezetében tömör és haszonnal csak kellő előkészülettel használható. „Az újonnan való születés“ dolgában is volt sok értékes mondani valója, mig „A hit által való járás“ c.f mely aratás előtti aggasztó időben is használható, egészen mélyre veti a hálót. Berekesztésül külön van adva közönséges, és külön alkalmi záradék. Hitről, „a hegyeket mozgató hitről“ szól a következőben is, felmutatva az ilyen hitet s annak munkáját. Később is „A vizeken Jézus felé“ c. beszédnek szintén a hit a tárgya, mindegyikben más-más oldalról mutatva fel azt. Ha innepi s alkalmi beszédei az ő hitét tárják elénk e négy beszédből összeállíthatjuk szerzőnk felfogását a hitről. Nem Kéfás, sem Apollós, a Pál tanítványa ő. A szeretet magasztos érzetének, e fenséges kötelességnek van szentelve két beszéd. Az ember „szeretet nélkül semmi“ — hirdeti az egyik. Semmi, mert nincs értéke a társadalomban, nincs értéke Isten előtt. Ez negativ nézpont. „A gonoszt jóval“ — t. i. győzd meg ; — hirdeti a másik. Ez pozitív nézpont. E két beszédnek aztán kolorráliuma a következő, az Istennek hozzánk való szeretetéről szóló „Atyát az embernek“ cim iratu prédikáció. Gyönyörű beszéd. Ilyennek hatása alatt éled a lélek, hévül a szív és zsolozsma zendül az ajkakon. Zengjen is örökké, mint szerző elénk adja : Akik bíznak az Ur Istenben — nem ingadoznak. A reménységnek igéjéül „A szegény reménysége“, — az Istenben való bizodalom igéjéül a „Jobb kézre, bal kézre“, — az Isten iránti félelemről „Az emlékezet könyve“ ciroiratu beszédeket adja szerzőnk. Mind e négy jeles dolgozat. Ige az örök igéből, a füzet végén olvasható nj-évi beszéddel együtt, melyben arra int, hogy az első órája imádság órája legyen Istenhez a békességért, amint erre 1. a múlt fájdalmai, 2. a jövő félelmei serkentenek. Mind e beszédek azok, amiknek neveztetnek. „Egyházi beszédek“ a szó nemes és teljes értelmében. Nem kell formálgatni, pótolgatni, ollózni. Terjedelmük is egészen megfelelő. E magvak jó gyümölcsöket fognak teremni. Közbül még három beszédet talál az olvasó. Az ezredévi „Kürt zengésének esztendeje“ cimüt. Hajh! uj ezredet nem élünk ! így e beszéd közzététele felesleges adománynak látszik. De csak látszik, mert valójában bármely nemzeti ünnep, p. o. március 15-re, kitűnő forrásmű s mint ilyen értékes alkotás. Van hozzáadva elő- és utóima is. Előbbi nekem nem tetszik; értekezés szerű. Az utóbbi szívből szakadt, magasröptű fohász. Jobb és megbíz hatóbb AKAT olcsóbban senki sem ad, mint Fábián Bála magkereskedése Budapest, Üllői-ut II. szám. Kálvin-tér* mellett. Tessék árjeg-yzelíet leérni!
