Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
551 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 552 felsöbbség jóváhagyásával. Általában a felhasználást, kezelést, számadást illetőleg azon törvények és szabályok itt is az irányadók, mint egyéb egyházközségi állandó természetű tőkéknél. 5. §. Ezen szabályzat 1910-ik évben lép életbe. E szabálytervezetet legközelebbi egyházmegyei gyűlésre indítványkép beterjesztvén, a szerkesztő ur szives engedelmével lapunkban közzéteszem, hogy idejében megfontolhassák és hozzászólhassanak, akiket érdekel. A veszprémi ref. egyházmegyében minden egyház segélyre szorul, kapott és kap is segélyt a legnagyobb egyház is. A segélyosztó bizottságnak rendesen sok fejtörést és kellemetlenséget okoz a segélyek igazságos kiosztása. Mégis megtörténik, hogy segélyben részesül olyan egyház is, mely épit ugyan, de az építés meglevő pénzeiből kikerül, a hivek sem munkával, sem külön áldozattal nem járulnak hozzá. Mig esetleg egy másik, adóssággal küzdő, folyton nagy munka és pénzáldozatot örömmel hozó egyház a mellőzés keserűségét kénytelen tűrni, mig kedvét veszti s nem is zörget tovább. Távol legyen tőlem, hogy ezért bárkit is okoznék, csak a valóságot akarom feltüntetni, hisz mindnyájan tudunk az ilyen bajokról és segíteni is szeretnénk, ha lehetne, hogy ne érjen kellemetlenség sem bizottságot, sem egyeseket. Nézetem szerint a segélyezések ügyét egyházmegyénkben legigazságosabban oldhatjuk meg az itt közölt tervezet életbeléptetésével. Természetesen, hozzáadva vagy elvéve belőle mindazt, amit a jobb tapasztalat, helyes megfontolás, igazságérzet még jónak talál a tárgyalás folyamán elvenni vagy hozzátenni. Azért tervezet és azért teszem közzé előre. Alsó-Örs. Szűcs József ref. lelkész. A komáromi egyházmegye közgyűlése. A komáromi ref. egyházmegye julius 27-én tartotta évi rendes közgyűlését. Előző napon volt a lelkészértekezleti gyűlés, segélyosztó, missiói bizottság s délután 4 órakor a bíróság ülése. A lelkészértekezlet egyik kimagaslóbb tárgya a dunántúli ref. takarékpénztár megjelent tisztviselőjének előadása volt, aki ezen pénzintézetnek egyházaink, egyházmegyénk s a kerületre általában áldásos eredményeit fejtegette, s kérte az egyházmegye anyagi és erkölcsi támogatását, amit a másnapi közgyűlés szívesen meg is ajánlott. Továbbá azon indítvány, hogy felsőbb hatóságaink eszközöljék ki a kultuszminiszternél, miszerint — elmaradván a kongrua törvény 10 éves revideálása — azon egyházak javadalmazása is hatóságilag felbecsültessének, amelyek eddig kongruasögélyt nem élveztek. Hogy igy a mindjobban felszaporodó közterhek levonásával a netán minimum alá süllyedő lelkészi javadalmak, esetleg kongrua segélyben részesüljenek, s lelkészeik részére a káplántartási segély is biztosítva legyen. A bírósági ülés több közigazgatási ügyet tárgyalt le, melyek közül a leghosszabb időt Zongor János valkházai lakos, barsi ehmegyei tanácsbiró adóügye vette igénybe. Ö ugyanis a kismányai egyház által reá kirótt egyházi adó fizetését azon alapon tagadta meg, hogy Valkháza nem társegyháza Kismányának, hanem szórványa, s igy az új adótörvény alapján ő csak a reá eső adónak 1/4-ét köteles fizetni. A bíróság azonban a már körülbelül 100 éve fennálló s kellőleg igazolt társegyházi jogviszony előtt nem hunyhatta be szemeit s őt elmarasztalta, mire természetesen a fölebbezés részéről el nem maradt. A másnap reggel kezdődő gyűlés a komáromi ref. templomban tartott imával vette kezdetét, melyet Beke Kálmán ekecsi lelkész buzgósággal teljes lélekkel bocsátott fel az egek Urához, amelyen a gyűlés tagjai csaknem teljes számban megjelentek. Az istenitisztelet után a gyűlés tagjai a komáromi egyház tanácstermébe vonultak át, hol jóleső érzéssel szemléltük egyházi és világi jeleseinket, kik a gyűlésre messze földről is megjelentek. Ott voltak a genfi útról vidor kedélylyel visszatért szeretett főpásztorunk mélt. dr. Antal Gábor, Sárközy Aurél ehm. tanácsbiránk, dr. Szily János vil. főjegyzőnk stb. A gyűlést szeretett esperesünk, Tóth Kálmán buzgó fohásszal megkezdvén, világi gondnokunk Kálmán Rudolf főispán úr Öméltósága tartalmas beszéddel nyitotta meg, megemlékezvén azokról a kimagaslóbb eseményekről, melyek egyházi életünkben ez év folyamány felmerültek. így a „ne temere“ visszavonásáról, Kálvin János négy százados születésének áldott évfordulójáról, a genfi útról, főpásztorunkra s általa egyházunk és egyházmegyénkre ezen útban háramlóit dicsőségről, s őt az egyházmegye részéről szívélyesen üdvözölte. A határozatképesség megállapítása s az alakulással járó egyébb teendők bevégzése után, újonnan választott egyházi tanácsbiránk, Balogh Elemér pozsonyi lelkész tette le az esküt, s a gyűlés részéről szívesen üdvözöltetett. Utána 11 tanító tett esküt hivatala hűséges vitelére. Majd a nagy gonddal s egyházmegyénk iránt való nagy szeretettel készült esperesi jelentés tárgyalása következett, melynek igen szép részlete az, melyben a különböző egyletek alakítására való fel
