Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-25 / 43. szám

755 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 756 aléldozókat bikacsíkokkal verték véresre. Evezés köz­ben a rabok száját felpeckelték, hogy ne jajgathassanak. A pecek fából vagy vasból volt. A hajóra lépő idegent húhűhú kiáltással üdvözölték. A pecket csak evés ide­jén vették ki szájukból. E miatt többnyire szájbeteg­séget kaptak, mely, valamint az emberfeletti munka s a hajón terjengő rettenetes bűz, rövid idő alatt meg­szabadította őket ezen földi pokoltól. A gályarabság keletkezése 1562-ben IX. Károly francia király nevéhez fűződik, akinek nevéhez fűződik a párizsi vérmennyegző is, s csak az 1791-iki francia forradalom tudta meg­szüntetni. Ilyen gályarabságra vitettek a magyar protestáns prédikátorok és tanárok, közöttük Kocsi Csergő Bálint, községünk nagy szülötte. Vallásunkért vitettek oda és szenvedtek annyit, mert ha lemondanak a lelkészi állás­ról vagy kitérnek, semmi ba^j^sem történt volna. 41-en voltak azok a lelkészek és tamírok, akik a gálya­rabságra vitettek. 1675 március 11 én indították őket útnak gyalog, 40 lovas, 40 gyalogos német katonaság által kisértetve. A durva katonák a hátuljárókat szün­telen kardlapozták. Koosi Csergő Bálint, mint legfiatalabb és legerősebb, önként leghátul járt, hogy az öregebbeket, lankadozóbbakat az ütésektől megkímélje. Két hónapi kinteljes gyalogolás után 1675 május 7-én érkeztek meg Nápolyba. De a 41-ből már csak 30 an, 2 en meghal­tak, 6-an Teothéban nagy betegen hátramaradtak, 3-an pedig megszöktek. Május 8-án már bilincsekbe veret­tek. elosztattak a hajókra s megkóstolták a szenvedé­sek legkeserübb poharát. Azonban az isteni gondviselés ezen sanyarú helyzetükben nem hagyta el őket. Nápoly egyik leggazdagabb s legnemesebb jellemű polgárának : Veltz Györgynek szivét hozzájuk fordította. Ez meg­vesztegetve az őröket, testvér-öcosével gyakorta fel­kereste őket. Pénzzel, ruhával, élelmi szerrel ellátta. Sőt Stahremberg tábornoktól fejenként 100 arany váltság­díjon meg akarta őket váltani. Közvetítette hazulról kapott leveleiket és holmiaikat. A spanyolok a franciák elleni háborujokban Hol­landiától is segítséget kértek. S a hollandok Rujter Adorján tengernagy vezetése alatt küldtek is segítséget. Ez lett a szegény gályarab lelkészek szerenose-forrása. Hollandia prot. állam lévén, maga Rujter Adorján is protestáns volt és így az volt a tábori lelkésze is. Veltz György valamint a szegény lelkészek, a tábori lelkész­hez írtak, hogy a tengernagynál járjon közbe meg­szabadulásuk érdekében. Rujter, midőn értesült kilétük­ről és szomorú helyzetükről, irt érdekükben a nápolyi vicekirálynak és okmányaikból kimutatta ártatlanságu­kat. A nápolyi helyettes király Rujter Adorján fellépése folytán törvényszéket hivatott egybe s 1676 jan. 22-én a következő Ítéletet hozatta: „A jelenleg fogva levő lelkészek és tanárok ártatlanoknak találtatván, minden további késedelmezés után szabadon boosátandók.u A szegény lelkészek tehát 8 hónapi gályarabság után meg­szabadultak. Másnap a megszabadult 26 lelkészt és tanárt Rujter hajójára vitték, aki őket a legnagyobb örömmel s ezen szavakkal fogadta : „sok győzedelmet vívtam életemben ellenségeim felett, de legnagyobb győzelmem ez, mellyel Krisztus ártatlan szolgáit meg­szabadítottam^ A megszabadult lelkészek Rujter hajó­ján a XLVI. és CXXV. zsoltárokat énekelték. A meg­szabadult lelkészeket Rujter hajója különböző prot. országokba szállította, ahonnan évek múlva térhettek vissza az ő hazájukba. Rujter Adorján ezen tette után 3 hónap múlva, a franciák ágyúgolyója mindkét lábát leszakítván, sebébe belehalt. Nem soká örvendhetett lelkében az ő nemes tettének. (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. — Az előfizetési pénzek és hirdetésül jak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Személyi hil*. Főtiszt. Antal Gábor püspök urunk e hó 21 én a nőnevelő-intézet állami segélyezése tárgyában Pápán volt. — Lorinczy György, a kiváló iró s Koraárom­­vármegye tanfelügyelője e hó 22-én meglátogatta főisko­lánkat 8 látogatása alkalmából a következő sorokat irta az Emlékkönyvbe : „Éljen, álljon harcos sorsban, Egyenesen, magyarosan ! Múzsák fészke, sasok szárnya, A magyarság büszke vára.“ Az elismerést köszönjük, a biztatásból erőt merítünk mindennapi munkánkra, mellyel nemzeti kultúránk épü­letét rakosgatjuk. — A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése nov. 17 én kezdődik Debreczenben. Ugyanekkor lesz Erőse Lajos püspök beiktatása is. — Tanácsbiró választás. A barsi ref. egyház­megye Kulifay Gyula halálával megüresedett egyház­­megyei e. tanácsbirói állásra szavazást rendelvén el, a beküldött szavazatokat e hó 10-én bontotta fel Patay Károly esperes elnöklete alatt működő bizottság. Az ered­mény a következő lett: Sándor Benő bajkai lelkész ka­pott 12, Varannay Sándor alsófegyverneki lelkész 6 sza­vazatott ; a többi szavazatok Akucs Lajos, Birtha József, Kis Gyula és Pál János között oszlott meg. A két leg­több szavazatot nyert között uj választás rendeltetett el. — Az egyetemes konvent gyűlése december 8-án és következő napjain lesz Budapesten. — Az 1909. évi költségvetésben a nem állami középiskolák 1,877.856 K segélyre vannak föl véve. Ebből ref. középiskolák 638.000, ág. hitv. ev. 393.000, unitárius 49.000, egyesült protestáns 32.000, r. kath. 568.856, izr. 10.000, községi 160.000, uőképző középiskolák 24.000 koronát kapnak. A pápai ref. főgimnázium 34.000 koro­nával szerepel s így 2000 koronával kap többet az eddigi segélynél. — Öröm ünnepe volt f. hó 18-án az ősi-i refor­mátus egyház híveinek. Renovált templomukat ekkor szentelte fel nagyt. id. Medgyasszay Vince raezőföldi

Next

/
Oldalképek
Tartalom