Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

157 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 158 mondja, hogy léleknek *természeti mivolta“ ez az isteni erő. „Természeti mivolta“ kifejezés itt nincs helyén még akkor sem, ha — amint van is — a gondolat jellegze­­tezítése a cél. Az isteni lényeg a természetszerüséget ki­zárja. Füzetemben felibe is Írtam: „lényegére.“ E beszéd záradéka — amire szerző összes beszédeiben kiváló gon­dot fordít — különösen sikerült. Ezekben az innepi beszédekben egy az alapgondolat. A váltság. Az örök, igaz kegyelmi ténye az örök rosszért. Tervszerűen fűzött tanítások az összefüggés külső látszata nélkül. Amennyire magukon hordják ezek a szerző egyéni­ségének jellegét, ép úgy megtetszik az böjti, szükaratás előtti, böaratási s aztán ujkenyérre való beszédeiben. Ez alkalmaknál pedig nehéz szabadulni némely u. n. sablonos gondolatoktól. Sőt e beszédek sem mentesek egészen. Ám a gondolatok gazdagsága, a kifejezési formák újszerűsége e beszédeket is kitünően használhatóság színvonalára emelik. A következő bűnbánati beszédet oda helyezhetjük a nagypénteki után. A bűn miatt magát nyomorultnak érző ember aggodalommal tekint a mennyei Atya kö­nyörülő szeretetére. Ezen eszme kifejtésére van szánva e beszéd s hatása alatt eltűnik az aggódás sötétsége, felde­rül a bizalom napja, mely lélekre fényt, szivbe meleget áraszt. „Az Ősz a halál árnyéka“. Ez cime, tárgya egy őszi prédikációnak. Tárgyát, célját szem előtt tartja mindig. Szerkezetileg is kifogástalan, igen jó mű. Van aztán a füzetben 14 közönséges beszéd, me­lyeknek mindegyike megérdemli, hogy röviden megismer­tessük. Figyelmet megragadó beszédek ezek, bár a tárgy­választásban divatos különcködés, secessiós hajlam nincs. Sőt igen közönséges tárgyára nézve a legtöbb. így : „Le­gyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes“ — talán a legtöbbször prédikált ige. Ám e szerző fel­fogása, képeinek találó volta és szerves egységet képező kidolgozásában uj ösvényekre jutunk az isteni tökéletesség s embernek erre törekvése megismerésében. Legyen bár e beszéd ékes és szép, mégis nem ez által, hanem a követ­kező beszéd föltétele szerint, az Ur tanítása alapján is­merjük meg az élet Ösvényeit. Szerzőnk el is vezet ez ösvényekre. 1. A gyermek véli : minden az övé. 2. A férfi úgy tudja : ő mindenkié. 3. Az öreg attól fél : ő a halálé. Nagyon szép, analízisében is figyelemre méltó be­széd ez. Sserkezetében tömör és haszonnal csak kellő elő­készülettel használható. „Az újonnan való születés“ dolgában is volt sok értékes mondani valója, mig „A hit által való járás“ c.f mely aratás előtti aggasztó időben is használható, egészen mélyre veti a hálót. Berekesztésül külön van adva közön­séges, és külön alkalmi záradék. Hitről, „a hegyeket mozgató hitről“ szól a követ­kezőben is, felmutatva az ilyen hitet s annak munkáját. Később is „A vizeken Jézus felé“ c. beszédnek szintén a hit a tárgya, mindegyikben más-más oldalról mutatva fel azt. Ha innepi s alkalmi beszédei az ő hitét tárják elénk e négy beszédből összeállíthatjuk szerzőnk felfogását a hitről. Nem Kéfás, sem Apollós, a Pál tanítványa ő. A szeretet magasztos érzetének, e fenséges köteles­ségnek van szentelve két beszéd. Az ember „szeretet nél­kül semmi“ — hirdeti az egyik. Semmi, mert nincs értéke a társadalomban, nincs értéke Isten előtt. Ez negativ néz­­pont. „A gonoszt jóval“ — t. i. győzd meg ; — hirdeti a másik. Ez pozitív nézpont. E két beszédnek aztán ko­­lorráliuma a következő, az Istennek hozzánk való szere­­tetéről szóló „Atyát az embernek“ cim iratu prédikáció. Gyönyörű beszéd. Ilyennek hatása alatt éled a lélek, hé­vül a szív és zsolozsma zendül az ajkakon. Zengjen is örökké, mint szerző elénk adja : Akik bíznak az Ur Isten­ben — nem ingadoznak. A reménységnek igéjéül „A szegény reménysége“, — az Istenben való bizodalom igéjéül a „Jobb kézre, bal kézre“, — az Isten iránti félelemről „Az emlékezet könyve“ ciroiratu beszédeket adja szerzőnk. Mind e négy jeles dolgozat. Ige az örök igéből, a füzet végén olvas­ható nj-évi beszéddel együtt, melyben arra int, hogy az első órája imádság órája legyen Istenhez a békességért, amint erre 1. a múlt fájdalmai, 2. a jövő félelmei ser­kentenek. Mind e beszédek azok, amiknek neveztetnek. „Egy­házi beszédek“ a szó nemes és teljes értelmében. Nem kell formálgatni, pótolgatni, ollózni. Terjedelmük is egé­szen megfelelő. E magvak jó gyümölcsöket fognak te­remni. Közbül még három beszédet talál az olvasó. Az ezredévi „Kürt zengésének esztendeje“ cimüt. Hajh! uj ezredet nem élünk ! így e beszéd közzététele felesleges adománynak látszik. De csak látszik, mert valójában bár­mely nemzeti ünnep, p. o. március 15-re, kitűnő forrásmű s mint ilyen értékes alkotás. Van hozzáadva elő- és utó­ima is. Előbbi nekem nem tetszik; értekezés szerű. Az utóbbi szívből szakadt, magasröptű fohász. Jobb és megbíz hatóbb AKAT olcsóbban senki sem ad, mint Fábián Bála magkereskedése Budapest, Üllői-ut II. szám. Kálvin-tér* mellett. Tessék árjeg-yzelíet leérni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom