Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
691 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 692 Japán és a keresztyénség. Irta Ebina I). lelkész Japánban. — Fordította Königh Arpadin, Pozsonyban. (Folytatás és vége.) A keresztyégség Japán részére jót hozott úgy közvetett, mint közvetlen utón. Közvetlenül nagy ösztönzés volt ez Japánra nézve. Ha a buddhizmus, koufucianizmus és schintoizmus, Japánnak e három vallása, nem nyújtott volna biztosítékot az új életre ébredésre és szellemi és erkölcsi vonatkozásaiban nem reformálódott volna anynyira, hogy a nép újabb szellemi ébredését elősegíteni képes legyen, ez esetben a keresztyénség gyorsan következnék s helyüket elfoglalhatná. Ennek a vallásnak fiai és leányai tehát hajlandók a tudományok, bölcselet és valtásoan való jobb nevelés elfogadására, meg van bennük a törekvés philantrop cselekmények érvényesítésére. Meg akarják mutatni, hogy ők képesek ugyanazon nemes tettek végrehajtására, mint a keresztyének. Ok nem haboznak a keresztyén moiál nagy eszméit elsajátítani és a keresztyénség legsajátabh igazságait a saját hitvallásukban kiemelni. A keresztyénség minden módon kiváu megfelelni a »emzet szellemi szükségletének. Közvetlen utón a keresztyénség mindenkép előzékenységet tanúsít a nemzet uj vallási szükségeivel szemben. Az Isten személyiségéről szóló felfogás, amely oly mélyen filozófiai, ethikai és vallási, a legalaposabb tapasztalatokon nyugvó optimizmus, melyet nagy fáradsággal, egyesek, törzsek, nemzetek, egyházak és fajok küzdelmei árán legalább 4000 éven keresztül kellett megszerezni, továbbá az ő mélyen gyökeredző és komoly tudata az embereknek Istenhez való viszonyáról és amaz állandó megingathatatlan gyermeki lelkesedéséről, melyre az Istentől eredő élet ösztönzi az embereket, végre pedig Istennek, a mi Atyánknak töt-életes, megbocsátó szeretetéről táplált meggyőződés, mindezek mégis csak a keresztyénség oly javainak modhatók, amelyek Japánnak vallási szükségleteit teljesen kielégíteni képesek. Az öreg emberek azonban még mindig a régi vallásos előadásokért rajonganak. De már sok olyan fiatal ember és asszony van, akik minden előítélet nélkül mindazt, „ami igazság, ami becsületes, szerény, ami kedves a hallgatóknak, ami erényes, ami dicséretes“, szándékoznak megtartani. Most már csak az a kérdés, vájjon a keresztyének birnak e ezen mély, igaz, tiszta és világos vallási érzelemmel, mely a nemzet szellemi szükségleteit kielégíteni képes. Hogyha már ez meg lesz, nem fog egy századig eltartani, hogy az egész Japán az evangélium részére meg lesz nyerve. Japán nem a kereeztyénség üzérkedő tanvéleményeiért és szokásos nyilatkozataiért küzd, hanem a szentlélekben való világosság, élet, szeretet, igazságosság, béke, Öröm és személyiség iránt. Bár csak Jézus Krisztus Urunknak atyja az egész föld kerekségén mielőbb imádtatnék lélekben és igazságban ! Vegyes közlemények. — A genii egyetem doktorai. A genfi protestáns egyház és a genfi egyetem nagy elismeréssel és méltánylással fogadta a magyaroknak a Kálvin ünnepélyen való tömeges részvétét. Ennek kifejezést adott egyrészről az egyház azon köszönő iratában, amelyet a magyarországi egyetemes református konventhez küldött, másrészről a genfi tudomány egyetem abban, hogy a magyarországi ref. egyház mind az öt püspökét, azután két theologiai tanárát és az ág. hitv. ev. egyház hivatalos kiküldöttjét is honoris causa theologiai doktorrá avatta. — Megbízatás. Az állami felügyeletnek a pápai ref. főgimnáziumban való gyakorlásával a vallás- és közokt. m. kir. miniszter az 1909 -1910. tanévre Városi/ Tivadar győri tanker, főigazgatót bízta meg; a csurgói főgimnáziumban ugyanezen tisztet Váradi Károly székesfehérvári tanker, főigazgató gyakorolja. — Egyházkerületünk tanügyi bizottsága f. hó 15 —16-ik napjain gyűlést tart Pápán. A gyűlés főbb tárgyai: 1. Rovatos kimatatás a mindennapi és ismétlő iskolásokról az 1908/1. évről. — 2. A nem felekezetűnk hoz tartozó iskolába járt növendékek vallásoktatása 1908/9. évben. — 3. Vélemények a kér. t. b. szervezetéről. — 4. Előadói vélemény Ligárt Mihály „Vezérkönyv a magyar nyelv tanításához“ c. munkájáról. — 5. A népiskolai rendtartásra beérkezett e. m. vélemények tárgyalása előadói javaslat alapján. — Evangélikus püspöki tanácskozás. A ev. egyházkerületek püspökei szerdán délelőtt tanácskozást tartottak a pesti ev. egyház Deák-téri dísztermében. Folyó ügyeket intéztek. — A Budapesti Református Theologia jubileuma. A budapesti református theologiai akadémia okt. 16 án délután igen szép és nagyobb szabású ünnepély keretében fogja megünnepelni teljessé létének 50-ik évfordulóját. Az ünnepély előkészületei folynak, sőt a theologia vezetősége már a napirendet is megállapította. Eszerint Baksay Sándor dunamelléki püspök megnyitó imája után Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, v. b. t. t., a dunamelléki ref. egyházkerület és a theologia főgondnoka mond ünnepi megnyitó beszédet. Az intézet múltját Szöts Farkas theol. tanár, ügy is mint az intézet volt növendéke, fogja ismertetni . A szép ünnepély alkalmával az intézet volt növendékei is megnyilvánítják szeretetüket a theológia iránt. így a volt evangélikus növendékek nevében dr. Zsilinszky Mihály v. b. t. t., egyházkerületi felügyelő, a reform, volt növendékek nevében pedig dr. Kenessey Béla, erdélyi ref. püspök mond üdvözlő beszédet. Ugyancsak a volt növendékek részéről Hegedűs István egyetemi tanár és volt növendék ez alkalomra irt saját ódáját adja elő. Majd B. Papp István theologiai igazgató és volt növendék imádkozik és a theologia ifjúsága énekel. Az évforduló megünneplésében az összes társ
