Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-23 / 8. szám
123 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 124 Az új egyházi adóról. Régebb idő óta akartam felelői azokra a cikkekre, melyek e lap hasábjain az elmúlt hónapokban megjelentek az új egyházi adó magyarázata tárgyában, azonban rengeteg sok elfoglaltatásom mellett ez ideig nem tudtam időt szakítani a válaszadásra. Most legjobb tudásom szerint megpróbálom adni a teljes felvilágosítást. Azok, akik e kérdéshez hozzászóltak, leginkább egyoldalulag fogták fel a dolgot, nézték a törvényt, magyarázták annak egyik-másik szakaszát s nem csudálkozom rajta, ha nem látták teljes világosnak. De ha összevetjük azokat a szakaszokat, melyek egymást kiegészítik és megvilágosítják, úgy egészen más értelemben tárul fel szemeink előtt. Nem mondom és nem is mondhatom, hogy a törvény stílusa, fogalmazása egészen világos, mert hiszen akkor nem volnának különböző felfogások és magyarázatok. Azonban, ha a célt nézzük, melyet a zsinat a törvényalkotásnál maga elé tűzött és megvalósítani igyekezett s ha ismerjük azon indokokat, amelyek következtében így és nem másként rendelkezett, akkor könnyen megérthetővé válik a törvény. Mi volt a cél, arait kitűzött a zsinat? Az, hogy olyan egyháztagok, akik a maguk kenyerét nem tudják megkeresni, — mint köznyelven mondani szoktuk — egyházi adóval ne terheltessenek. Szerencsés voltam a dunántúli református egyházkerület minden egyes gyülekezetének adókulcsát betekinteni, megvizsgálni, mert ezzel főt. és mélt. püspök úr szives volt megbizni, s felkért, hogy az egyházkerületi közgyűlésen adjam elő javaslatomat és ismertessem meg azoknak lényegét. És mit tapasztaltam ? . . . Azt, hogy vannak gyülekezeteink, hol egyházi adóval terheltettek a 16 éven felüli, azután a 12 éven felüli úgynevezett konfirmált egyháztagok, és vannak, ahol a ma született csecsemőtől fogva minden egyháztag tartozott egyházi adót fizetni. Kérdem: igazságos volt-e, méltányos volt-e, hogy egy gyenge 12—15 éves, ismétlő iskolás gyermek annyi terhet viseljen, mint egy erőteljes, vagyonos, gazdag férfiú ? Nem hallatlan dolog-e, hogy az a kis csecsemő, aki alig néhány hetes, vagy hónapos volt, már egyházi adó alá vétetett ? Ennek az igazságtalan rendszernek vetett véget az új törvény, mikor a III. törvénycikk 8. §-ának harmadik bekezdésében ezt mondja : »Egyházi adó azonban húsz éven aluli egyháztagokra sem saját személyük, sem azon családfő terhére, akinek családjához tartoznak, ki nem vethető, kivéve, ha önállóak és külön vagyonuk van és a gyülekezetben vagyon utáni adó van életbe léptetve, vagy pedig házasságban élnek.< Mit jelent ez a törvény, mint mond ennek rendelkezése határozottan és világosan ? Azt, hogy a 20 éven felüli egyháztagokra akár saját személyükre, akár a családfő terhére vethető ki egyházi adó; és kivételt nem tesz, hogy vájjon a 20 éven felüliek bármi módon felmenthetők-e az egyházi adó alól. A másik célja a zsinatnak az volt, hogy munkabiró, keresetképes, dolgos és így egy egész családot fenntartani tudó egyén az egyházi adófizetés alól ki ne bujhassék. Ezért mondja az idézett t.-c. 13. §-a »a.) személyi adó, amely családonként vettetik ki s amely személyi adót köteles fizetni minden 20 éven felüli egyháztag, ha külön vagyonnal, vagy keresettel bir«, stb. Már a 8. §. is negative magában foglalja, hogy minden 20 éven felüli egyháztag köteles egyházi adót fizetni, itt pedig pozitive állítja és rendeli, hogy a megállapított személyi adót minden 20 éven felüli egyháztag köteles fizetni, ha külön vagyonnal bir, vagy ha ez neki nincs, keresettel bir, munkaképes egyén. Itt nem szól a törvény családról, csak egyháztagról, egyes egyénről, aki 20 évet meghaladott és van vagyona, vagy ha nincs, keresetképes és magát fenntartani tudja. Világosabban kifejezve három adóalany van megállapítva. 1. Egy család, férj és feleség 20 éven aluli gyermekeivel. Ezt rendeli a törvény ezen kifejezése : »személyi adó, amely családonként vettetik ki. 2. A 20 éven felüli egyháztag, ha külön vagyonnal bir (ekkor a vagyoni kulcs szerint fizet), vagy ha neki külön vagyona nincs, hanem keresettel bir (s egyenes állami adót nem fizetvén, csak a személyi adót fizeti, melynek minimuma 2 korona). 3. Özvegy (abban az esetben is, ha 20 éven aluli) vagyontalanság esetében 1 koronát fizet. Itt már tesz kivételt a törvény a 20 éven olcsóbban senki sem ad, mint Fábián Béla magkereskedése Budapest, Üllői-ut II. szám. Kálvin-tér mellett. Tessék úrjegyzéket kérni!
