Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-19 / 51. szám
877 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 878 és a galamb-árusok székeit felforgatá és kiüzé mindazokat, akik árulnak és vásárolnak vala a templomban“. Amikor szemükbe mondta, bogy „az imádság házát latrok barlangjává tettétek!“ (Máté XXI: 12—13.) Vagy talán akkor volt együgyüen alázatos, bájosan szelíd, mikor az Öt üldöző Heródesre célozva ezt mondá: „Elmenvén, mondjátok meg annak a rókának ! ? . . . “ Ismét nem Ö mondotta e: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássák e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássák, hanem, hogy fegyvert. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támasszak az ember és az ö atyja, a leány és az ö anyja, a menny és az ö napa között; és hogy az embernek ellensége legyen az ő házanépe.“ íme, még a vérség legszorosabb kötelékét is kész szétszakítani az Isten országa érdekében. Másutt meg azt követeli, hogy a képmutatót, megátalkodott bűnöst rekesszék ki a hívők maguk közül. Nem, nem vagy Te erkölcsi béna édes Jézusom! Van neked jó szemed, ép füled, egyenes nyelved, és van — lelkiismereted! Csak természetes hát az égi szózat: „Ez amaz Én szereimetes Fiam, akiben Én gyönyörködöm.“ K. J. Magyarország és a magyar protestánsok. — Clavaréde Sándor úr beszéde, melyet a „Genfi Protestáns Segítő-Egyesület“ évi közgyűlésén mondott el, 1909 decemb ;r 5. — Tudva levő, hogy Schweitzban rég óta működik a „Schweitzi Általános Protestáns Segítő Egyesület“. Ez egyes-ület központja Bázelban van. De minden kantonban van fiókja Evenként átlag 270.000 franknyi önkéntes adományából első sorban a kath kantonokban elszórtan [levő reformátusokat segélyezi ; ezek számára épít templomokat, iskolákat, küld lelkészeket és tanítókat. A segély nagyobb részét mégis arra fordítja, hogy a külföldön : Francia- és Olaszországban, Dél Amerikában, Ausztria tartományaiban (Morvaország, Karinthia, Krajna) csekély számmal levő, magukra hagyatva tehetetlen protestánsokat felsegítse. A bázeli alumniumban rendszerint négy magyar diák kap ingyen, vagy féláron ellátást; közülök kettőt a schweitzi egylet, kettőt a Gusztáv-Adolf egylet tart el. A genfi egyesület e hó 5.-én, az Auditóriumban tartotta évi közgyűlését. Az elhangzott több érdekes beszédből itt csak arról emlékezhetünk meg, amely Magyarországról és a magyar protestánsokról szól. Jól tudjuk, hogy lapunk olvasói igaz örömmel fogják azt olvasni. Claparéde Sándor úr, az említett egyesület helyetteselnöke nagy rokonszenvvel karolta fel ügyünket. A gyűlés elé tárt két fali térképet, tudniillik : Magyarországét és Ausztriáét és így szólt: „Nem szabad összetéveszteni a két országot. Egyesületünk eddig csak az Ausztriában, Cseh- és Morvaországban elszórt prot. hívek iránt érdeklődött. Magyarország megérdemli, hogy róla se felejtkezzünk el. Emlékeztet arra, hogy mikor Lelli úr, a genfi francia református lelkész Budapesten istenitiszteletet tart, a magyarok mindig szívesen átengedik templomukat. — Megemlékezik a Kálvin- Szövetségröl, mely a múlt évben alakúit és arról a nagy gyűlésről, melyet a magyarok júl. 5-én az Auditóriumban tartottak. Genf és Magyarország között az összeköttetés nem mai keletű ; régi az és hajdan igen gyakori volt. A XIX. században megpróbálták feleleveníteni ; de nem sikerült. Ausztriában 600.000 protestáns van, épp úgy, mint Franciaországban. Magyarországon pedig 4,000.000 protestánst találunk. Honnan ez a nagy különbség ? A magyar protestántizmus miért tudta jobban fenntartani magát, mint az ausztriai és a francia. Ezekben az országokban ugyanis az üldözésekkel elnyomták. Az okok nemcsak a magyarok vitézségében és kitartásában kereshetők. Ezek az erények a protestánsokban mindenütt feltalálhatók. De volt egy egészen különös ok : a török uralom, mely 150 évig reá nehezedett ez országra és a két keresztyén felekezet közt a súly-egyent fenntartotta. A muzulmán iga tényleg kedvezett a reformáció fennmaradásának ; ez a.att az idő alatt Tyrolbau, Csehországban majdnem egészen tönkre tették. Mikor a törökök kifizettek, attól kezdve igen sokat és igen súlyosan szenvedtek a protestánsok ; csak a II. József császár által kiadott türelmi parancs hozott jobb napokat számukra. E fontos dátumra még egy második következett : az 1867. évi kiegyezésé, amikor Magyarországnak a teljes önkormányzati jog biztosíttatott és királyát megkoronázták. A magyarországi protestáns egyházak gyülekezetei az Alföldön igen szét vannak szórva; az utak rossz időben feneketlen sárrá, meleg nyárban homok-tengerré válnak. A gyülekezetek sok helyen igen szegények ; lelkészüket sem tudják fizetni ; ezek meg nem vállalhatják az evangélizáció céljából szükséges utazások költségeit. így aztán sok család nem részesül lelki gondozásban és sok gyermek vallásos nevelés nélkül nő fel. Azt mégse lehet mondani, hogy e fontos munkára a magyarok nem fordítanának figyelmet. Megalapították 1881. évben a domesztikát vagy egyházi közalapot, hogy segíthessenek a szűkölködő egyházakon és az
