Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-20 / 51. szám
885 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 886 Maday Gyula ref. főgim. tanár egy szép, hazafias aggodalmakkal, de egyszersmind jé reménységekkel is teljes költeményét olvasta fék Utána a Bethlen Gábor Kör énekkara énekelt szép precizitással. Az ülést Hamar István imádsága rekesztette be. Költségvetések és számadások készítése. (Folytatás.) Fedezet lapunk összegeit a Vagyon-Leltár szolgáltatja. 1. Tétele az egyház haszonélvezetében volt a) bérház, b) földek, c) ingóságok, d) tökepénzek, e) alapítványok, f) hasznosjogok évi hozamának egyenkint felsorolt s összesítve az „összesen“ rovatba bejegyzett summázatából fog állani. Figyelemmel kell itt lenni arra, hogy az ingatlanok és cselekvő tőkék hozama a vagyonleltárban kitüntetett jövödelemmel egyezzék; viszont az ingatlanok és cselekvő tőkék hozamában beállott változás az esperesi hivatalnak a vagyon-leltárban feljegyzés végett törvényszerint haladéktalanul, felhívás bevárása nélkül bejelentendő. Ahol építési alap van, ott annak hozamát nem vesszük be a rendes költségvetésbe, hanem külön tartjuk nyilván annak szaporodását, — ahol pedig kölcsönvett pénzen szereztetett ingatlan, ott ezen ingatlan hozamának a tőke-törlesztésre eső összegen felüli részét vesszük fel rendes évi költségvetésünkbe; amott az építési alap szaporodását, emitt a tartozás fogyását, presbiteri jegyzőkönyvi kivonattal igazolva kell bejelenteni az esperesi hivatalnak. 2. Lelkészi földnek kongrua, 3. Tanítói földnek közig. jkv. szerinti, a szükségségletben felszámítolt értéke. Ott, ahol az egyházfi, harangozó földet, temetőt kap fizetésül, ez a szükségletben felszámított értékkel az 1. tétel alatt állíttassék be. 4. Iskolai jövödelem: a) Tandíj: a mindennapiak és esetleg az ismétlők után fizetendő tandíj a tanítói fizetésnél felszámított szükséglet és részletezés szerint; b) fűtési és mindennapi seprési kivetés a szükséglet 14. p. alatti felszámítás szerint, egyenkint és a három együtt az „összesen“ rovatba kihozandó. Több szempont igen ajánlja, hogy ezen cim alá foglaltassák a községi segély is. Az iskolai esetleges alap azonban az 1. tétel alá jöjjön. 5. Az egyház által nyert évi állandó pl. közalapi, missiói, stb. segélyek, ide nem értvén az építkezésre, vagy adósságtörlesztésre nyert tőkekamat-segélyt, melyek külön számadást, illetve leszámolást fognak igényelni 6. Persely és adakozás. 7. Vegyesek, melyek annyira-mennyire az állandóság jellegével bírnak. 8. * Egyházi adóból: személyi és vagyoni különkülön és összesítve is kitüntetve. 9. Egyetemes adóalapból nyert segély. E kilenc tétel összegének egyezni kell a szükséglet összegével. Egyházmegyénkben (pápai) alig van egyház, mely felesleget tüntethetne ki, de van, mely mérlegét adósegély mellett is nehezen tarthatja fenn. Azért erre teljes figyelmet kell fordítani. Itt is, a fedezet lapon, a „Tételszámú utáni rovatba be kell írni az előző (az 1909.-iki költségvetésbe az 1908.) évi pénztári bevételi eredményt a zárszámadásból, úgy, hogy az e rovatba bejegyzett tétek összegének a gondnoki napló és zárszámadás bevételi főösszegeivel fillérre egyeznie kell. A 8. p. alatti egyházi adóra visszatérve, figyelemmel kell lenni az itt következőkre. Vagylagos kulcs mellett az egyházi adó részben, vagy egészben természetben fizettetvén, adósegélyt nyerő egyházainknál, sőt egyöntetűség szempontjából adósegélyt nem nyerőknél is — a termények és szolgálmányok értéke mint a szükégletben, úgy itt, az egyházi adónál, a fedezetben a konventi adóügyi végrehajtóbizottság értékelési utasítása szerint számítandó. Amiből következik, hogy amely adósegélyt nyerő egyházban a vagylagos adókulcs fogadtatott el, ott a normál adókulcs szerinti kivetés pénz és végrehajtó bizottsági utasítás szerint számított termény és szolgálmány értékelési összegének a normál kivetés összegével egyeznie kell; legalább is annál hevesebb nem lehet, mert fenyeget a segély leszállításának lehetősége. Ugyanis a 13. §. a) és b) pontjában megállapított adókulcs szerint kivetett adó az a mérték, ami megmutatja, hogy mennyi az a legkevesebb adó, amit egy segélyezett gyülekezetnek mindenesetre viselnie kell. A szükséghez képest természetesen több terhet is viselhet ennél (III. t.-c. 20. §.), de kevesebbet nem. (Folyt, köv.) RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! 1 ----- Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! ■■ ■ ■ Alapítatott 18'71-ben. s Cím- és betiifestészct! Modern kivitel! Szolid árak! — Alapítatott 1871-ben
