Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 30. szám
519 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 520 És eltartott majdnem d. u. 1 óráig. Ez az óriási terem, mit Kálvin halálának 300 éves évfordulójára emeltek, csak épen hogy képes volt befogadni a megjelenteket. Az emelyényen volt kijelölve a delegátusok helye, szemben a hallgatósággal. Ugyanitt az emelvényen foglaltak helyet az elnök környezetében (H. Berguer, aki a genfi lelkészegyesület elnöke) a köztársaság elnöke, a nagy tanács és a kormány képviselői. Az emelvény előtt négy diszegyenruhás szolga állott. 32 szónok volt bejelentve, 3 csoportban; mindegyik csoportnak más-más elnöke volt. A szónokok az országok betűrendje szerint voltak beosztva. Képviselve voltak: Angolország, Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Svédország, Hollandia, Magyarország, Olaszország, Skótország, Svájc — Európából, — aztán az Egyesült Államok, Canada, Dél-Afrika. A 11. sz. a. olvashattuk : Hongrie : Pasteur Gábriel Antal. Azonban mégse püspök urunk, hanem gróf Degenfeld József tiszántúli fögondnok ur modta az üdvözlő beszédet, francia nyelven. Ami az ünnepélyes ülés lefolyását illeti, a nagy terem már 8 óra előtt megtelt kiváncsi hallgatókkal. A Luther-ének fenséges akkordjai mellett Berguer elnök elfoglalja helyét az elnöki emelvényen ; a gyűlést imával megnyitja és néhány verset olvas fel a bibliából. A közönség elénekelte a 167. dicséret 1. versét. Ekkor Guillot lelkész, a jubileumi bizottság elnöke vette át a szót: „Köszötnöm — úgymond — azokat a tekintélyeket, akik csatlakoztak hozzánk a reformációnak e nagy nemzetközi megünneplésében. Kifejezem a genfiek háláját azon delegátusok iránt, akik — mint mi, megemlékeznek arról, aki mindenek fölött a hit embere volt és útmutató vezér. Legyenek üdvözölve mindnyájan kedves hitsorsosaim, önök is mindnyájan Luther honfiai és Önök, akik az óceánon átjöttek hozzánk, vagy Európa messze keleti részéből! Valyon milyen benyomást gyakorol önökre Genf?! Nagyon megváltozott Kálvinnak régi városa, de legyenek meggyőződve, hogy szive nem szűnt meg dobogni és hogy az önök szava, midőn a mienkkel egyesül, hogy azt a nagy embert ünnepelje, hozzá fog járulni ahhoz, hogy az egész emberiség egyesüljön a Krisztusban, mint központban. Ezután felkérettek a delegátusok, hogy vegyék át a szót. A magyar református egyetemes konvent és így egész egyházunk nevében gróf Dégenfeld József úr mondott üdvözlő beszédet. Beszédei lapunk e számában, vezető helyen közöljük. Dr. Dryander, a berlini udvari prédikátor megragadó vonásokkal festette Kálvin alakját és azt mondta, hogy Kálvin alakja abban az arányban nő, amint a századok múlnak. A 28 delegátus beszéde után (négyre nem jutott idő) Grautier professzor elnök a genfi egyház nevében köszönetét mondott a szónokoknak angol, francia és német nyelven, kiemelve, Dryander és mások beszédére visszapillantva, örömét afölött a szellemi egyesülés felett, amelynek a jövőben csak fokozódni kell. Délben egy órakor a 3 nagy termet megtöltő közönség (mintegy 500 tag) közös ebédre gyűlt össze, mint a genfi egyház vendége. Itt nekem érdekes esetem volt. Kissé későn érkeztem ; a delegátusok részére kijelölt terem már megtelt; igy én egy másik terembe kerültem, ahol — tudtommal — csak egyetlen egy hely volt még üres. Hát helyet foglaltam itt. Jobbfelőli szomszédom egy igen szelíd arcú, kedves modorú genfi ur volt, aki németül is jól beszélt. Volt rá gondja, hogy felváltva beszélgessen szomszédjaival. Én velem persze Pápáról, a pápai református egyház viszonyairól, helyzetéről beszélt. Én pedig elmondtam neki rövidesen egyházam múltját, rajzoltam jelenét, a városnak ránk nézve központi helyzetét. Említettem, hogy mostani templomunk udvarban van, emeletes ház által elzárva, torony és harangok nélkül. Mondtam, hogy most új templomot akarunk építeni; gyűjtöttünk is már rá 70.000 koronát. Erre aztán az én kedves szomszédom elővette a tárcáját és azt mondta : én is adok valami csekélységet az építésre — és adott 50 (ötven) frankot. Persze mélyen meghatott ez az önkéntes jócselekedet. Kérésemre névjegyére felirta adományát. Neve: Leopold Favre. Megemlítem, hogy ez ebéd alatt, más nemzetek példáját követve, mi magyarok is elénekeltük himnuszunkat. Ugyancsak jul. 3-án este fél kilenc órakor, fényes jubileumi Cantate volt a Szent-Péter templomban. A Cantate valóban méltó volt ahoz a nagy névhez és azokhoz az emlékezetes eseményekhez, amelyeket ünnepelt. Roehrich Henrik lelkész ur szövege szerint Borblan Ottó komponálta „Post tenebras lux“ címén. A zenéje elejétől végig emelkedett stílusú: az elmélkedő komolyság egyébként már a théma fenséges voltából és áhitatos enthusiasmusából is következik. Thémája a reformáció; amelyet — mintegy elbeszélőleg — a tenor solo ad elő. Éhez a thémához fűződnek komoly, meditáló és kifejezésteljes áriák, miket a szoprán és alt szólók énekelnek. Az általános Orchester négy ismétlődő melódiára van alapítva. A reformáció RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. IMF" Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! "IMI . Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! z=mi A.iapítatott 187'1-bell. Cim> és betiifestészct! Modern kivitel! Szolid árak ! == AJapítatott 187'1-ben
