Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-29 / 35. szám

605 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 606 mentve, ingyen csomagolással tartozunk szállítani s az utón, illetve a szállítás alatt történt törésért oly érte­lemben szavatolunk, hogy a törött dolgokat kötelesek vagyunk díjmentesen ujjal pótolni. Ha bármely iskolának valamely eszköz nem felel meg, tartozunk azt az árának megfelelő más használ­ható eszközzel dijmentesen kicserélni. Ha valamely iskolának a szállított eszközök bár­melyike egy példányban már megvolna, úgy azt árának megfelelően más szükséges tanszerrel kicserélni, esetleg visszavenni vagyunk kötelesek. A számla minden további levonás nélkül az át­vétel után fizetendő, ha azonban valamelyik iskola az átvétel után nem tudna fizetni, annak 1910. év január hó 15-ig kamatmentes haladékot tartozunk adni, azon­túl azonban a fizetés napjáig — mely egy éven túl nem huzódhatik — 6°/0 késedelmi kamatot van jogunk felszámítani. Ez említett feltételekkel igazoljuk még az isko­láknak a szükséges mennyiségben szállítandó táblákra vonatkozó szives rendelésüket „Református elemi is­kola“ felírással, tiszta fehér alapon, domború nagy alakú (préselt) 14—15 cm. nagyságú, fényes fekete betűkkel, erős pléhből, ráfestve, fényezve P5 m. hosszú és 30 cm. széles méretben, Ízlésesen, szépen, finoman kidolgozva darabonként 19 K, azaz tizenkilenc koronáért. Az összes eszközök f. év szeptember lo igszállí tandók s esetleges utánrendeléseket ugyanazon feltéte­lekkel szállítunk. Midőn még megemlítjük, hogy per esetén kölcsö­nösen alávetjük magunkat a lévai járásbíróságnak, va gyünk kiváló tisztelettel Marx és Méret tudományos műszerek gyára Budapest, VI., Bulcsu-utca 7.“ Hosszas levelezés után jónak láttam személyesen érintkezni a gyárossal és sikerült is kedvezőbb felté­telekkel eszközölni a íendelést. Azt hiszem, 20% en­gedmény, bérmentve és csomagolási díjmentesség elég kedvezmény, melyet csak úgy sikerült elérni, hogy 38 iskola felszerelését egyszerre rendeltük meg. Közlöm az egész ügyletet azért, hogy ha jónak látják egyes egyházmegyék, próbálják meg. E megálla­podás kedvezményeit megszerezheti minden egyház­megye. A töveges rendelés és alkudozás folytán közel 1000 korona megtakarítást hozott az egyházmegye is­koláinak. Milyen remek dolog lenne, ha összes iskoláink 1910 szept. 1 éré teljes felszereléssel fognának új tan­tervűnk végrehajtásához ! —h —n. A (lunáiiimiem evang. egyházkerület ünnepe. A dunáninneni evangélikus egyházkerület csütör­tökön délelőtt kezdette meg ez évi rendes közgyűlését Pozsonyban. Az egyházkerület a gyűlés keretében meg­ható szeretettel ünnepelte két elnökét, dr. Baltik Fri­gyes püspök és Laszkári Gyula egyházkerületi felügye­lőt, abból az alkalomból, hogy most töltötték be az egyház szolgálatában való működésüknek ötvenedik esztendejét. A jubileumi ünnepségre Pozsonyba érkezett báró Prónay Dezső, a magyarhoni evang. egyetemes egyház felügyelője, dr Zsilinszky Mihály v. b. t. t., a bányai ev. egyházkerület felügyelője, dr. Láng Lajos, v. b. t. t., az egyet, gyámintézet elnöke s számos elő­kelőség. Az istentisztelet után, melyen Schmidt K. Jenő pozsonyi lelkész és Händel Vilmos főesperes be­széltek, a iiceum na'gy tornatermében kezdődött a gyű­lés, melyet Laszkáry Gyula világi elnök nyitott meg. Nagy hatást keltett beszédében kifejtette, hogy az egyház helyzete anyagilag javult ugyan, de azért saj­nálatos visszaesések tapasztalhatók. Rámutat arra, hogy a társadalmi szélső áramlatok Dagy veszélyt rejtenek magukban. Rámutat arra, hogy a magyar protestan­tizmus számtalan esetben védte meg a magyar haza alkotmányát, amellyel az evangélikus egyház alkot­mánya teljesen összeforrt. Az államsegély révén sike­rült az egyház terhein könnyíteni, amivel kapcsolatban az állam befolyást gyakorol nemcsak az iskolai, de egyházi téren is, aminek jogosságát nem lehet tagadni. Különösen hangoztatja a magyar hegemónia feltétlen megvédelmezését, a nemzetiségi velleitások visszahári­­tását, amelyek, miként más felekezeti egyházakban, úgy az ev. egyházban is — sajnos — előfordulnak s ame­lyek eltűrése az autonómia rovására volna. Foglalkozott ezután az elnök az ultramontán mozgalmak rohamos mérvű növekedésével s amelyek főcélja Magyarország rekatolizálása. A Ne temere pápai decretum bár vissza vonatott, szigorú utasítást kaptak a katholikus leiké­­lek a reverzálisok vételét illetőleg. Főprogratmnja volt elejétől togva a magyar hegemónia és a magyar ev. egyház kapcsolatos védelme s utolsó lehelletéig ezért fog dolgozni. Végül javasolja, hogy az Ihász Lajos dunántúli kerületi felügyelő halálával érzett részvét jegyzőkönyvben megörökítteBsék s erről Ihász özvegye értesíttessék. A közgyűlés ezt egyhangúlag elhatározza, s egyben az elnök folytatólagos javaslatára Véssey Sándort kerületi felügyelővé történt megválasztása al­kalmából, Antal Gábor ref. püspököt negyven évi jubileuma, Erőss Lajos ref. püspököt pedig megválasz­tása alkalmából üdvözölni elrendelte. Ezután dr. Baltik Frigyes püspök egyházi elnök melegen üdvözölte báró Prónay Dezső egyetemes fel­ügyelőt és dr. Zsilinszky Mihály bányai egyházkerü­leti felügyelőt abból az alkalomból, hogy a gyűlésen megjelentek s köszönetét mondott a részvételért. Majd báró Prónay Dezső egyetzmes felügyelő szólalt fel. Kedves kötelességének tartja a jubileumi alkalomból első sorban a kerületet üdvözölni, mert az évforduló első sorban a kerület ünnepe. Utal a rövid emberi életre, amelynek dacára nagy munka vár minden egyes emberre, a saját működési terén, s annál nagyobb azokra, kik az evang. egyház terén munkálkodnak. Az ünne­peltek abban a korban léptek az egyház szolgálatába, mikor az egyházi ügyekkel való foglalkozás bizonyos

Next

/
Oldalképek
Tartalom