Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-08 / 10. szám
163 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 164 Kongnia — és yallástanítási fuvarpénz. Egyházkerületünk 1907 szept. 29-én a következő napjain tartott rendes közgyűlésén „a szórványokban lakó hiteorsosok tanköteles gyermekeinek ref. felekezetűnk hitelveiben való oktatása tárgyában“ szabályrendeletet alkotott melynek 2. pontja igy szól : „A lelkész a szórványokban való hitoktatásnál a kiszálláshoz kilométerenként oda és vissza számított 25 — 25 fill, fuvarpénzben részesül az egyházkerület pénztárából, mihelyt e célra megfelelő államsegélyt eszközölt ki.“ (jkv. 114. p.) Általában az egész rövid kis szabályrendelet igen üdvös intézkedéseket tartalmaz, melyeknek megvalósítására égető szükség van, ha nem akarjuk, hogy szórványban lakó hitfeleink gyermekei — vallásoktatás hiányában — áldozatul essenek a bennünket teljesen elborítani akaró kath. áramlatnak. E szabályrendelet életbeléptetéséhez — természetesen — bizonyos összeg szükséges, melynek pontos megállapítása végett kaptuk azon rovatos iveket, melyek pontosan kitöltve — most már 1908 február 15-ig, nt. Peti Lőrinc ehk. aljegyző úrhoz küldendők. Ebben az adatgyűjtésben van valami, ami méltán nyugtalanságot kelthet azokban a kongruás lelkészekben, akik szórványaikban vallásoktatást tartoznak végezni. Nevezetesen a „táblázatos kimutatás“ 10 rovatát ez a kérdés képezi : „Nyer-e a lelkész fuvar cimen kongruát, s ha igen: mennyit?“ — Miért kell összekapcsolni a fuvar cimen nyert kongruát a vallásoktatási fuvarpénzzel ? Mi közük van ezeknek egymáshoz ? — Én már előzőleg megkaptam erre a választ. Rendszeres vallástanítást végzek egy tőlem hat kilométerre levő 1907-ben felállított állami iskolában. Hogy fuvarköltségem legalább némileg fedezve legyen, múlt év dec. 3-án, tehát a szabályrendelet megalkotása után, kérésemmel az egyházi főhatósághoz fordultam, honnan a következő választ kaptam : „a madi ref. lelkész részére fuvarköltség címén 300 K van felvéve a többi levonandó kiadások közé (a kongrua alá értékelésnél), melyeknek levonásával 1600 K nevezett lelkészség jövedelme, s igy a töböréthei vallástanításért több fuvarköltség nem eszközölhető ki.“ Tehát aki fuvar címén kongruát kap, az a vallástanításért a fent jelzett szabályrendeletben megállapított fuvarpénzt nem kaphatja meg ? Az csak a nem kongruás lelkészeknek jár? De miért? A fizetések kongrua alá értékelésénél bizonyára a nem kongruás lelkészek is felvették a többi levonandó kiadások közé a szórványok gondozására fordítandó fuvarköltséget, tehát megkapják azt ők is; nem ugyan a kongruából, hanem az egyháztól. Hogyan lehet hát mégis, hogy a fuvarköltség címén kongruát élvező lelkészek nem kaphatják a vallástanítási fuvarpénzt ? Csak nem lehet talán azt képzelni, hogy akiknek jövedelme a fuvarköltség levonása után is több 1600 koronánál, azok jobban rálegyenek utalva a vallástanítási fuvarpénzre, mint azok, kiknek jövedelme a levonás után csak 1600 K maradt ! ? Vagy talán itt nyernek kárpótlást — elvben — a kongruás lelkészek ama veszteségükért, hogy az Ő búzájuk kevesebbet ér, mint a nem kongruásoké ? — mert hisz ilyenformán a kongruából nyert fuvarköltségük meg többet érne, mint a nem kongruás papok egyháztól élvezett fuvarköltsége, mivel ezt, hogy a szórványban való vallástanítás eszközölhető legyen — pótolni kell fuvarpénzzel, amaz pedig — jóllehet ugyan annyi — ugyan arra a célra pótlás nélkül is elégséges. Ez a szabályrendelet csak azután fog életbe lépni, midőn már megállapítatott az összeg, „mely a közel jövőben már nélkülözhetetlenül szükséges a vallásoktatás elláthatására.“ Nem volna sem méltányos, sem igazságos, ha ez összeg megállapításánál a fuvar lcimén élvezett kongrua oly módon jönne figyelembe, hogy az azt élvező lelkészek vallástanítási íuvarpénzt nem kapnak. Kapjanak a nem kongruások, — de kapjanak a kougruások is: igy lesz egyenlő a mérték az osztó igazság kezében. Mad. Végh János ref. lelkész. Egy §, amely a törvényből hiányzik. Az adóügyi bizottságnak ama határozatához kívánnék hozzászólni, amely szerint 1906 január 1. veszi irányadóul arra nézve, hogy mely terhek számíthatók be az adóalapból segélyt nyerő egyházak segélyösszegébe és melyek nem ? Nem tudta, még csak nem is sejtette senki, hogy 1906 január 1. olyan nevezetes dátum lesz a segélyezések történetében. Csinos kis kötet lenne a vezércikkekből, szónoklatokból, tanulmányokból, melyek az adóügy tárgyában napvilágot láttak; annak az adóügyi bizottságnak, amely a szóban forgó javaslatot meghozta, egyik-másik tagja vezérszerepet játszott az erre vonatkozó törvény létrejövetelében : de sehol egy árva szó, amely csak homályosan csak távolról is sejtetné, hogy 1906 január 1. tilalom fa azokra a jogos követelésekre nézve, amelyeket az egyes egyházak az adóalappal szemben támaszthatnak. Légió az aggodalmak száma, amelyek félve gondolnak arra, hogy az egyházak jogos érvényei egy vagy más okon ORGONAÉPITÉSI MŰINTÉZET. “ villamos gépekkel berendezett cs. és kir. udvari orgonagyára, BUDAPEST, VII. kerület, Garay-utca 48.-ik szám. Gs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 óv óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.
