Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 8 7 Itt a vezéreknek kell mielőbb cselekedni, mert a halogatásban baj és veszedelem rejlik. Meg kell kisérleni az ifjúsági egyesületek, leány­egyesület, nőegylet, énekkar stb. szervezését is, mert mindezek nemcsak az erőket, gyűjtik össze és tömörítik, hanem a sokféle erőket és tehetségeket is munkába állítják s nekik a hasznos munkára alkalmat és időt adnak. A különféle egyleteket ha az evangéliora lelke hatja át, ha abban versenyeznek, hogy melyik tegyen többet az egyházért, az emberekért, akkor a legnagyobb ellen­téteket is ki lehet egyenlíteni s a külömböző forrásokból áldás és élet fakad a közös forrás, a közös édes anya, az evangéliom, a Krisztus, az emberiség számára. Az estélyek tartása, a felolvasások rendezése, a szinielőadások megpróbálása : mind, de mind bő alkalmat adnak lelkésznek, tanítónak, a gyülekezet, község vezé­reinek arra nézve, hogy a néppel a népért tegyenek, munkáljanak. Itt azonban tulságba menni nem tanácsos, ne feled­jük el soha, hogy az Istennek legméltóbb háza a templom, istenitiszteleteinknek egyházi funkcióinknak nem szabad érdektelenné, néptelenné válni a sok estély, vallásos fel­olvasás és szavalás miatt. A közérdeklődés útmutatónk lehet, de azért itt leg­főbb gondunk az Ur házának látogatása, az istentiszteleti dolgoknak a maga méltó helyén való lelkes elvégzése és gyakorlása legyen. Mely kedves gyönyörűsége a te szerelmes hajlékod­nak, ezt meghomályosítani, háttérbe szorítani nem szabad senkinek és semminek. Ami az anyagi ügyeket illeti ezekben is segítségére lehet lelkész, tanító a népnek. Sőt igen sok helyen ezen a téren is hasznos, szükséges, áldásos munkát lehet végezni. A hitelszövatkezetek, fogyasztási szövetkezetek stb. mintegy kiáltó szók, sok helyen jól bevált, fényes pél­dák hivnak és buzdítnak a munka, a cselekvés mezejére. Egyik kiváló ember is mondja, „az anyagi eszközök hiánya minden életre való eszme hatását képes megölni“, bizonyára ha az eladósodott magas kamatot sok után­járással fizető ember ebben a tekintetben is segítséget ta­lál, szive, lelke is könnyebben hajlik majd az eszme be­fogadására és követésére is. De ki tudná elősorolni mind azon dolgokat, hol egy igazi lelkes vezér jót tehet, előbbre viheti övéinek, hívei­nek testi-lelki jólétét ? A néppel a uépért kell élnünk, ne legyünk azért rest, haszontalan szolgák, hanem munkálkodjunk, építsünk, hogy a mennyei gazda éber és hű munkában találjon ben­nünket mindenkor. Pápamellékí* Az ókori és modern ember életfilozófiája.* Mélyen Tisztelt Közönség ! Hölgyeim és Uraim ! Egy hires római császárnak, Marcus Aureliusnak aranymondásával kezdem felolvasásomat, a.ni által előre érthető lesz e felolvasás tágyának a megválasztása, t. i. az ókori és modern ember életfilozófiája. Az idézet így szól : „Amilyenek a te megszokott gondolataid, ép olyan a te lelked jelleme is; mert a léleknek a gondolatok adják meg a saját színét.“ Ha volt valaha tárgy, amiről szívesen gondolkoztam, ha volt valaha könyv, amit min­dig a legnagyobb előszeretettel olvastam : úgy e tárgy és e könyv nem volt egyéb, mint ami az emberről és annak lelki s szellemi világáról szólt. Hisz az ember valódi tanulmánya minden időben csak az ember lehet a maga sajátságos jellegével, érzéseivel, gondolataival, tö­rekvéseivel, küzdelmeivel és „bizva-bizás“-ával. Az em­ber egész életén át küzd a jólétért, a boldogságért. Elő­ször ösztönszerüleg, majd öutudatlauul, később öntudato­san. A létért való küzdelmet már csecsemő -korában megkezdi és folytatja egészen az agónia beálltáig. Persze mindig más és más eszközökkel. A kisded sirással, a gyermek játékkal, az ifjú tauulással, a felnőtt pedig erős, komoly munkával. E küzdelmek közelebbi czélja a jólét, megelégedett­ség elérése, szóval a boldogság; — távolabbi és végcélja pedig maga a küzdés. Ez utóbbira, tudniillik a végcélra nézve a feleletet és magyarázatot az „Ember tragédiája“ nagynevű szerzője adta meg. Mi ne bolygassuk ezt a kérdést, hanem inkább filozofáljunk az ember közelebbi czéljáról: a boldogság kereséséről és eléréséről. Önök bizonyára megvannak most ijedve, hogy filo­zofálni szólítom föl. Félnek, hogy egy unalmas és nehéz­kes felolvasással fogom a hangulatot rontani. Sőt meg­vagyok győződve, hogy a táncra-vágyó aranvifjuság meg is neheztel rám, amiért a cigány beharangozását néhány perccel elodázom. De azért kiváncsiak is, hogy mit lehet erről érdekeset Írni ? Pedig nagyon sokat! En azonban megakarok nyug­tatni minden türelmetlenkedőt és kijelentem, hogy jelen­leg nem óhajtok visszaélni senkinek a türelmével, sem a megbizásommal. Az előbb már említettem, hogy az ember küzdésé­nek közelebbi céljáról, a boldogság elnyeréséről fogunk filozofálni. * A papnövendékek által rendezett hangversenyen fel­olvasta a szerző. ORGQMÉPITÉSI MŰINTÉZET. TMS*5££ Cs. és kit. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Leg­olcsóbb álban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomása csőrendszerül (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgona javításokat és hangolá­sokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kivánatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom