Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-20 / 38. szám
659 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 660 Könyvismertetés, Vázlat Csurgó múltjából különös tekintettel az ottani ref. gimnázium és egyház megalapítására. A belső-somgyi ref. egyházmegye megbízásából irta: Csire István nagybajomi ref. lelkész. Csurgó, 1907. 8-ad rét. XI + 264 1. Protestáns egyháztörténeti, tanügyi és általános magyar művelődési szempontból egyaránt nagyon érdekes és értékes ez a munka. Érdemes szerzője ezzel maradandó emléket állított magának, amelyért szőkébb hazája, a tudományokban hajdan elmaradottnak hiresztelt Somogy, mindenkor hálával tartozik majd neki. De kiérdemelte ezzel a magyar közművelődés barátainak általános elismerését is. Szépen és világosan tárja elénk, hogy a nemzeti létért vívott sok harcok s a vallási üldözések miatt kulturailag aláhanyatlott Somogyvármegye a 18.-ik század végén mint nyer egv világító tornyot, egy magasabb művelődési-terjesztő iskolát, és pedig protestáns iskolát a katholikus, de föltétlenül lelkes magyar hazafi, gróf Festetieh György buzgó támogatása mellett. A könyv beosztása a következő : legelői gróf Festetieh György képmása. Az V—XI. lapon részletes tartaíommutató. Az 1 — 158. lapon a szerző érdemes munkája s végül a Függelékben több mint 100 lapon át a csurgói ref. gimnázium alapítására és megszilárdulására vonatkozó levelek és egyéb dokumentumok. A történeti rész főbb tartalma a következő. Szerző leírja Csurgó őstörténetét, mig 1746 körül Festetieh Kristóf birtokába kerül. Ez szorgalmas munkával elhanyagolt nagy uradalmait oly jó karba hozza, hogy nagy gazdaságra és tekintélyre tesz szert. Jól megkezdett munkáját folytatta fia Pál, aki grófi rangot nyert. Ennek utódja volt a kiváló György gróf, aki a csurgói ref. gimnázium alapításával s egyébb hazafias tetteivel is oly kiváló nevett szerzett hazai közművelődésünk terén. Megbízottja, Nagyváthy János urodalmi direktor, az 1793. évben Csurgón tartott ref. egyházmegyei közgyűlésen bejelenti, hogy ura hatezer forint alapítványt ajánl fel egy Csurgón építendő ref. gimnáziumra s négyezer forintot a tanítók fizetésére; azonkívül évenkét 14 mérő gabonát s 24 Öl tűzifát. Az 1794. év tavaszán már előkészületeket tesznek az építkezésre, de a gróf alapító-leveléuek formája némi aggodalmat keltett a hosszas üldözések alatt méltán g.yanakodóvá és bizalmatlanokká lett őseinkben s azért Ráday főgondnok tanácsai szerint uj alapító-levelet szerkesztenek, mely a gróf utódainak esetleges támadásai ellen is megvédje a leendő iskolát. Végre megegyeznek s az aláirt oklevelet felterjesztik a kerületi gyűlés elé, mely pünkösd hava 13—14. napjain Révkomáromban tartatott. A közgyűlés uagy örömmel vette tudomásul a nemes gróf áldozatkész jóságát s determináltatott, hogy őnagyságának köszönő levél irassék. Sőt a kerület óhajtásához képest az alapítványhoz a királyi engedély is kieszközöltetett. így megnyugtatva és biztosítva a buzgó somogyi egyházak egyesült erővel hozzáfognak az építéshez, illetve az anyag összehordásához és elkészítéséhez. Az alapkövet 1795. április 30 án tették le. S bár az építkezés nehézkesen ment az ingyenes közmunka miatt, de mégis csak előre haladt s 1796 nov. 1-én a földszint már annyira készen volt, hogy a gimnáziumi tanuló ifjúság , mely négy éven át a majorbeli ideiglenes helyen szorongott, beköltözködhetett s az intézet a patronus jelenlétében tartott őszi közvizsgálat alkalmával rendeltetésének ünnepélyesen átadatott. Csakhamar olyan lelkesedés szállotta meg az uj iskola fentartóit, hogy még ezen év végén a királyhoz folyamodtak, hogy engedélyezze a hittan és bölcsészettan tanítását, ami egyértelmű az intézetnek kollégiumi rangra emelésével. A vármegye erre nézve a fennsőbbség által megkérdeztetvén, ajánlotta az engedély megadását. S a királyi engedélyt 1798 ban csakugyan meg is kapta a csurgói iskola. Az egész fáradságos vállalat azonban eredménytelen maradt, mert a kerület kevéssel előbb Pápát tette anyaiskolájává. így aztán Csurgó pár évi próbálkozás után hat osztályú gimnáziummá alakult nyolc évi tanfolyammal. Az ötvenes években azonban Bach Entwurfjának hatása alatt négy osztályú algimnáziummá lett. Elmondja azután tudós szerzőnk, hogv e gimnáziumban eleinte, mintegy hat éven át akadémikus rektorok tanítottak. Közben nagy zavarok voltak, úgy, hogy egy ideig az alsoki lelkész vezette az iskolát, majd 1799-ben Csokonai Vitéz Mihály, mig végre 1880. március 19-én beiktatták az ellső rendes tanárt, a nagy jövővel biztató Császári Lózsi Pált. A Függelék-ben 59 levelet's egyéb okmányt olvashatunk, melyek mind a csurgói iskola alapítására és létrejöttére vonatkoznak, vagy azzal összefüggésben vannak. Különösen a levelek érdekesebbnél-érdekesebbek s nagyon értékes művelődéstörténeti forrássá teszik ezt a nagy gonddal megirt becses művet. Nagy elismerés illeti e mű tiszteletreméltó Íróját e sok becses kultúrtörténeti anyagnak összegyűjtéséért és közzétételéért. Hálára kötelezte ezzel nemcsak szükebb pátriáját, Somogyot, hanem mindazokat, kik a hazai művelődés, boldogulásunk e legfőbb tényezője iránt komolyan érdeklődnek. Csak egy kifogást kell hangoztatnom e teljes elismerésre méltó munka ellen ; azt t. i., hogy bizony elég sűrűn fordul elő benne sajtóhiba. S ez már csak azért is kár, mert a nyomdászipar mai fejlettsége mellett nagyon botránkoztatja a figyelmes olvasót. Borsos István.
