Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-18 / 16. szám

261 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 262 Ezek után még csak egy dologra térek ki. Az egyháztörténetnek az V — VI. osztályban ta­nítását javasolta a komáromi, tatai s a veszprémi ehmegyék tanítótestülete. A régi jobb ének-be­osztást óhajtotta fenntartani a komáromi és tatai egyházmegye tanítói kara. E véleményeket a kér. tanügyi bizottság elutasította, még pedig minden alapos indokolás nélkül. De igy tett minden javaslattal — csekély kivétellel — az a kér. tanügyi bizottság, amelynek az új tan­terv-készítő ülésén mindössze két gyakorló tanító volt jelen. Ellenben jelen volt 5 biz. tag, akik­nek tisztesség-becsület adassék, de nem igen volt még alkalmuk gyakorlatilag tanítani, továbbá 2 magasabb iskolai paedagogus. Jó szándékukat teljességgel elismerem, de éppen népiskolai ta­nítási gyakorlatuk hiánya miatt nem tartom illetékesebbeknek annál az ellenjavaslatot tevő 175 tanítónál, akiknek a gyakorlatból származó véleménye egyszerűen félretaszíttatott egy paeda­­gogiai csuda kedvéért. Még van idő és alkalom. Még jóvá teheti a kér. közgyűlés a tanterv hibáit, amelyek ha fennmaradni fognak, súlyos kárát vallja neki az az egyház, amelyet építeni, erősíteni, felvirágoz­tatni kötelessége lelkésznek, tanítónak, egyházi testületeknek, sőt még a kér. tanügyi bizott­ságnak is. Komárom. Vargha Sándor ref. hitokt. lelkész. A kályha mellől. — Vége. — Az ifjúsági egylet megalakításán fáradozom, el­rendelte a főtiszt, egyházkerület, a kérdés alól kitérni nem lehet, s ahol jók a talajviszonyok s alkalmatos anyag van, képesség és rátermettség a vezetésre, bé­kesség, szeretet s összhangzat a vezetők közt, ott lesz ifjúsági egyesület, de ahol nincsenek meg ezek az elő­feltételek, ott kérem lehet elrendelni valamit, de a ki­vitel sajkája az akadály szirteken összetörik ! Egy jó kollégám megalakította az ifusági egyletet, jó 10 évvel ezelőtt, jól is ment addig minden, inig a kistanító, kántus órák után, bort, szivart, későbben pálinkát nem hozatott a kifáradt ifjaknak, ez volt a züllés kezdete. Midőn ezek a dolgok be lettek tiltva, a fellázított ifjáság bojkottálta a lelkészt, a temetési stólákat már előre betáblázták, nem volt más mód, mint feloszlatni az egyletet. Ilyesmitől nálam nem kell tartani, más baj fenyeget itt, ninos aki vezesse a kántust, pedig ifjúsági egyletet kántus nélkül képzelni nem tudok, vagy ha igen, akkor a jövő héten megalakítom az egy­letet. A főtanitó beteges szegény, ujbortól kezdve tem­plomban sem volt, sok mindeféle, az esperes ur előtt is forgott ügyért, dologért, mely reá nézve kedvezőt­lenül végződött, neheztel a presbitériumra, tán a lel­készre is, az egylet ügyéért mint kántusvezető aligha fog lelkesülni, az altaDÍtó urnák, derék jó fiú, a kántus­­vezetés nincs a dijlevelében, a nőtanító nem erre való, jómagam arcpirulással ismerem be, hogy nem értek a kottához, pedig hajdan én is jártam szeretett főisko­lánkban énekórára ! Valami „Kerch“ nevű énektanárunk volt abban az időben, a 70-es évek közepén, klasszikus egy énektanár volt, alig tudott szegény magyarul ! Mikor az énekórára mentem, rendesen illuminált állapotban volt, mikor nem volt ilyen helyzetben, akkor meg én passzoltam el az órát! Egyszer, nem tudom hogy miért, miért nem, midőn a felső „c“ felé kapasz­kodtam, olyan hatalmas ökölcsapást mért a fülem tö­vére, hogy azóta a kottával „nákhórba“ haragba va­gyok. Kerch uramat megstrájkoltuk úgy, hogy három hónapig sem ette a főiskola kenyerét. Valószínű, hogy Csehország felé vette az útját. Ez egy kultúrtörté­neti tény ! Az estvéli felolvasásokkal egyengetem az ifj. egy­let szervezésének utait lelkemnek egész erejével, buz­­góságomnak egész hevével s bízom a jó Isten segedel­mében, hogy a siker nem marad el, csak azt nem tu­dom, ki lesz a kántus préses ? ! Reményiem, hogy az örvendetes sikerről, annak idejében beszámolhatok ! * * * Kopogtatnak, jön a póstás, olvasom tek. Konkoly Th. B. ur buzgó felhívó szózatát, az ifj. szövetség megalakítása céljából kibocsátott körlevelét! Jól indul az ügy, mert dijleengedés helyeztetik kilátásba ! Végre egy egylet, melynek tagjai felmenthetők a díjfizetés kötelezettsége alól ! Feltétlenül megpróbálkozunk a nemes szózat foga­natosításával, a Kálvin-szövetség és Vallásegyenlőségi szövetség megalakításához, ezt is hozzácsetolom, mi lesz az eredmény, tudatni fogom, de most lássunk hozzá az adócsökkentési kérvény megszerkesztéséhez, akták ki­töltéséhez, a vagyonleltárak 3-szori leírásához ! Hát itt lesz-e eredmény ? „Megmondtam ember, küzdj és bízva bízzál!“ Béke velünk. Halász M. A keresztyénség mai állapota. A keresztyén főiek, itjak világszövetsége 1907-ben Tokióban, Japánban egyetemes gyűlést tartott, amelyen sok értékes felolvasást tartottak szakemberek, továbbá a keresztyénség mai állapotát ismertették az egyes or­szágok képviselői. Ezeket az ismertetéseket Balogh Elemér pozsonyi lelkész kérésére az illetőnek volt tanítványai, pozsonyi előkelő családok kisasszonylányai lefordították. A szerkesztő óhajtására Balogh Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom