Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-26 / 4. szám
63 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 64 Űrért cselekszi (Róni. 14. 5.) Ezt ismét körül Írja s nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a sabbatot okból és lelkiismereténél fogva szabad tennie, nem pedig tiszteletlenségből és szabad gondolkodásból. „Aki nem becsül egyet többre a másnál, az is az Űrért cselekszi.“ Ide vág az első ellenvetésem a Kristály-palotának vasárnaponként megnyitásával szemben. Az a szellem, amelyben a palota megnyitását ajánlják, nem helyeselhető. Mert a aabbatnak meg nem tartását célozza, nem vallásos meggyőződésből, nem azért hogy „az Űrért legyen“. Nem keresztyén ember életének egy nagy sabbat gyanánt va'ó felfogásából ered. hanem közönyösségből, nem törődömségből és nyereségvágyból. Legalább ettől tartok, mert a javaslat magán viseli a számítás bélyegét. A második ellenvetésem nem aunnyira magára a dologra, mint inkább a mellette felhozott okokra vonatkozik, arra a feltevésre, hogy a művészetek a népnek ugyanazt a szolgálatot teszik, amelyet a keresztyén vallás. Nagy súlyt vetek ugyan arra, hpgy a nép emberséges és erkölcsös legyen, de nem hunyhatok szemet a történelem azon tanulságai előtt, hogy a művészetek, aminő a festészet, szobrászat, zene, költészet magukban nem nemesítették a népeket, sőt sokszor romlásukat idézték elő. A szép imádása nem a szent imádása s azért az olyan beszédet, hogy képtárak és múzeumok ugyanarra képesek volnának, amire csupán a Krisztus keresztje képes és hogy az e fajta szépészeti élvezetek az Istenben való megnyugvást pótolhatnák, — üres fecsegésnek tartom. De mindazáltal erélyesen ellenállok minden kísérletnek, amely kérelmezés vagy törvényes rendelkezés révén azt akarja elérni, hogy a Kristálypalota zárva maradjon. Ellenállok a következő három oknál fogva, amelyeket egyházi beszédemben is igyekeztem világosan feltüntetni: 1. A zsidó valláshoz való visszatérést jelentené emberi intézkedés folytán valakire ráerőszakolni, amit Pál apostol már eltörölt. Bármennyire helytelenítsem is a mozgalom valószínű célját, mégsem szeretném megtiltani a szegény embernek a nyilváuos kertekben és képtárakban való üdülést, holott a gazdag, magányos kertekben és zártkörű összejöveteleken a lelkészeknek legkisebb tiltakozásuk nélkül szórakozhatik. 2. Szigorú törvények ártanak a lelkiismeretnek. Aki a törvények számát, kelleténél jobban szaporítja, a lelkiismeretet a törvény megrongálására ingerli. Mert már az is hiba, ha valaki azt cselekszi, amit rossznak tart, még ha az in abstracto nem rossz is. Ezért ellenzi Péter apostol, hogy „a tanítványok nyakában olyan igát vessünk, amelyet sem a mi atyáink, sem mi el nem hordozhatunk (Ap. csel. 15. 10.) És ezért említi Pál apostol „a bűnnek indulatait, amelyet a törvény által élnek a mi tagjainkban.“ (Róm. 7. 5.) Meg vagyok róla győződve, hogy számosán a sabbat pontos, szigorú megtartásának kötelezettsége miatt hagyják el hitöket, mig mások csak kényszerűségből tesznek neki eleget, hogy hitetleneknek ne tartsák őket. Nem egy gonosztevő a kinpadon első gaztettének elkövetését efféle okokra vezetheti vissza s a reménytelenség és dac azon érzésére, amely eltöltötte, midőn a törvényt először hágta át. (Folyt, köv.) (Apácza-Szakállas.) Osváld Kálmán ref. lelkész. Vegyes közlemények. Az előfizetési pénzek és hirdetési díjak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Gyászhir. Részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: „A bátorkeszi-i református gyülekezet mély részvéttel jelenti nagyt. albaári Kováts Géza urnák élete 69-ik, a gyülekezet körében köztiszteletben és szeretetben eltöltött idejének 20 ik, lelkipásztori működésének 46-ik évében f. hó 19-én hajnali 2 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunyták A boldogult földi maradványai f. hó 21-én d. u. 2 órakor fognak a bátorkeszi-i református sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Bátorkeszin, 1808 január 19 én. Áldás és béke lengjen porai felett! A bátoikeszii ref. gyülekezet.“ — Személyi hir. Főtiszt. Antal Gábor püspök ur e hó 22-től 25ig Pápán volt s Barthalos István ehm. gondnok úrral meghallgatta a papnövendékek párbeszédes vizsgálatait. — A kaposvári templom fölavatása minden tekintetben nagyszabásúnak Ígérkezik. A sok előkelőség közt részt fog azon venni gróf Tisza István, szeretett főgondnok urunk is, aki — ha valahol megjelenik — bizonyos körökben mindig idegességet és nyugtalanságot okoz, pedig ő jelenleg csak egyháza ügyeivel foglalkozik. — Szép eredmény. A pápai Jókai kör fölhívására a nőnevelő-intézet és főiskolánk növendékei a karácsonyi szünidő alatt gyűjtést eszközöltek a Pápán felállítandó Petőfi —Jókai-szoborra. Az eredmény várakozáson fölül igen szép lett, amennyiben a nőnevelő intézet növendékei 900 K-át, a főgimnáziumi tanulók 2000 K án fölül gyűjtöttek a két szoborra. Dicséret illeti a lelkes ifjúságot; de adjuk meg az elismerést dr. Körös Endre főgimn. tanárnak is, ki az eszmét, hogy az ifjúig gyűjtsön, fölvetette. — A kamocsai ref. egyház „Aranykönyv-alap“jához 1907-ben a következők adakoztak : Hajnal Dávidné 3 K, özv. Lukács Istvánná 10 K, özv. Tóth Jánosné 5 K, néb. Lukács Ferenc örökösei 10 K, özv. Lehotai Sándorné 10 K, özv. Gál Józsefné 10 K, Kósa Antal és János 20 K, özv. Lukács Jánosné 10 K, özv. Lukács Pálné 5 K, özv. Lukács Zsigmondné 10 K, özv. Pethes Lajosné 15 K, néhai Bak Jánosné örökösei 24 K. Összesen befolyt 132 K. Ezenfelül befizettetett néhai Kossá Albertné szül. Halász Éva asszonyság által harangalapra hagyományozott 1000 K, valamint néh. Nagy
