Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

743 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 744 Egyházkerületi közgyűlés. Folyó hő 17 én Pápán kezdődött egyházkerületünk őszi rendes közgyűlése. E nap reggelén 9 órakor csak az alakulás történt meg. A közgyűlés örömmel vette tudomásul Thaly István, államépítészeti ny. műszaki tanácsosnak kerületi tanácsbiróvá megválasztását. Püspök úr szívesen üdvö­zölte és felhívta az eskü letételére, ami meg is történt. Püspök úr örömmel jelentette, hogy Thaly István tanácsbiró úr a nőnevelő-intézet céljaira 1000 (ezer) koronát, az egyházkerületi lelkészi gyámintézet javára 500 (ötszáz) koronát volt kegyes adományozni ! Alakulás után fél 10 órakor istenitiszteletre templomba vonult a közgyűlés és részt vett a fiatal papok felszentelésén. Prédikált Peti Sándor várpalotai ifjú lelkész, lelkesen buzdítva a gyülekezetét és ifjú lelkésztársait a Krisztus hű követésére. Ezután püspök urunk gyönyörű alkalmi beszéd és imája, a fiatal lelkészek buzgó éneke és a püspöki áldás folyamán végbement ezek fölszentelése. Délután fél 4 órától este fél 7 óráig lelkész­értekezlet volt püspök úr elnöklete alatt. Igen érdekes felolvasást tartott Balogh Elemér pozsonyi lelkész a Prágában tartott Kálvin-ünnepélyen megjelenéséről és a cseh kálvinista egyházról, annak a magyarországi református egyházzal való érintkezéseiről. Felolvasását különben jövő számunkban közölni fogjuk. Ezután Csizmadia Lajos tlieológiai tanár, értekezleti jegyző tartott tartalmas felolvasást arról, mit tett Kálvin a keresztyén szeretet-munkák felkarolása érdekében. Végül az egyházmegyei értekezletektől felterjesztett javaslatok fölött volt kimerítő vitatkozás, amelynek során az egy-gyermek-rendszer megszüntetése végett különösen arra hivja fel a figyelmet az értekezlet, hogy ezen a súlyos erkölcsi bajon csak az országos kormány által megvalósítandó okos birtokpolitika segíthet, mert a bajnak közmeggyőződés szerint szociális forrása van. Az országos lelkészi nyugdíj intézetbe a lelkészek részéről fizetendő évi díjaknak a konventi iroda által oly időben lekiildését óhajtja az értekezlet, hogy a kirovás a lelkészekkel legkésőbb augusztus hó végéig közölhető legyen. Azt is óhajtotta az értekezlet, hogy a püspök úr beszéde, mit a felszenteléskor mondott, valamint Balogh Elemér és Csizmadia Lajos felolvasása kinyomattassék az egyházkerületi közgyűlés jegyző­könyvében. A közgyűlés hétfőn Antal Gábor püspök és gróf Tisza István íőgondnok urak' elnöklete alatt folytató­dott. A tagok csaknem teljes számban jelentek meg. A nagy gonddal szerkesztett jelentésért a kerületi gyűlés elismerését és köszönetét fejezte ki püspök urnák és különösebb figyelmet érdemlő pontjaira a következő határozatokat hozta : A magyaroknak a Kálvin-ünnepélyen Genf ben történt tömeges megjelenése fölött igaz örömét fejezte ki a közgyűlés. Örömmel üdvözölte püspök urat abból az alkalomból, hogy hatalmas szellemi munkásságának elismeréséül a genfi egyetem theológiai fakultása az ő homlokát is ékesítette a theológiai tudományok tisztelet­beli doktorságának borostyánával. Ugyanezen alkalomból, annak mérlegelése mellett, hogy a nyugati nagy művelt nemzetekkel való érint­kezésben mily elkerülhetetlenül szükséges az illető népek nyelvének ismerete, felhívta közgyűlésünk a főiskolai tanári kar figyelmét arra, hogy főiskolánknak különösen református vallású növendékeit minden rendel­kezésükre álló eszközzel igyekezzenek reá bírni arra, hogy felhasználva a főiskola által nyújtott alkalmat, a modern élő nyelveket minél nagyobb buzgalommal el­sajátítani törekedjék. Az esperesek felhivattak, hogy egyházlátogatás alkalmával az egyesületi tevékenység felől igyekezze­nek meggyőződést szerezni, ahol mulasztást tapasztal­nak, buzdító és felvilágosító szóval igyekezzenek oda hatni, hogy ilyen társadalmi tevékenység minél nagyobb mértékben fejtessék ki. Az elnökség pedig felkéretett, hogy küldjön minden egyházhoz egy alapszabály­tervezetet a szervezés megkönnyítése céljából. Örömmel értesült a közgyűlés arról, hogy Zólyom­ban missziói anyaegyház szerveztetett az egész fel­vidéki magyarságnak és reformátusságnak gócpontjául. A gimnáziumi oktatást illetőleg örömmel értesült egyházkerületünk, hogy úgy a tanár urak munkássága, mint a tanítás eredménye, a tanulók magaviseleté megfelel a követelményeknek. A theológiai akadémiáról előterjesztett jelentés­ből megelégedéssel látja egyházkerületi közgyűlésünk, hogy akadémiánk növendékei szorgalom és fegyelem tekintetében hazai akadémiánk között — mondhatni — első helyen állanak. Mivel azonban az egyházkerület úgy találja, hogy célszerű volna a haladó kor igényeinek megfelelően előkészíteni az akadémia hallgatóit olyan irányban is, hogy ezek kilépve a mindennapi élet küzdelmeibe, ott minél inkább megfelelhessenek azoknak a követelmé­nyeknek, melyeket a haladó kor igényei a lelkészszel, mint híveinek gondozójával és vezetőjével szemben támasztanak, ennél fogva szükségesnek látja egyház­kerületi közgyűlésünk, hogy olyan formán, mint pld. az a hazai egyetemeken is történik, egyes tárgyak a theológiai akadémiai tanterv szerint (amilyenek például az a pologetika, polemika, Jézus élete, Kálvin élete, Kálvin mint dogmatikus, mint exegeta és mint egyház-szervező, Heidelbergi káté, egyházi törvény­kezés, a hazai közigazgatás főbb vonásokban és alkotmánytan, a legújabb kor története főbb vonások­ban) -— időközönként ingyenes speciál-kollégiumok alakjában adatának elő. Az egyházkerület örvendetes tudómásul vette, hogy a nőnevelő-intézet mindenben megfelel nemes feladatának, hogy mig egyrészről a növendékek alapos ismeretet szereznek, addig másrészről a szív és lélek nemesítésére, a kedély képzésére is nagy gondot fordít az intézet, hogy ekként intézetünk növendékei úgy az ismeretek szerzése tekintetében, mint a jó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom