Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

617 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 618 a heti történet-órákat kell szaporítani. Tehát: az első esetben mindkét történettanítás hiányos lesz, emellett nehézkes is, a második esetben a felszaporodó tanórák miatt ott leszünk, ahol ma, azzal a különbséggel, hogy külön egyháztörténetet nem tanítunk. 2. Az énektanításnál sem győzött meg. Tapaszta­lásból tudom, hogy a legjobb énektanítóknak is mily ritkán sikerül a módszeres énektanítás alapja : a kotta és vele a zenei alapismeretek betanítása. Nemcsak elemi, de középiskolákban sem sikerül ez. Már most ily kétséges értékű dologért nagy kár az egyházi ének­tudást kockára tenni. A régi módszer és énekbeosztás jobb és célravezetőbb volt. Egyébként igen furcsának tartom, hogy a ref. elemi iskolákban a heti tanórák számának csökkenté­sét a vallástani tárgyak összevonásával, átgyúrásával akarják eszközölni. Azért tartjuk fenn a mi iskoláin­kat, hogy azokban a ref. vallástant minél alaposabban megtanítsuk, egyházunknak minél jobb tagokat nevel­jünk, nem pedig azért, hogy az állami tanterv miatt a vallástan szenvedjen hátrányt. Hiszen a tantervkészí­tők intencióit elfogadva, szinte nem érdemes iskoláin­kat fentartanunk, azokra köteleznünk, mert eltekintve az olvasókönyvek és történeti tankönyvek ref. szelle­métől, vallástanunk tanítására még annyi időt és gon­dot sem fordíthatunk, mint a községi és áll. iskolákban. Ezek után nem lesz érthetetlen egy egyházme­gyének az a javaslata, hogy a kér. közgyűlés a vallás tanterv fentebb kimutatott hiányait orvosolni szíves­kedjék. Ha ez elfogadtatik, valóban helyes, követke­zetes és alkotmányos lesz. Komárom. Vargha Sándor. Felhívás egyházkerületünk lelkészkarához. A harmadik lelkészkongresszus küszöbünkön van, a közóhaj és kivánalom Debrecenben helyezte el. Jól van ez így, hadd legyen ez folytatása a genfi ünnepélynek magyar Ízlés és magyar felfogás szerint, hadd boldogítsuk azt a nagy felekezeti városunkat, töltsük meg templomait, melyek már különben is oly sok nemzeti és felekezeti eseménynek lebonyolító he­lyei voltak. Ébresszük itt fel azokat a nagy szellemeket, kik különböző helyeken porladnak. Kálvin sirja ismeretlen, az tehát mindenütt van, emléke ép oly értékű Deb­recenben, mint Genfben és Zürichben. Az ORLE-nek ez ideig 1600 tagja van, tehát a ref. papságnak több mint kétharmada kezet fogott, kiváló elnökünk s tisztikara vezetése alatt rendezni az utat, melyen haladnunk kell. Időnként akadályok gördülnek munkánk elé s a vihar, villámlás, meny­­dörgés miatt kissé félre kell államink, de bizva a ta­pasztalatból látjuk, hogy a természet e változása után is a természet ismét kellemessé változik. Bízom, hogy elkészíthetjük mi is azt a makadám és aszfalt utat, hogy a közel jövő automobil és röpülőgépjével együtt mi is győzelmi ünnepet ülhetünk és akkor következik be azon idő, „mely után buzgó imádság epedez száz­ezrek ajakán“. Debrecen lesz tehát a kongresszus helye, bár ez nem lesz képes oly leleményességgel szórakoztatni, mint Genf, de van ennek is egy pontja, a Hortobágy, melyet nagy Petőfink oly szépen megénekelt: „Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája. Lenn az alföld tenger sikvidékin Ott vagyok honn, ott az én világomé Itt van különben még a gályarabok és Csokonai szobra, a debreceni temető számos kimagasló kálvin­­hitvallót takar, kik itt hagyták tanítványaikat, vallásuk itt él és uralkodik. A kongresszus ideje tehát szept. 29—30-ika, már ránk nézve ez kedvező, amennyiben aratás után van. Mi ne szégyeneljük ezért magunkat, szégyeneljék azok, kik 1600 koronában értékelték a pap munkáját, holott ha mi tőlünk elveszik a bibliát: Kartács, golyó Mind hiábavaló. Szegények vagyunk, lelkésztestvéreim, de annyira mégsem, hogy e kedvezményes utat nem volnánk ké­pesek megtenni, már mint azok, kik szivünkre téve ke­zünk, szavunkat adtuk, tántoríthatlanul kitartani ez eszme keresztülvezetéseért s békét teremteni ott, ahol ellenségeskedés van és az ellenséget szeretettel meg­győzni célunk nemes volta felől. Ébredjünk tehát, nagyon kevés kivétellel mind kongruás papok vagyunk és a megígért kedvezmény szerint a legtávolabbról is a kiadás legfeljebb 50 K lehet, melyet háztartásunknál mindenikünk képes meg­takarítani s ezáltal a harmadik kongresszus tagjai le­szünk, honnan gazdag szellemi értékkel megtérve édes magyar hazánk és egyetemes anyaszentegyházunk kö­rüli munkánkat ismét folytathatjuk. Nagyölved. Pólya Lajos ref. lelkész. Hivatalos jelentés a nyitrai ref. lelkész gondozása alatt álló missiókör 1908. évi állapotáról. Nyitra külterületén missiói istentisztelet úrvacso­rával tartatott az év folyamán Trencsénben 3, Galgó­­con 2, Nagytapolcsányon és Privigyén 1-1 Ízben. Vallás­­oktatásban részesült 30 növendék. Galgócon hetenként 2 (egyfolytában) Trencsénben, Nagytapolcsányban, Privi­gyén, Hőlakon 2 hetenként 1 — 1 órán. Keresztelési szertartás 12, temetési 10, esketési 2 vegyes, (egyik javunkra kötött reverzálissal), konfirmáltatott 10. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom