Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-14 / 24. szám
405 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 406 hadseregünk van, hogy nekünk katonai lelkészeink járnak el osztrák törvény szerint, járnak el magyar törvény szerint, mi lesz ennek eredménye, ha itt ezen kérdésben az állam és az egyház álláspontja ennyire összezavartatik. De veszem magát a katholikus egyházat. Méltóztatik azt tudni, hogy az egyházi felfogás szerint a törvénytelen születés a lelkészekre nézve irregularitás, tehát, hogy már egy vegyes házasságból származó ember csak katholikus lelkész se lehessen, erre engedély kell, hogy pedig, főpappá lehessen, ott meg eltérők a vélemények, vagy nem lehet felmentvényt adni, vagy némelyek szerint a pápa adhat felmentést. A szerzetesekre nézve ugyan nem irregularitás a törvénytelen születés, az illető beléphet a szerzetes rendbe, de már hogy főnök, vezető lehessen, egyszóval magasabb állásba jusson, az már nincs megengedve, csakis megint felmentvény alapján. De itt van egy más dolog, a magyar szent korona területéhez tartozik Horvátország, ahol nincs polgári házasság és ahol tulajdonképen a viszonyok és a helyzet következtében olyanok a körülmények, hogy a felek, mikor megesküsznek, módjuk és alkalmuk van a vegyes házasoknak is, hogy protestáns pap előtt esküdjenek, de mikor gyermekeiket kereszteltetik, arra már nincs módjuk, hogy keressenek protestáns lelkészt, hanem katholikus lelkészhez kell a gyermekeket vinni. Ha most a legújabb pápai enciklika szerint az a katholikus lelkész csak törvénytelenül jegyezheti be azt a gyermeket, amelyik protestáns lelkész előtt kötött házasságból származik, százak és százak lesznek, akiknek ez egyedüli keresztlevelük lévén — mert polgári keresztlevél nincs — egész életükre megbélyegeztetnek. Hát érdeke ez a magyar államnak ? Érdeke a magyar katholicizmusnak, a magyar hazafias főpapságnak, hogy ez így legyen és így történjék ? Hányszor hallottam én, nemcsak az egyházi részről, de a világi részről is magamhoz intéztetni azt a kérést, hogy mégis ennek az országnak főérdeke az, hogy legalább mi, akik pozitív keresztyén alapon állunk, egymást támogassuk és a közügyekben egy akarattal vegyünk részt. Mennyire örültem én annak, mikor Magyarország hercegrimása a „Pax“ jeligét választotta, de hát, m. t. főrendiház, ilyen intézkedésekkel, ahol a protestáns házasság ágyasságnak van kijelentve, kérdem, lehet e a békét, az együttműködést előmozdítani ? Én azt mondom, hogy nem lehet. Feltételezem Magyarország hazaßas r. kath. főpapságáról, hogy ő maga nagyon érzi azt, hogy itt olyan tény követtetett el a legmagasabb helyen, amely Magyarország jogrendjét, alkotmányos irányzatát, szellemét sérti és valamint Lonovics is megtette annak idejében, hogy még személyes érintkezés folytán is kieszközölte XVI. Gergely pápától azt az engedélyt Magyarországra, hogy itt a vegyes házasságok, ha protestáns pap előtt köttetek is, érvényesek legyenek, úgy a mostani hazafias főpapság is el fog mindent követni arra, hogy ez a legújabb breve visszavonassék, illetőleg Magyarország részére a XVI. Gergely pápa 1841. április 30-án kiadott breveje továbbra is érvényben maradjon. Ha mégis — amit nem remélek és nem hiszek — Magyarország hazafias főpapsága ezt meg nem tenné, vagy ennek a lépésnek sikere nem lenne, akkor igenis Magyarország alkotmányos kormányára vár a felelősség és az intézkedés e tekintetben, hogy a mi országos törvényeinkben meglevő és gyakorlatban is levő olyan eszközzel, amellyel királyaink mindig rendelkeztek, nevezetesen a placetum joggal ennek a legújabb pápai rendeletnek az érvényessége hatályon kívül helyeztessék. A kihirdetés megelőzését, mert arra is szokták ezt a jogot alkalmazni — most már nem kérhetem, mert a legtöbb egyházi főhatóság már ki is hirdette ezt a rendeletet, de igenis kérem, hogy annak érvénye akadályoztassák meg. Erre nézve méltóztassék megengedni, egy indítványt szándékoztam a mai nap a méltóságos főrendiház elé beadni. Mivel azonban ezt a kérdést annyira fontosnak, általános érdekűnek, édes hazánk alkotmányos és törvényes jogrendjébe annyira belevágónak tartom, hogy ez alkalommal talán annak szóba hozatala és az én igénytelen erőmmel némi tekintetben való illusztrálása arra fogja indítani a magas kormányt, hogy a maga erélyének teljes súlyával vegye kezébe ezt az ügyet, tehát nem indítvány alakjában, hanem a magam nevében, nem mások megbízásából, egyéni meggyőződésemből a következő kérvényt vagyok bátor a m. t. magas kormányhoz intézni : „Kérem a magas kormány figyelmét kiterjeszteni azon veszedelemre, amely édes hazánkban a törvény és állam tekintélyét, a vallásfelekezetek közötti békét és az állam törvényei szerint megkötött, a törvények oltalma alatt álló házasságok tisztességét annál fogva fényegeti, mivel X. Pius pápa ő szentsége elődjének, XVI. Gergely pápának 1841. április 30-án kelt azon brévéjét, amely szerint Magyarországon a protestáns papok előtt kötött vegyes házasságok is érvényeseknek ismertetnek el, legújabban megjelent és már némely püspök által ki is hirdetett enciklikájában visszavonta és az így kötött házasságokat érvényteleneknek nyilvánítja. Felkérem a magas kormányt arra is, hogy ha a magyarországi r. kath. főpapság hazafias érzületétől indíttatva X. Pius pápa enoiklikájának visszavonása, illetőleg a XVI. Gergely-féle bréve érvényben tartása iránt lépéseket tenne, azt teljes erélyével támogassa, ha pedig a r. kath. főpapság sürgősen ilyen lépést nem tenne, vagy ha annak rövid idő alatt kivánt eredménye* nem lenne, tegye meg a lépést sürgősen a magyar kormány arra nézve, hogy X. Pius pápának ezen állami tekintélyünket sértő, sok viszály csiráját magában rejtő brévéjének érvénybe lépése a megfelelő alkotmányos és törvényes eszköz : a királyi placetum alkalmazásával megakadályoztassék. “ Nem kívánom szavazat tárgyává tenni ezt az indítványt, inkább kérelem alakjában intézem azt, most már nem a m. t. főrendiházhoz, hanem az igen t. miniszterelnök úrhoz.
