Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-25 / 43. szám
755 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 756 aléldozókat bikacsíkokkal verték véresre. Evezés közben a rabok száját felpeckelték, hogy ne jajgathassanak. A pecek fából vagy vasból volt. A hajóra lépő idegent húhűhú kiáltással üdvözölték. A pecket csak evés idején vették ki szájukból. E miatt többnyire szájbetegséget kaptak, mely, valamint az emberfeletti munka s a hajón terjengő rettenetes bűz, rövid idő alatt megszabadította őket ezen földi pokoltól. A gályarabság keletkezése 1562-ben IX. Károly francia király nevéhez fűződik, akinek nevéhez fűződik a párizsi vérmennyegző is, s csak az 1791-iki francia forradalom tudta megszüntetni. Ilyen gályarabságra vitettek a magyar protestáns prédikátorok és tanárok, közöttük Kocsi Csergő Bálint, községünk nagy szülötte. Vallásunkért vitettek oda és szenvedtek annyit, mert ha lemondanak a lelkészi állásról vagy kitérnek, semmi ba^j^sem történt volna. 41-en voltak azok a lelkészek és tamírok, akik a gályarabságra vitettek. 1675 március 11 én indították őket útnak gyalog, 40 lovas, 40 gyalogos német katonaság által kisértetve. A durva katonák a hátuljárókat szüntelen kardlapozták. Koosi Csergő Bálint, mint legfiatalabb és legerősebb, önként leghátul járt, hogy az öregebbeket, lankadozóbbakat az ütésektől megkímélje. Két hónapi kinteljes gyalogolás után 1675 május 7-én érkeztek meg Nápolyba. De a 41-ből már csak 30 an, 2 en meghaltak, 6-an Teothéban nagy betegen hátramaradtak, 3-an pedig megszöktek. Május 8-án már bilincsekbe verettek. elosztattak a hajókra s megkóstolták a szenvedések legkeserübb poharát. Azonban az isteni gondviselés ezen sanyarú helyzetükben nem hagyta el őket. Nápoly egyik leggazdagabb s legnemesebb jellemű polgárának : Veltz Györgynek szivét hozzájuk fordította. Ez megvesztegetve az őröket, testvér-öcosével gyakorta felkereste őket. Pénzzel, ruhával, élelmi szerrel ellátta. Sőt Stahremberg tábornoktól fejenként 100 arany váltságdíjon meg akarta őket váltani. Közvetítette hazulról kapott leveleiket és holmiaikat. A spanyolok a franciák elleni háborujokban Hollandiától is segítséget kértek. S a hollandok Rujter Adorján tengernagy vezetése alatt küldtek is segítséget. Ez lett a szegény gályarab lelkészek szerenose-forrása. Hollandia prot. állam lévén, maga Rujter Adorján is protestáns volt és így az volt a tábori lelkésze is. Veltz György valamint a szegény lelkészek, a tábori lelkészhez írtak, hogy a tengernagynál járjon közbe megszabadulásuk érdekében. Rujter, midőn értesült kilétükről és szomorú helyzetükről, irt érdekükben a nápolyi vicekirálynak és okmányaikból kimutatta ártatlanságukat. A nápolyi helyettes király Rujter Adorján fellépése folytán törvényszéket hivatott egybe s 1676 jan. 22-én a következő Ítéletet hozatta: „A jelenleg fogva levő lelkészek és tanárok ártatlanoknak találtatván, minden további késedelmezés után szabadon boosátandók.u A szegény lelkészek tehát 8 hónapi gályarabság után megszabadultak. Másnap a megszabadult 26 lelkészt és tanárt Rujter hajójára vitték, aki őket a legnagyobb örömmel s ezen szavakkal fogadta : „sok győzedelmet vívtam életemben ellenségeim felett, de legnagyobb győzelmem ez, mellyel Krisztus ártatlan szolgáit megszabadítottam^ A megszabadult lelkészek Rujter hajóján a XLVI. és CXXV. zsoltárokat énekelték. A megszabadult lelkészeket Rujter hajója különböző prot. országokba szállította, ahonnan évek múlva térhettek vissza az ő hazájukba. Rujter Adorján ezen tette után 3 hónap múlva, a franciák ágyúgolyója mindkét lábát leszakítván, sebébe belehalt. Nem soká örvendhetett lelkében az ő nemes tettének. (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. — Az előfizetési pénzek és hirdetésül jak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Személyi hil*. Főtiszt. Antal Gábor püspök urunk e hó 21 én a nőnevelő-intézet állami segélyezése tárgyában Pápán volt. — Lorinczy György, a kiváló iró s Koraáromvármegye tanfelügyelője e hó 22-én meglátogatta főiskolánkat 8 látogatása alkalmából a következő sorokat irta az Emlékkönyvbe : „Éljen, álljon harcos sorsban, Egyenesen, magyarosan ! Múzsák fészke, sasok szárnya, A magyarság büszke vára.“ Az elismerést köszönjük, a biztatásból erőt merítünk mindennapi munkánkra, mellyel nemzeti kultúránk épületét rakosgatjuk. — A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése nov. 17 én kezdődik Debreczenben. Ugyanekkor lesz Erőse Lajos püspök beiktatása is. — Tanácsbiró választás. A barsi ref. egyházmegye Kulifay Gyula halálával megüresedett egyházmegyei e. tanácsbirói állásra szavazást rendelvén el, a beküldött szavazatokat e hó 10-én bontotta fel Patay Károly esperes elnöklete alatt működő bizottság. Az eredmény a következő lett: Sándor Benő bajkai lelkész kapott 12, Varannay Sándor alsófegyverneki lelkész 6 szavazatott ; a többi szavazatok Akucs Lajos, Birtha József, Kis Gyula és Pál János között oszlott meg. A két legtöbb szavazatot nyert között uj választás rendeltetett el. — Az egyetemes konvent gyűlése december 8-án és következő napjain lesz Budapesten. — Az 1909. évi költségvetésben a nem állami középiskolák 1,877.856 K segélyre vannak föl véve. Ebből ref. középiskolák 638.000, ág. hitv. ev. 393.000, unitárius 49.000, egyesült protestáns 32.000, r. kath. 568.856, izr. 10.000, községi 160.000, uőképző középiskolák 24.000 koronát kapnak. A pápai ref. főgimnázium 34.000 koronával szerepel s így 2000 koronával kap többet az eddigi segélynél. — Öröm ünnepe volt f. hó 18-án az ősi-i református egyház híveinek. Renovált templomukat ekkor szentelte fel nagyt. id. Medgyasszay Vince raezőföldi