Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-15 / 33. szám
Huszadik évfolyam. 33. szám. Pápa, 1909. augusztus 15. DUNÁNTÚLT P R 0 T E S T A NS LA P. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ... Az eőtizetési díjak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap. 4 K), Hirdetések, reklamációk Faragó János =-szerKesztő cimére küldendők.'=±±= -___fömunkatárs címére küldendőd. • ~~ Tanítóválasztási szabályrendeletünk hiányai. Egyházi Törvényünk VI. t.-c 30. §-a úgy intézkedik, hogy „a tanítóválasztás részletes módozatait az egyházkerületek szabályrendelettel állapítják meg“. Ily szabályrendeletet alkotott is egyházkerületünk 1896-ban is és 1907-ben is. A gyakorlat most már kétségtelenné tette, hogy az előbbi jobb volt. Az újnak felette nagy hiánya az, hogy nem intézkedik arra az esetre, ha a presbitérium nem megy bele a választásba. Vannak egészen elfogadható pályázók ; időközben azonban közbeveti magát valaki, aki a kellő időben nem pályázott. Leszólja a pályázókat; elveszi a presbitérium kedvét mindegyiktől. Megvolt a pályázathirdetés; az esperes átvizsgálta a kérvényeket; a jogosultakat jelölte ; a választás idejét kitűzte; a lelkész össze is hívta a presbitériumot a választó ülésre a küldöttség is megjelent; — és ez mind hiába volt, mert a presbitérium azt gondolta, hogy most nem választ. Mit csináljon most az esperes? Mire hivatkozzék, hogy a választást teljesíteni kell ?! A lelkészválasztásra nézve a törvény uj választást rendel el 15 nap alatt. A régi szabályrendelet ugyanígy intézkedett 14 napi határidővel a tanítóválasztásra nézve is. Az uj szabályrendeletben azonban erre az esetre nincs semmi intézkedés. Az esperes tehát kénytelen hivatkozni a lelkészválasztásnál törvényileg megállapított eljárásra, valamint a régi szabályrendelet alapján kifejlett gyakorlatra. De kénytelen érezni, hogy nincs eléggé biztos fogódzója. Szerencséjének kell tartania, ha nem kerül határozott ellenszegülésre a dolog. E hiányon jó lenne pótlólag segíteni. A másik baja, nem mondhatjuk hiánya a szabályrendeletnek az, hogy a választás vezetésére egy lelkészi és tanítói, esetleg más világi tagból álló küldöttséget kíván kiküldeni más községből. Ez a rendelkezés egészen megfelel a lelkészválasztásra nézve a törvényben megállapított intézkedésnek. És talán visszatetszhetik, hogy amíg az utóbbi esetben egészen helyénvalónak és szükségesnek tartjuk, itt egészen fölöslegesnek véljük. Pedig annak véljük. Ugyanis más a helyzet a lelkészválasztásnál és a tanítóválasztásoknál. Ezt magyarázni se kell. Llisz visszaélést lehet elkövetni, szó sincs róla. De a tapasztalat igazolja, hogy mig lelkész választási panaszokkal elégszer volt dolga a közigazgatási bíróságoknak, a sokkal több esetben történő tanítóválasztásokkal csak elvétve. És ha nem igen fordult elő panasz eddig, sokkal kevésbbé fog előfordulni ezután, amikor a tanítói állások ugyszólva egyenlösíttettek a fizetést illetőleg. Aztán néha oly nehéz azt a választó küldöttséget megalakítani! És ha csak a szomszéd faluból megy is: már költségbe kerül. Baj az is, hogy a választást a nyári nagy munkaidőben ugyszólva kizárólag csak vasárnap lehet megtartani. Ekkor meg a szomszéd pap és tanító délután legalább 3 óráig otthon is el van foglalva. A tanítók gyakori változása s az ezzel járó gyakori választás miatt a költség is figyelembe veendő. Legjobb lenne hát ezt a rendelkezést törölni. Úgy tudjuk különben, hogy több esperes nem is alkalmazkodik hozzá, anynyival inkább, mert a felhozott okokon kívül az is megnehezíti a végrehajtását, hogy sokszor igen sürgősen kell intézkedni a választás megtartása iránt. Az előbbi pont szerint tehát pótlásra, az utóbbi szerint törlésre van szükség a tanítóválasztási szabályrendeletnél.
