Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-07 / 6. szám

87 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 88 A kutatás egész történetére s összes eredményére nincs céljuk kiterjeszkedni e soroknak, csak annak leg­újabb eredményére, Jozsue könyvének szamaritán szö­vegben való feltalálására kivánja felhivni az érdeklő­dök figyelmét. Az é-testamentomi elbeszélésekben egykor kiváló szerepet játszó Ebal s Garizim hegység között a hajdani Sikhem maradványaiként egy kis város, Nablus terül el. Itt, hajdan Palestina egész középső részére kiter­jedő, jelenleg azonban csak 152 lelket számláló szama­ritán gyülekezet van. E kis gyülekezet már régebben értékes segédeszközt szolgáltatott a bibliai s különösen a szövegkritika számára a Pietro della Valle, hires keleti utazó által 1616-ban Damaskusban talált Sama­ritan Pentateukhosban. S most Gaster Mózes londoni főrabbi által a Zeitschrift der deutschen morgenländi­schen Gesellschaft ez évi II. füzetében publikált Sama­ritan Jozsue szöveggel -- melynek nagy fontosságára már előbb a The Timesben (1908 jun. 9 ) rámutatott — újból csak a tudós s általában a keresztyén világ hálája fordul e kis népcsoport felé, melv 2000 év há­nyattatásai között híven őrizte meg atyáiktól rájuk hagyott kincsüket. Samaritan Jozsue könyv neve alatt eddig egy másik irat volt ismerős. Scaliger József, XVI. század beli kiváló orientalista s klasszikus, ki különben a zavaros idők alatt elfeledt samaritánokra is mint élő népre először hivta fel a figyelmet — érintkezésbe lé­pett az akkor még létező kairói diaspora Samaritan gyülekezettel s tőlük, mint „De emendatione tempó­­rumiban irja egy arab nyelvű krónikát szerzett meg. E krónika — melyről újabban J. A. Montgomery ki­váló munkájában (The Samaritans The earliest Jewish sect. 1907 J. C. Winston Philadelphia) megjegyzi, hogy ez tulajdonképen nem is krónika, hanem csak a masso­­reta szöveg midrasa — 50 fejezetben adja Izrael tör ténetét kezdve Mózes végső napjai történetével, a Nuru. XXII—XXIV-ben elbeszélt Balaam episoddal, Midian elleni háborúval le egész Hadrian császár idejéig. S mivel bővebben terjeszkedik ki a Jozsue könyvében foglalt eseményekre, Scaliger samaritán Jozsue névvel jelzi. A samaritánok azonban Scaligerhez irt későbbi levelükben (1598) említést tesznek egy héber, illetve samaritán szövegről is, melynek fordításaként említik az arabot. Scaliger szerette volna tőlük megszerezni ezt is, de a samaritanok megtudva, hogy ő nem zsidó, megtagadták tőle. Utána senki sem próbálta megsze­rezni, majd teljesen feledésbe ment. Az újabb időkben egyesek az említett arab krónikát tekintették samaritán Jozsuenak, melyet időközben alapos kommentárral el­látva Yuynboll „Chronicum Samaritanum . . . cui titu­lus est Lieber Josuae 1846 Leyden“ címen kiadott, mások meg annak létezését tagadták. A most talált samaritan szöveget Gaster a Soali­­gernél említett samaritan Jozsue iratnak tartja. A szö­veg, melyet Gaster az ez idei samaritan főpaptól, Jakub ben Ahruntól csak másolatban kapott meg, Hjyi D'ÖJO (acta dierum, napok története) nevet visel. Mi­ként a massoreta szöveg, Mózes halálával kezdődik ez is s azután is azzal párhuzamosan haladva Izrael fiai­nak Jozsue s Eleazar főpap vezetése alatt Kanaan földjére való bevonulását s megtelepedését adja elő. A kémek küldése Jerichóba s ezek Rahab általi megme­nekülése ; a szövetség ládájának közeledtére megálló Jordan s a rajta való átkelés; kövek szedése Jordán­ból s ezek felállítása; páscha ünnepe; az Úr parancsa Jerioho elfoglalását illetőleg s annak lefolyása; Ai városára küldött 3000 embernek Ailan arany bálvány­kép lopása miatt megharagudott Jahwe által vereségre adása, Ailan megkövezése s végre egész Kanaan meg­hódítása mind a massorával párhuzamosan halad. De csak a XIII. fejezetig. Onnantól kezdve a két szöveg lényegesen különbözik. Mig a massora bő részletesség­gel (8 fejezetben, adja az elfoglalt földnek a tizedfél nemzetség között való felosztását (Jozs. XIV—XXI) addig a samaritán egy fejezetbe foglalja össze az egész eseményt. Ügy szintén hallgat a jordánontuli harmad­fél nemzetség oltárépítéséről is (Jozs. XXII.). E helyett Sobah syriai királynak Nobah királylyal szövetkezett Jozsue elleni háborújáról értesít. Sobah varázslói által hét vasfallal véteti -körül Jozsuét s seregét, azonban Pinchas trombitálására leomlanak a falak. Jozsuenek a Sikhemben összegyűlt néphez intézett szavait ismét adja mind két sző- eg. A samaritan szöveg szól még Eleazar haláláról, Pinehas utódságáról, s körülbelül a letetele­­pedés utáni 13 évről. (Folyt, köv.) Tóth Lajos ref. s. lelkész. A hit- és erkölcstan tanítása népiskolai uj tantervűnk nyomán. Népiskolai uj tantervűnket tüzetesebben tanul­mányozva, arra a meggyőződésre jutottam, hogy az, a réginél nemcsak hogy feltétlenül jobb, nemcsak, hogy nagy haladást mutat, hanem valósággal uj nyomokat A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstädter Jakab cipőraktára Al&pittSitott 1864-ben.. Papa, Kossuth LajOS-utca ÍO, szám, Alapittatott 1804-ben. hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophäd-munka) kiváló gondot fordít — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom