Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
207 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 208 relni, hol a pásztor is talál lelki táplálékot, lelki gyönyört. Azoknak neveit, kiknek szellemi termékeiből e Tár összeállíttatott, a „Lelkészegyesület“ közölte. Ez jól ott van minden lelkész asztalán. Lehetőleg neveket mellőzve fogom ismertetni ezt a jelentős egyház-irodalmi terméket. Ez a VI. k. megtartotta az eddigiek beosztását. 1. Bibliamagyarázatok. 2, Egyházi és szertartási beszédek. 3. Cura pastoralis körébe tartozó dolgozatok. 4. Imádságok. 5. Különfélék főcsoportjaiba vannak elosztva — nem kifogásolhatlanul ugyan — a dolgozatok. Bibliamagyarázat 12 van és pedig egy sorozatban 4 adventi, egy sorozatban 4 böjti, egy harmadik sorozatban 4, az adakozásról szóló magyarázat. Idegen források után készült mind a három sorozat. Itt adunk kifejezést azon véleményünknek, miszerint a Tárban több az idegenből vett átdolgozás, mint azt megengedhetőnek tarthatnék. Ami nem azt jelenti, hogy az idegent mellőzzük, mert idegen. Sőt megismerjük, hogy úgy e bibliamagyarázatok, mint a többi átplántált beszédek akár olvasmánynak, akár szószéki anyagnak értékes nyereség. Csak fájlaljuk, hogy nincsenek eredeti gondolataink bőséggel ! Ezek a magyarázatok, t. i. az adventi és böjti sorozat, különben is olyan idegenszerüek a mi e nemű magyar termékeinkhez pl. az e tekintetbeu igen magas helyen álló Barakonyihoz hasonlítva. Két, három, sőt négy különböző helyről felvett ige van egy-egy magyarázat körébe bevonva. Midőn hangoztatjuk, hogy három, négy textus taglalása egy magyarázat körében, szószéken, az újdonság ingerével bírhat, de kívánt eredményt el nem érhet: ugyanakkor nem birjuk eltagadni, hogy e magyarázatok a hit mélységének, a biblia ismeretének minden követelményével bírnak és . . . igazi igehirdető által, ki a köznapiságon felül is szokta traktálni hallgatóit, használhatók is. Az adakozásról szóló, harmadik sorozatról csak annyit kell mondanom, hogy Robertson irta. Az átdolgozás szép magyar stílusával, igen sikerült. Az egyházi és szertartási beszédek csoportja több alcsoportva van osztva, a) Ifjúsági istenitiszteletre van 4 igen szép beszéd, 2 átdolgozott és 1 eredeti, b) Közönséges egyházi beszéd van 9, ezek közül 4 eredeti. Különben mind jeles munka. Egy-kettő valóságos gyöngyszem c) Ünnepi beszédet 8-at ád a szerkesztő, a 3 sátoros ünnepre, ó-év, új-éy, virágvasárnapra 1—1, nagypéntekre 2. Ezek közül is kettő átültetett. Ám úgy ezek. mint az eredetiek az ünnep céljának megfelelő, evangéliumi keresztyén szónoki művek. Igen tekintélyes részét foglalja el nemcsak e csoportnak, hanem az egész kötetnek a d) alkalmi beszédek osoportja 23 beszéddel. Vannak közte ref. emlékünnepi, őszi, téli, bűnbánati, átalán használható jó beszédek. A többi különös alkalmi. A szerkesztő szolgálatot tenne vállalatának és némi részben elnémítaná a lexikona elleni panaszokat, ha az általán felhasználható beszédeket a különös alkalmiaktól elkülönözné. Külön felemlítem itt, alkalomszerüsége folytán, Csornák Bélának Kálvin Jánosról közzétett két egyháztörténeti előadását. Az aratással együtt megjönnek a négyszázados Kálvin-emléknapok. Ezeknek jó hasznát vehetjük az időtájt. Ezek az alkalmi beszédek, egy kivételével, mind eredetiek s ha számukat a közönséges beszédekével összevetem, arra a véleményre jutok, hogy a kér. vallás hit- és erkölcsi alapigazságaival csak azon Íróink foglalkoznak behatóbban, kiknek egész füzet megirására való talentumaik vannak. Az e) csoportban 3 igazán kedves alkalmi keresztelési beszédet nagy lelki gyönyörűséggel átolvasva, az f) csoportban két konfirmációi beszédet találunk, melyeknek eleje egyházi besédnek is alkalmas mű. Másika „után “dolgozás A g) csoportban urvacsora-osztási beszédek vannak. Az első egy teljes mű, mely az úrvacsora szertartására is példát akar adni A tervezet a Révész-féle agendánál a jegyeket megáldó imával kevesebb; a Fördős-féle agendánál a három, új ruhába öltöztetett kérdéssel több. Pro, vagy kontra, kötetre menő tanulmánynyal sem dönthető meg sem egyik, sem másik felfogás helyessége. Dr. Erdőssel szemben nagy szó és merészség kiírni és mégis az u. n. szentelő imát több nyomós ok miatt ma még nem tartom elhagyhatónak. A h) csoportban 8 esketési beszéd van, igen különféle alkalmakra. Felhasználhatók. Az i) csoportban gyászbeszédek és imák foglaltatnak; 9 beszéd (a 9-ik a tartalomjegyzékbe nincs felvéve), hármához imádság is csatolva. A szerkesztő ur a már említett utószó-ban hallót ti beszédeket nem kér, mivel ezekből „bő termés mutatkozik“. Csalódás. Ennek a Tárnak époly szüksége van a halotti beszédekre, mint minden más egyébre. Különösen szükséges volna közönséges halotti prédikációk közzététele, melyekből Heiszler-Fábián után alig alig látunk. Erre — felénk o halottak 90°/0 a prédikáció». Nincs mit tagadni, egyszerűen nem győzi az ember; pedig e sorokat olyan legény Írja, aki nem szokott megijedni a galagonyatüske árnyékától! Igenis, kell a temetési beszéd, sokkal inkább, mint pl. a beköszönő, melyet talán csak mindenegye iparkodik a maga leikéből venni, vagy a templomszentelési, melyből annyit ismerek, hogy e XX. században nem szentelnek annyi templomot. Olyan különben ez a második, egyházi és szertartási beszédek csoportja, mint az egy ágyba veteményezett 9 fajta, ezerszinü virágcsoport. A következő, harmadik főcsoport, a Cura pastoralis köréből, 3 szerzőnek adja dolgozatát. Jelentős munka mind a három. Az első egy értekezés az élő keresztyén szövetségnek elnevezéséről, alapelveiről és eredményeiről. Kitűnő, meggyőző, szinte elutasíthatlan. Ám e kötetben elrejtett kincs. A második dolgozat az egyházkelésről szól. Az egyházlés dunántúl egy részén s a Duna-Tisza közén gyakoroltatik tudtommal. Helyes szerzőnek állásfoglalása Novák L. felfogása s igy e szertartás általánosítása érdekében — szerintem. De félő, hogy Debrecen éB Erdély kinevet, mert az egyház
