Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
685 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 686 LXXVTL, CXLYI. zsoltárok. Hogy az énektanítás »módszeré«-nek szem előtt tartásával történt az énekek ilyetén furcsa beosztása: itt épen nem lehet elfogadható érv, mert pokolba az olyan módszerrel, melynek a gyakorlatban gyökere, eredménye nincs. Ez az énekbeosztás pedig a gyakorlatiassággal homlokegyenest ellenkezik. Kaposmérő. Ladányi Ferenc ref. tanító. (Folyt, köv.) A ref. lelkészegyesület kongresszusa. Az Országos Református Lelkész-Egyesület szerdán tartotta meg az idei nagygyűlését Debrecenben. Több mint ezer ref. lelkész jött össze az alkalomból a hires ősi kálvinista város vendégszerető falai között. A szépen fellobogézott utcákon lépten-nyomon festői diszmagyarban, avagy tógába öltözött lelkészeket látni. Reggel 8 órakor istentisztelet volt a református nagy templomban, ahol Kis József esperes tartott magas szárnyalása egyházi beszédet a lelki erőről és ezzel kapcsolatban Kálvin nagy lelki erejéről. Innen a csonka tornyu ref. templomba vonultak a lelkészek s itt kezdetét vette a lelkész egyesület kongresszusa. Dr. Balthazár Dezső elnök nyitotta meg az ülést, nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgat ott beszéddel. Kettős az erő, —- úgymond többek között, — amely egyesületünk tagjainak eme szokatlanul nagy számá t itt egybe gyűjtötte. Egyik tényezője a kegyelet, mely a reformáció kőszikla apostolának, Kálvin Jánosnak fényes emléke előtt, alázatos tisztelettel, termékeny felbuzdulással, tettre kész elhatározással kíván áldozatot hozni. Másik együtthatója az a nyomás, amely mindnyájunk lelkét, hazánk, egyházunk és önmagunk aggasztó helyzetének láttán feszültségben tartja és nyugodni nem hagyván, tettre kényszeríti. Izgatók járnak körülöttünk, maga a helyzet a nagy izgató és azok, akik akár lényükkel, akár mulasztásukkal felelősek a helyzetért. Az egyéni ráhatás scenirozó terén kívül az aggasztó helyzet mélyén rejlenek azok a sötét okok, amelyek másfélezer magyar kálvimsta lelkészt emésztő izgalomban tartanak. Ezeket az okokat meg kel! szüntetni, nem pedig az okozatot: lelkünk szomorú háborgását könnyed gyanúsításokkal megitélgetni, visszakorbácsolni. Ha bölcs orvosként nem a tünetet, hanem a betegség kútfejét fogják gyógyítani, akkor a békesség szelíd angyali nyugalmát csókolja ránk és akkor ezt az egész séges nyugalmat nem lehet tőlünk semmiféle mester ségesen beoltott láz deliriummal elriasztani. Az Országos Református Lelkész Egyesület helyzetét az állami és benső egyházi viszonylatban kell megítélésünk tárgyává tenni. Helyzetünk a hivatalos szempontból tekintve sem az egyik, sem a másik viszonylatban nem javult. Jogbiztonságot az államtól, erkölcsi támogatást az egyháztól, illetve azok hivatalos felsőbbségeitől kértünk és vártunk. Nem kaptuk meg az egyiket Bem. Nem kaptuk meg annak a szellemnek természetszerű eredményképen, mely az illetékes tényezőket a konzervativizmus s ennek féltestvére, a reakció - létráján mindinkább alább alább vonja. A kormánykörök bizonyos rétegeinek magatartá-sán a legkevésbbé sem csodálkozhatunk. A nemzeti szabadelvüség fellegvára nem is várhat segítséget onnan, ahol e kettős eszmény kiirtására készül keresztes háború. Az állampolgári jogunk, egyesületi szabadságunk meggátolása, a kálvinista papság egyetemében rejlő történelmi tisztesség megcsúfolása egy láncszem abban a politikában, amely a lelki zsarnokság diplomáciai középpontjától nyeri az instrukciót. Egyesületünknek soha éem jutott volna eszébe, hogy erélyének, törekvésének legkisebb hányadát is vonatkozásba hozza a politika területével ; viszont nem jutott volna egyházunknak sem soha, ha egy ismeretes politikai koncepció, mint politikai tényezővel nem bánt volna vele s ilyen szempontból nem akarta volna a nemzeti és lelkihalál kitervezett utjából, mint akadályt elhárítani. Kívülről jövő kényszer sodor a politika nem vágyott területére, a kényszernek azonban engedünk, s annak keserűségeit elvisszük a nép legszélesebb rétegeibe is józanítani. Álláspontunk tiszta, a minden állampolgárt megillető egyesületi jog alapján szabad társadalmi testület akarunk lenni, cselekvésünkben minden egyházjogi és hatósági avatkozás nélkül. Ennélfogva alapszabályaink megerősítéséhez a hivatalos egyházi jog hatóságának semmi köze. Ilyen minőségünkben állunk a legtávolabb az egyházi rend gondolatától, amelynek körvonalai azonnal megjelennének, amint az egyház joghatósága az egyházi élet hivatalos szervévé avatna bennünket. Az egyesület jogi helyzetének megállapítását, szabadságának körülbástyázását bizonyára nem a konventtŐl, hanem az alkotmányozó jogokkal egyesült és kizárólag felruházott egyetemes zsinattól fogná kérni. Addig is, mig ez elkövetkezl-étik, elismertetésünkért az állampolgári jogok alapján következetes kitartással fo gunk küzdeni és ha a kormány velünk szemben köve tett eljárásának iránytűjét az igazság magnessarka felé nem sikerül irányítani, sérelmeink orvoslásáért elfogunk zarándokolni a királyi trón elé, ahonnan sugárzott már mentő kegyelém, békítő igazság üldözött magyar ref. lelkipásztorra is. Ha a mi materializmusunk vétek, vétkes a törvény is, vétkesek a tövéDyhozók, mert a mi materializmusunk csak annak a valóságára törekszik, amit a törvény biztosít. Ebből a biztosított jogból pedig nem engedjük magunkat kisemmiztetni a vizet prédikáló borivás szofizmusával, sem azzal a ránk oktroyálni akart szeméremmel, amely az üres táskáju koldus tragikumához vezet. . A megnyitó beszéd nagy hatással volt a kongresszus tagjaira. Az elnök ezután üdvözölte a magyar kálvinistáknak Debrecenbe érkezett vendégét, Doumer-