Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-05 / 36. szám
623 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 624 mint a nantesi ediktum felfüggesztése, (1685) melv a hugenották egyházát megsemmisítette. 500.000 protestáns kényszerült ekkor kivándorolni és azoknak száma, akik Franciaországban maradva elrejtőztek, aránylag gyönge és jelentéktelen volt. Az a nap, amelyen a durva erőszak a protestánso kát elnémította, nemcsak a protestantizmusra, hanem magára a katolicizmusra is végzetes volt : ettől fogva egy elévült teológiára helyezve, mely kénytelen volt új biblia magyarázatot teremteni, a katholicizmus tehetetlennek bizonyult a keresztyénség ellenségei ellen küzdelmet folytatni. Midőn a hitetlenség szélvésze a XVIII. században Franciaországra lezúdult, az evangélium ellenségei ellen csak olyan katolikus tudósok vették fel a küzdelmet, akik jobban értettek az átok alá vetéshez, mint észszerű okok felhozásához. Ezért szenvedtek hajótörést nyomorult módon s elenyésztek a szintérről gúny és csufoltatás közben. Ha a katolicizmusnak maga számára a vallást átalában és a keresztyénséget különösen képviselnie kell, akkor az a keresztyén vallást hitelvesztetté teszi. Es ha a papság gyakran belekeveredett a politikába, a franciák nagy száma részére olyan állást foglalt, mely a katolicizmust és a maradi konzervatív pártpolitikát egyesíté. Minthogy a franciák többsége most a politikában előre haladottabb és szabadabb, elfordul az olyan vallástól, mely feloldhatatlanul összekötve látszik lenni olyan politikával, mely nem érdekli őket. A vallást összetévesztik a múlt társadalmi állapotával. Alapelveit úgy tekintik, mint haladásra képes elvvel összeegyezhetetlent. Ellenben a hitetlenség a szociális követelésekkel és haladással összekötve látszik lenni. Midőn végül a lelkiismeret szabadsága kihirdettetett és a protestantizmus ismét nyilvánosan felléphetett, ettől fogva valóban igen nehéz helyzetbe került. Harcolnia kellett a rágalmak és előítéletek egész tömegével ; olyanokkal ugyanis, melyek a protestantizmust, mint franciaellenes mozgalmat bélyegezték meg, vagy mint olyan vallást mutatták be, mely a megvetett katolicizmussal azonos. Ezenkívül azon protestánsok, akiknek hazájukat el kellett hagyniok s más országokban betelepedniük — ezek erkölcsösségük, jámborságuk, értelmess.égük és vállalkozási érzékük által meggazdagodtak. Utódaik nem mind tértek vissza Franciaországba, ámbár ezt megtehették volna. így a protestáosok száma még aránylag csekély volt. 1800-ik évben csak 525.000 protestáns volt Franciaországban. Hozzá kell tennem, hogy ha az üldözés szerencsétlenség is, mégis van előnye; az üldözés erősíti a buzgóságot, emeli a hitet és bizonyos melegséget őriz meg. Midőn azonban a protestánsokat nem üldözték többé és a katolikusok nagy tömege közt elszóródva valának, babonás vagy hanyag nép közt, eljött a hanyatlás ideje, melyben némelyek sokszorosan evangélium ellenes racionalizmusnak, mások hideg, holt ortodoxiának hódoltak. Szerencsére, a XIX. század első felében, mintegy 1830. évben, hatalmas ébresztés történt, mely a protestantizmusnak uj erőt kölcsönzött. Ezen időben és mint ezen ébredés következményei alakultak a mi vallásos férfiegyleteink, a belső missió részére társaságaink és a pogánymissiói társulat, mely misszionárusokat küld Délafrikába, (Lessonte, Zambezi) Kongóba és Senegalba, Uj Caledoniába és Tahitiba. És ezen hatalmas ébredés ellenére se emelkedett olyan nagyon a protestánsok száma, mint várni lehetett volna. A protestantizmus elleni meggyökerezett előitéletek folytán, a protestánsok és katolikusok közötti házasságok folytán, melyek gyakran nem a protestánsok előnyére ütöttek ki, a protestánsok között előállt szerencsétlen szakadások folytán az általuk elért eredmény nem volt olvan, amilyennek lenni kellett volna és így a protestánsok 3záma jelenleg alig haladja meg a hét-nyolcszázezret. (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. — A ref. tanítók Antal Gábor püspöknél. A református tanítók országos egyesülete legutóbb Budapesten tartott közgyűlése egy küldöttséget küldött ki kebeléből, hogy Antal Gábor püspököt negyvenévi jubileuma alkalmából üdvözölje. A küldöttség tegnap lakásán kereste fel a népszerű főpásztort. Az egyesület részéről Kovács Alajos negyedi főtanító mondott beszédet, amelyben kiemelte a jubilánsnak a tanítóság érdekében kifejtett működését és kérte, hggy a felszínen levő kérdések megoldásánál is viselje szivén a tanítók érdekeit. A püspök válaszában kifejezte, hogy csak kötelességét teljesítette, amikor a tanítók ügyét felkarolta és megígérte, hogy ezt ezután is tőle telhetőleg megcselekszi. Uj rendes tanár. A főiskolánk főgimnáziumánál újonnan szervezett magyar-latin szakcsoportu r. tanári állásra a nmélt. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 4 pályázó közül Sándor Pál h.-tanárt nevezte ki. Gratulálunk ! — Lelkószválasztás. Az arácsi gyülekezet aug. 23-án, meghívással, egyhangúlag lelkészévé választotta Oléh Sándor balatonfüredi segédlelkészt. Gratulálunk. Derék fiatal erőt nyer benne a gyülekezet. — A főiskolai igazgatótanács legközelébb tartott gyűlésében a főiskolánk főgimnáziumában megüresedett 2 h.-tanári állásra Bogár Istvánés Németh Károly tanárjelölteket alkalmazta. Nevezett tanárjelöltek állásukat e hó 1-én el is foglalták. Üdvözöljük őket új állásukban ! — Szavazatbontás. Az egyházkerületünkben megüresedett világi tanácsbiróságra beadott szavazatokat múlt hó 31-én bontották föl Pápán. A beadott 292 érvényes szavazatból Thaly István kapott 227, dr. Szily János 40, Kulin Sándor 7 szavazatot. A többi különböző egyének közt megoszlott s igy a szavazatok nagy többségével Tlialy István lett tanácsbiró. Benne tanácsbirói karuuk kiváló erőt nyert. Megválasztása alkalmából őszinte örömmel üdvözöljük. — Két tanító áttérése. A lévai ref. egyházközség híveinek számát ez évben két áttért tanító szaporította. Az egyik Pekárik Vilmos dallosi volt r. kath. tanító, kit
