Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
633 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 634 volt benne ezen rendelkezés a törvényjavaslatban akkor, mikor a minisztertanácson keresztül ment, mikor az ő felsége előzetes jóváhagyása elé terjesztetett, mikor az országgyűlési közoktatási bizottság által tárgyaltatott, nem is utaeíttatott az — amint a fontosabb módosításoknál szokásos — javaslattétel vagy legalább beillesztés végett vissza a bizottsághoz, hanem azon tökéletlen és helytelen fogalmazásban, amint benyujtatott, minden bírálat nélkül a §-ba való közbeszurás alakjában fogadtatott el. Pedig ez a közbeszurás nemcsak a tanítók fizetésrendezését, hanem az egész hazai elemi oktatást lényegében és alapjában érinti. Ugyanis a magyarországi elemi népoktatást egész terjedelmében szabályozó 1868 : XXXVIII. t.-c. 10. §. és minden azután következő, ezzel összhangjáéban levő törvényünk értelmében népoktatási nyilvános tanintézeteket állíthatnak és tarthatnak fenn a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam. A nyilvános népoktatási tanintézeteknek tehát eddig ilyen fajait különböztették meg a törvény, a miniszteri rendeletek, az iskolaügyi közigazgatás és mindig és mindenütt ilyen címek alatt teszik meg intézkedéseiket, amikor a szerzetes iskolák a felekezeti iskolák közé számíttattak. Az 1907. évi XXVII. t.-c. életbe léptetése óta ezen helyzet egészen megváltozott, amennyiben a szerzetes iskolák az elemi népiskolák külön fajává lettek. Nem tartoznak a többi felekezeti iskolákkal egyugyanazon törvényes rendelkezés hatálya alá, hanem az ő érdekükben minden rendeletben külön intézkedés tétetik, még pedig a dolog természete szerint nagy terjedelemben, mivel a régebbi törvények és rendeletek ide vonatkozó intézkedéseket nem tartalmaznak, ennek folytán részükre minden rendeletben külön jog, tehát előjog állapíttatik meg. Hogy többet ne említsünk, a szerzetes tanítók segélykérvényeinek elintézéséhez, a segély igényjogosultságának megállapításához, annak felhasználásának ellenőrzéséhez nincs semmi köze a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak vagy a kir. tanfelügyelőségnek, hanem mindezek a minisztériumban a szerzetfőnökökkel kötött szerződés alapján intéztetnek, mig a többi iskoláknál mindezen ügyek a tanfelügyelők, illetőleg a közigazgatási bizottságok hatáskörébe tartoznak. A többi iskoláknál a fizetéskiegészítést a tanítók kapják, a szerzeteseknél nem a tanítóknak, hanem átalányképen a szerzetnek vagy annak rendházának adatik a segély és hogy az mire fordíttatik, arról elszámolni nem szabad. Mindezen külön jogok megállapítása a felekezetek közötti teljes egyenjogúság megsértésével nagyon megkönnyíti és előmozdítja a szerzetes rendeknek a magyar állami elemi oktatásban minél nagyobb mértékben való térfoglalását, ami nemcsak formai tekintetben méltánytalan és igazságtalan, hanem érdemileg nevelési és oktatási szempontból is méltán kérdésbe tehető, hogy vájjon kivánatos-e olyan államban, mint édes hazánk, ahol a nemzeti tömörülésnek úgyis annyi akadálya van, ahol a lakosságnak fele része nem tartozik a r kath. egyházhoz ; tehát majdnem elkerülhetetlen, hogy az elemi iskolákba más vallásu növendékek is járjanak, az elemi oktatásnak még külön előjogok, kedvezmények nyújtásával való átjátszása olyan szerzetesek kezébe, akik óvhatatlanul vallási és társadalmi előítéletekkel lépnek a nevelés mezejére, akik mindig idegen államban levő felsőbbségük irányában feltétlen engedelmességet fogadnak, akik örökös szegénységi fogadalmuk folytán maguk között vagyoni kommunizmusban élnek, semmi tulajdonnal nem bírnak és a családi életből is kizárva lévén, a mai társadalom mozgató erőit, életküzdelmeit távolról sem ismerhetik? Lehet-e reményleni, hogy ilyen egyének vallási és társadalmi tekintetben elfogulatlan, világos és önálló gondolkodású, a haza és nemzet minden más tekintetek fölé helyezett nagy céljaiért más felekezetű polgártársaikkal erőiket egyesítve, egyenlő jogok és kötelességek elismerése mellett küzdeni kész nemzedéket neveljenek fel az elemi iskolákban ? Egyénileg lehetnek a szerzetes tanítók magyarok, vagy a magyar nyelvet megtanult külföldiek, tanúsíthatnak még oly nagy önfeláldozást hivatásuk teljesítésében, amiért méltán elismerésben részesülnek s amit én kétségbe soha nem vontam, de hogy az a szellem, amit ők képviselnek és terjesztenek, a magyar nemzet szellemétől idegen, a nemzet nagy aspirációival, különösen az 1848-ik évi törvényekben lefektetett magasztos eszmékkel ellentétes, azt édes hazánk történetéből levonható tanulságok alapján állítani bátorkodom és bizonyítani képes vagyok. ALTMANNBERNÁT férfi, fiú és gyermekruha áruháza az „Angol divatához Pápa, Kossuth Lajos utca. Az nj postával szemben. BSfip Művészies szabás!!! = Korszerű ízlés l\l = Szabott verseny árak!!! *'®I 1 ill legiiasi bevásárlási forrása
