Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

881 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 882 Protestáns irodalom. Képes Szent Biblia. Közelebb kifejeztük már igaz örömünket e gyönyörű munka megjelenése fölött. Most ismét visszatérünk rá, hogy részletesebben ismer­tessük. Már a címlap előtt Dolczi Károlynál? „Krisztus a szent vacsoránál“ című festményében gyönyörköd­hetünk. A címlap után „Bevezetés a Bibliába“ című értékes közlemény jön. Ennek során szól a szerző a bibliáról általában ; lelkesen buzdít, hogy olvassuk a bibliát odaadással, szorgalmasan, igaz értelemben ; szól a biblia elnevezéseiről. Itt azonban, némi felületes­séggel azt állítja, hogy a „biblia*“ név a görög biblosz szótól származik. Nem ettől, hanem a bibiion szótól származik; ami kis könyvet, könyvecskét jelent. Ennek többes száma a „biblia“ szó. És csakugyan úgy van, hogy a biblia több kis könyvből áll. Szól a biblia eredeti nyelvéről, kéziratairól, keletkezési idejéről. A kánon, kánonikus, apokrifus szavakat azonban kissé szűkszavúan magyarázza. Ez után következik az ó- és új-szövetség könyveinek tartalom szerint való meg­­különlöztetése és felsorolása. Szól a biblia könyveinek részekre és versekre osztásáról; a biblia fordításairól a reformáció előtt, majd ez után ; külön is a biblia magyar fordításairól. Végűi a 12. pont alatt meleg ajánlás van a biblia olvasására. Most következik az „Elöljáró beszéd“, melyben Kenessey Béla, erdélyi ref. püspök úr szépen kifejti, hogy mi a haszna a képes bibliának; hogy mennyire előmozdítják a képek a biblia megértését. „A szemléltető oktatás — ügy mond - a nevelés terén a legújabb kor vívmánya s atnig a külföld már régen felhasználta e szemléltető oktatást a biblia közérthetőbbé tételénél is, nálunk ez az* első nagyobbszabásö vállalkozás, amely nem csak dísz­könyvül akarja a családok asztalára helyezni a könyvek­­könyvét, hanem valósággal mindennapi eledelül kívánja ezt a híveknek, hogy forgatván és olvasván annak lapjait, képei, ábrái egyszersmind a legközvetlenebb szemléltető magyarázatot is adják.“ A „Függelék“-ben előbb szó- és tárgymagyaráza­tokat ád ; aztán közli az időszaki táblát, jobban mondva : az időszámítási táblázatot, a következő címek alatt: 1. A pátriárkák, Mózes és Jozsue kora. — 2. A birák kora — 3. Az első királyok kora (1075 — 975). — 4. Az ország ketté osztásától, Izrael országá­nak bukásáig. — 5. Az aesziriai fogságtól a babilóniai fogságig. — 6 A fogság és perzsa uralom kora. — 7. A zsidók különböző idegen uralmak alatt. — 9. A zsidók a Makkabeusok alatt. — 9. A zsidók a római uralom alatt. — Aztán közli a mértékek, súlyok és a pénzeknek a mai megfelelő mennyiségét, értékét. Majd felsorol sok szentirási helyet az élet különböző eseteire Több lap van a „Családi fel­jegyzések“ számára. Csak ezek után kezdődik az 1531 lapra terjedő bibliai szöveg 1000 képpel. El kell ismernünk és örömmel, nagy készséggel ismerjük el, hogy a derék szerkesztő nagy utánjárással, költséget nem kiméivé, gyűjtötte össze sok nagyszerű ^művész kitűnő művének utánzatait és pedig jól sikerült utánzatait. A müncheni és a berlini gazdag képtárak igen sok kép-utáDzatot szolgáltattak. Azt lehet mon­dani, hogy az új szövetségnek majd nem minden lapjára esik egy kép. Valóban gazdagon van illusztrálva a Képes Szent Biblia. Föl vannak véve az ó szövetségi apokrifusok is. Végűi közölve van Palesztina térképe is Jézus idejéből. Papir, nyomás finom ; a képek igen jól sikerültek. A kötés igen díszes és igen erős. Való­ban nagyon reá szolgált az elismerésre, a mélánylásra, úgy a derék szerkesztő: Tóthfalussy József, maros vásárhelyi lelkész, mint a kiadó: Herman Emil, Buda­pest, Aréna utca 21. szám. A gyönyörű diszmű ára 34 korona. Ez összegért a megrendelők még egy nagy képet is kapnak, vagy az Úrvacsoráét, vagy Kálvinét ; tetszés szerint. Nagyon melegen ajánljuk olvasóinknak, hogy karácsonyi ajándékul a Képes Szent Bibliát szerezzék meg családjuknak. Emlékezés Kálvin Jánosra. Irta s a mezőföldi református egyházmegye lelkészértekezletén Székes­­fehérváron, 1909 julius 27,-én felolvasta: Miklós Géza, a székesfehérvári református egyház lelkipásztora. E 29 lapra terjedő, szakismeretekben bővölködő, gondos tanulmány valóban megérdemelte, hogy a „mezőföldi református egyházmegye“ díszes füzetben önállóan ki­adja. Az író igazán szeretettel foglalkozott tárgyával. Lélekben csakugyan ott volt, mindenütt, ahol Kálvin járt, kelt, küzdött, alkotott. Ezért eleven, színes, a figyelmet mind végig lekötő emlékezés ez. Vajha, mélyen szívére vette volna minden hallgatója és szivére venné minden olvasója, amit Kálvinnak és a régi, hű kálvinistáknak egyenességéről, erkölcsi tiszta­ságukról mond: „Amennyire emberi testület valaha iszonyodhatott, ők úgy iszonyodnak minden szándékos hazugságtól, mindenféle erkölcsi tisztátalanságtól és rossztól, ha fölismerték azt.“ Ünnepnapok. E cím alatt adott ki tiz alkalmi egyházi beszédet Soltész Elemér lelkésztársunk, a nagy­bányai református egyháznak tiz év emlékéül — ajánlva. A kötet tartalma : Beköszöntő ; A keresztyén Elvállal Papa, Kossuth Lajos-utca, Posta-palota. = Mindennemű kézimunka, himzési előnyomda = rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. mindenféle templomi arany, ezüst és selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. I^elliiismeretes kiszolgálás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom